Kiabálásba torkollt Trump és Zelenszkij vitája a Fehér Házban – az amerikai elnök szerint Zelenszkij miatt törhet ki a harmadik világháború

Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.

A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.

A távozó nagykövet a megújulás fontosságát is kiemelte, ami szerinte nemcsak az egyén, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is lényeges.

Kovács Tamás Iván karrierje szorosan kötődött a Fidesz-kormányokhoz és az uniós intézményekhez is. Az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, később pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) dolgozott.

A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.

Először 2012-ben nevezték ki nagykövetnek, de két év után visszatért az OLAF-hoz. Innen tért vissza 2018-ban a brüsszeli nagyköveti pozícióba, amelyet július 31-i hatállyal ad át.

Hidegzuhanyként érte Balásy Gyula cégcsoportjának munkavállalóit a vállalkozó hétfői interjúja, amelyben felajánlotta cégeit a magyar államnak. Az RTL Híradó arról számolt be, hogy a dolgozók állítólag a nyilvános megszólalásból értesültek arról, hogy a vállalkozás számláit zárolták.

A csatorna információi szerint munkatársak a fizetésüket sem kapták meg időben.

A bizonytalanságot fokozta, hogy a rendőrség kedden közölte: a NAV jelzése alapján nyomozást indítottak ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt. A közlemény szerint az eljárás része a rendezvényszervező cégcsoporttal kapcsolatos ügyletek vizsgálata is, és a nyomozás során már pénzösszegeket foglaltak le és számlákat zároltak.

Ahogy arról beszámoltunk Balásy Gyula hétfőn a Kontrollnak adott interjúban jelentette be, hogy közjegyzői okiratban az államnak adná kommunikációs cégeit. Lépését azzal indokolta, hogy több cégének bankszámláját előzetes jelzés nélkül befagyasztották, amire szerinte „technikai hibával” adtak magyarázatot.

„Azt a cégcsoportot, amit 22 éve építek, és amely az állam rendezvényszervezési, médiakommunikációs feladatait végzi, minden vagyoni joggal felajánlom a magyar állam részére” – mondta a vállalkozó.

Balásy cégcsoportja az elmúlt években a kormányzati kommunikáció egyik legnagyobb nyertesévé vált. A Transparency International egy korábbi jelentése szerint a cégcsoport abba a négyes körbe tartozott, amely a közbeszerzési megbízások értékének negyedét kapta 2021 és 2023 között. Cégei nyerték el többek között a MÁV nettó 948 millió forintos kommunikációs szerződését, de a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumtól is kaptak nettó 990,5 millió forintos megbízást zászlók és molinók gyártására.

„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.

Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.

A politikus a Riviera International Film Festival keddi nyitóeseményén vett részt, ahol bemutatták a politikai felemelkedését feldolgozó Tavaszi szél – Az ébredés című dokumentumfilmet. A nemzetközi közönség előtt Magyar párhuzamot vont az olasz maffiaellenes küzdelem és a magyarországi helyzet között.

A kampány során is rendszeresen hivatkozott a két olasz ügyészre, aminek céljáról most Olaszországban beszélt. „Az volt a célom, hogy megértessem a magyarokkal, mit jelentett az ő küzdelmük. Ez a két ember az életét adta, harcuk gyümölcseit pedig ma is élvezhetjük Olaszországban és az egész világon” – fogalmazott az ANSA olasz hírügynökség tudósítása szerint. A filmet, amelynek ez volt az első magyar határokon túli vetítése, Topolánszky Tamás Yvan és Sümeghy Claudia készítette.

Az olaszországi eseményen fokozott biztonsági intézkedések mellett, a vörös szőnyegen vonult be a Cinema Aristonba a fiával érkező Magyar Péter. A helyszíni beszámolók szerint a vetítés előtt a leendő miniszterelnök az olasz–magyar barátságot hangsúlyozta, és örömét fejezte ki, hogy megoszthatja a filmet az olasz közönséggel.

Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.

A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.

Nicușor Dan államfő még aznap este bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, hanem a pártokkal való egyeztetés után keres új kormányfőjelöltet. A Bolojan-kabinet az új kormány beiktatásáig ügyvivőként hivatalban marad.

A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői azzal vádolták a kormányt, hogy a gazdaság lerombolására, a lakosság elszegényítésére és az állami vagyon kiárusítására törekszik. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek csökkentése mellett sem sikerült érdemben javítani a költségvetés helyzetén.

Ilie Bolojan miniszterelnök a vádakra úgy reagált, hogy a bizalmatlansági indítvány valódi célja az állami vállalatok feletti politikai befolyás megőrzése volt.

A kormánykoalícióban szintén részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség bírálta a lépést. Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szerint világos alternatíva felkínálása nélkül felelőtlenség megbuktatni egy kormányt.

A kormánybuktatás után a politikai erővonalak is egyértelművé váltak. A szociáldemokraták és az AUR közösen léptek fel, bár céljaik eltérőek: míg George Simion, az AUR elnöke előrehozott választásokat sürgetett, addig a szociáldemokraták egy új parlamenti többség kialakításában érdekeltek.

Ezzel szemben az Európa-párti oldalon az államfő egyértelművé tette, hogy a tárgyalások végén új, Nyugat-barát kormányt szeretne látni.

Az eseményeknek több magyar vonatkozása is van. Az RMDSZ kormányzati szerepe a kabinet bukásával ügyvivői szakaszba került, a szövetség pedig nem támogatta a bizalmatlansági indítványt. A kormányt megbuktató AUR korábban magyar szimbólumokat érintő, provokatív akcióval is szerepelt.

A megbuktatott miniszterelnök, Ilie Bolojan, aki jelenleg ügyvivőként vezeti a kormányt, nemrégiben még a magyar-román kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Magyar Péterrel, akit hivatalos bukaresti látogatásra is meghívott.

Bolojan egyébként a román politika tapasztalt szereplője, egy korábbi belpolitikai válság idején, szenátusi elnökként ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátta.

A következő hetekben az államfő konzultációkat folytat a parlamenti pártokkal, hogy miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg, akinek kormányalakítási programját és kabinetjének névsorát a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A politikai bizonytalanság ellenére az államfő hangsúlyozta, hogy az ország működőképes, és az Európa-párti erők között konszenzus van az olyan fontos kérdésekben, mint Románia OECD-csatlakozása vagy az uniós helyreállítási terv végrehajtása.

Via Infostart