Csütörtök este megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely biztosítja a mohácsi Duna-híd és az ahhoz kapcsolódó úthálózat megépítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet, vette észre a 24.hu.
A kormány a híd költségvetését 389,3 milliárd forintban határozta meg, ezzel ez lesz a valaha volt legdrágább Duna-híd Magyarországon. A tervek szerint az összeg jelentős részét 2025 és 2029 között fogják felhasználni, idén kétmilliárd forintot, 2030-ban és 2031-ben pedig százmillió-százmillió forintot különítenek el a projektre.
A rendelet alapján Lázár János építési és közlekedési miniszter még idén felhasználhatja a beruházáshoz szükséges első kétmilliárd forintot. Lázár csütörtökön, a VI. Semmelweis Nyári Egyetemen tartott beszédében már említette a híd építését, az eseményről készült videóban 22:17-től kerül szóba az új híd:
A határozat felmenti a projektet a jelenlegi beruházási stop alól, azzal a kikötéssel, hogy „a beruházás megvalósítása érdekében megkötésre kerülő vállalkozási szerződés hatályba léptetése úgy történjen meg, hogy azzal kapcsolatos teljesítés csak a 2025. évtől kezdődően merülhet fel”.
A híd és az úthálózat kivitelezésére vonatkozó szerződést már június 21-én megkötötték, a győztes pályázó a Szijj László vezette Duna Aszfalt lett, amely ettó 294,96, azaz bruttó 374 milliárd forintért vállalta a projekt megvalósítását.
Csütörtök este megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely biztosítja a mohácsi Duna-híd és az ahhoz kapcsolódó úthálózat megépítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet, vette észre a 24.hu.
A kormány a híd költségvetését 389,3 milliárd forintban határozta meg, ezzel ez lesz a valaha volt legdrágább Duna-híd Magyarországon. A tervek szerint az összeg jelentős részét 2025 és 2029 között fogják felhasználni, idén kétmilliárd forintot, 2030-ban és 2031-ben pedig százmillió-százmillió forintot különítenek el a projektre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Mit termel Orbán papa a sok száz négyzetméternyi, lifttel megközelíthető, földalatti termekben, folyósókban? Gombát?
A parlamenti képviselő nem hagyta szó nélkül, hogy Orbán Viktor szerint neki semmi köze az elhíresült birtokhoz. Szerinte korábban lelepleződött már, hogy a terület valójában nem Orbán Győzőé.
Ahogy arról tegnap beszámoltunk, Orbán Viktor az Ultrahang YouTube-csatorna interjújában beszélt a hatvanpusztai birtokról is. Mint mondta, ő oda nem fog beköltözni, mert az az édesapjáé, aki egy lerobbant állami gazdaságból alakította ki.
A miniszterelnök szavain alaposan felhúzta magát Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő Facebook-posztjában azt írta: „Eddig csak hüledeztem azon az arcátlanságon, ahogyan Orbán Hatvanpusztáról beszélt a minap: szerinte az egy “gazdaság” és amúgy is az apjáé, neki semmi köze hozzá.”
Majd három megjegyzést is tett az elhangzottakhoz:
„Bár ellenzéki honfitársaink tudják, hogy ez mekkora hazugság, a propaganda alkalmas arra, hogy több millió magyar elhiggye.
Azért kiteszek pár képet a parkról, a parkban a fotó elől menekülő kertészekről, amit küldjenek el a fideszes ismerőseiknek, néhány légifelvétellel együtt. Az építkezésről szóló fotókat különösen a figyelmükbe ajánlom, kérdezzék meg a fideszes ismerősüket, szerintük mit termel Orbán papa a sok száz négyzetméternyi, lifttel megközelíthető, földalatti termekben, folyósókban? Gombát????
Küldjék el nekik a másfél hónappal ezelőtti posztomat arról, hogy a szülinapi videójával hogyan buktatta le azt a hazugságot, hogy Hatvanpuszta az apjáé. Azon a videón jól látszik, hogy a szülök nem ott, hanem Székesfehérváron laknak”
Ide belinkelte egy korábbi posztját, amin jól látható, hogy Orbán Viktor a szüleit nem az elhíresült birtokon látogatta meg.
Hadházy Ákos már többször járt a luxusbirtok közelében, el is repült felette, sőt repülőből még külföldi újságíróknak is megmutatta a létesítményt.
Pénteken korábban Magyar Péter is hazugságnak nevezte, hogy a hatvanpusztai ház és környezete Orbán Győzőé lenne.
Ahogy arról tegnap beszámoltunk, Orbán Viktor az Ultrahang YouTube-csatorna interjújában beszélt a hatvanpusztai birtokról is. Mint mondta, ő oda nem fog beköltözni, mert az az édesapjáé, aki egy lerobbant állami gazdaságból alakította ki.
A miniszterelnök szavain alaposan felhúzta magát Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő Facebook-posztjában azt írta: „Eddig csak hüledeztem azon az arcátlanságon, ahogyan Orbán Hatvanpusztáról beszélt a minap: szerinte az egy “gazdaság” és amúgy is az apjáé, neki semmi köze hozzá.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Élő adásban tépte szét Fidesz-tagkönyvét – Orbán Simion-melletti kiállása miatt szakított a párttal Beke Mihály András
„Orbán Viktor számára a nemzetpolitika csak politikai termék. Azzal, hogy Romániában a magyargyűlölő, sírgyalázó Simion mellett állt ki, feláldozta a magyarságot” - mondta a csíkszeredai főkonzulátuson első beosztott diplomataként dolgozott Beke.
Beke Mihály András a Kompország műsorának vendégeként egy rendkívül erőteljes gesztussal fejezte ki csalódottságát: a beszélgetés huszonharmadik percében elővette régi Fidesz-tagkönyvét, majd széttépte azt. A korábban a csíkszeredai főkonzulátuson első beosztott diplomataként dolgozó Beke így jelentette be szakítását a párttal:
„Ennyi, befejeztem ezt. A történetnek itt a vége.”
Elmondta, hogy annak idején őszintén hitt a Fideszben, de mára úgy érzi, ezt már nem tudja tovább vállalni. A nyilvánosság előtt eddig megélhetési és családi okokból nem szólalt meg, de most úgy gondolja, elérkezett az a pillanat, amikor már nem maradhat csendben.
A végső törést Orbán Viktor miniszterelnök tihanyi beszéde hozta el számára, amelyben a magyarellenes román elnökjelölt, George Simion mellett foglalt állást. Ezt Beke elfogadhatatlannak tartja.
„Orbán Viktor számára a nemzetpolitika csak politikai termék. Azzal, hogy Romániában a magyargyűlölő, sírgyalázó Simion mellett állt ki, feláldozta a magyarságot. Számomra ez már vállalhatatlan, már a hallgatás is hazugságnak számít” – fogalmazott.
A műsorban arról is beszélt, hogy meglátása szerint Orbán lényegében az egykori román pártfőtitkárral, Nicolae Ceaușescuval került egy platformra.
Beke Mihály András a Kompország műsorának vendégeként egy rendkívül erőteljes gesztussal fejezte ki csalódottságát: a beszélgetés huszonharmadik percében elővette régi Fidesz-tagkönyvét, majd széttépte azt. A korábban a csíkszeredai főkonzulátuson első beosztott diplomataként dolgozó Beke így jelentette be szakítását a párttal:
„Ennyi, befejeztem ezt. A történetnek itt a vége.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Majka is megszólalt a Kneecapról: Nincs helye a fesztiválokon ilyesfajta uszításnak, egy terrorszervezet támogatásának, szerintem ez undorító
Az ír együttes egyik tagját terrorizmus vádjával állították bíróság elé. A fellépésük miatt a Nemzeti Táncegyüttes is visszamondta szereplését a Szigeten.
Több mint száz ismert művész tiltakozott a Sziget Fesztivál egyik fellépője ellen. A Kneecap nevű ír rapegyüttes miatt egyre nagyobb a felháborodás. Július 11-én civilek demonstráltak a K-híd előtt zászlókkal és plakátokkal.
A zenekar egyik tagja tavaly egy koncerten a Hezbollah terrorszervezet zászlóját mutatta fel a színpadon, emiatt idén június végén terrorizmus vádjával állt bíróság előtt Londonban. A tiltakozók szerint 2024 októberében a zenekar brit koncertjén olyan jelszavakat skandáltak a közönséggel, mint a „Free Palestine by any means necessary!”, azaz „Szabad Palesztinát bármi áron!” és a „Death to cionist”, vagyis „Halál a cionistákra!”. A tüntetők úgy vélik: „Ez nem politikai vélemény, hanem uszítás.”
A petíciót aláírók között van Majka és Dés László is. A dokumentumban azt írják: „a Sziget Fesztivál, ami eddig a nyitottságáról és a szélsőségektől mentes értékrendjéről volt ismert, teret ad egy gyűlölködő, rasszista zenekarnak, a Kneecap-nek.”
A rapper azt mondta:
„Szerintem nincs helye a fesztiválokon, a zenei színpadokon nincs helye ilyesfajta uszításnak, meg egyáltalán egy terrorszervezet támogatásának. Szerintem ez undorító.”
Dés László is úgy látja, hogy egy kulturális fesztiválon nincs helye terrorizmust támogató zenekarnak. Azt mondta: „Nem lenne szabad, mert akkor ez az egész kulturális fesztivál legitimizálja az ilyesmit.”
A tiltakozás hatására a Magyar Nemzeti Táncegyüttes visszalépett a fellépéstől. A közleményükben azt írták: „nem kívánnak olyan rendezvényen részt venni, ahol gyűlöletkeltő tartalmak kapnak teret.”
Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere azt mondta: „Egyeztetést kezdeményeztem a mai napon Kádárral, hogy a zenekar ne lépjen fel.” A legnagyobb magyarországi zsidó szervezet, a MAZSIHISZ is tiltakozott. Bóka János miniszter levelet küldött a szervezőknek, amiben ez állt: „semmilyen észszerű alapja nincs” annak a várakozásnak, hogy a koncerten nem lesznek antiszemita megnyilvánulások. Gulyás Gergely a kormányinfón pedig azt mondta: „Bóka miniszter úr írt egy levelet a szervezőknek. És szerintem minden benne van. Úgy gondolom, hogy a szabad véleménynyilvánítás határa nem terjed ki a gyűlöletre uszításra.”
A fesztivál főszervezője, Kádár Tamás a HVG-nek nyilatkozott. Úgy fogalmazott: „egyre világosabb, hogy ebben a kérdésben nincs jó válasz – és talán ez a legőszintébb felismerés, amit tehetünk.” A Sziget közölte, hogy a korábban kiadott nyilatkozatuk továbbra is érvényes. E szerint a fesztivál egyik legfőbb értéke a szólásszabadság, és „a cancel culture és a kulturális bojkott nem megoldása a problémáknak”. Az ír zenekar tehát fellép a fesztiválon.
Több mint száz ismert művész tiltakozott a Sziget Fesztivál egyik fellépője ellen. A Kneecap nevű ír rapegyüttes miatt egyre nagyobb a felháborodás. Július 11-én civilek demonstráltak a K-híd előtt zászlókkal és plakátokkal.
A zenekar egyik tagja tavaly egy koncerten a Hezbollah terrorszervezet zászlóját mutatta fel a színpadon, emiatt idén június végén terrorizmus vádjával állt bíróság előtt Londonban. A tiltakozók szerint 2024 októberében a zenekar brit koncertjén olyan jelszavakat skandáltak a közönséggel, mint a „Free Palestine by any means necessary!”, azaz „Szabad Palesztinát bármi áron!” és a „Death to cionist”, vagyis „Halál a cionistákra!”. A tüntetők úgy vélik: „Ez nem politikai vélemény, hanem uszítás.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs: Mi soha nem kértük az ukránokat arra, hogy a nevünkben harcoljanak
A miniszterelnök politikai igazgatója a CNN-nek nyilatkozva arról is beszélt, hogy Ukrajna EU-s csatlakozásának pusztító következménye lenne Európára nézve.
Európának nem Ukrajnán keresztül kellene megvédenie magát, hanem a saját biztonságát kellene megerősítenie – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Aspenben a CNN amerikai hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban, amelyben az ukrajnai háborúval és Ukrajna esetleges EU-csatlakozásával kapcsolatban válaszolt kérdésekre.
Az ukránok és az oroszok is folytatni akarják a háborút, ezzel kapcsolatban mindkét félnek megvan a maga érvrendszere. Orbán Viktor ezért azt javasolja, semleges közvetítőkre lenne szükség, akik mindkét oldalra nyomást gyakorolnának, és helyreállítanák a kommunikációs csatornákat annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a fegyveres konfliktusnak – mondta Orbán Balázs. Nagyon jónak tartja, hogy közvetlen kommunikáció van az Egyesült Államok és Oroszország között, „valami ilyesmiben reménykedtünk mi már nagyjából három éve”.
Arra a kérdésre, milyen bizonyítékot lát Magyarország arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban hajlandó lenne béketárgyalásokat kezdeni, Orbán Balázs azt felelte, diplomáciai szempontból ez egy nagyon összetett kérdés, de az biztató, hogy voltak közvetlen egyeztetések az ukránok és az oroszok között. Leszögezte ugyanakkor, hogy a kommunikációjuktól függetlenül mind Oroszország, mind Ukrajna folytatni akarja a harcokat, mert mindketten úgy vélik, az idő nekik dolgozik, és így jobban járnak, ha tovább harcolnak.
Orbán Balázs szerint Magyarország támogatja azt az elképzelést, hogy Európa erősítse meg a saját védelmét, és növelje katonai kiadásait.
„Jelenleg a vita Európában ehelyett inkább arról szól: Ukrajnát fegyverezzük fel, vagy magunkat. A magyar álláspont teljesen világos: nem Ukrajnán keresztül kell magunkat megvédeni, mert az konfrontációhoz vezetne Oroszországgal, amit nem szeretnénk, ehelyett az európai hadseregeket kellene megerősíteni, hogy szükség esetén meg tudjuk védeni saját magunkat
– mondta.
A kormányfő politikai igazgatója nem értett egyet azzal az – Európában sokak által hangoztatott – nézettel, hogy Ukrajna Európa biztonságáért is harcol az Oroszországgal szemben vívott háborúban.
„A magyar álláspont emiatt egyedülálló. Az ukránok saját magukért harcolnak, és ehhez joguk is van. De ez nem a mi biztonságunkról szól, mi soha nem kértük őket arra, hogy a nevünkben harcoljanak. Mi nem akarunk konfrontálódni Oroszországgal”
– jelentette ki Orbán Balázs.
Hozzátette: „az ukránok a maguk dolgát csinálják, ez nem európai ügy”.
„Ez az ukránok döntése, majd meglátjuk, milyen kimenetele lesz ennek a stratégiának. Több százezer ember már meghalt, milliók távoztak az országból, elvesztették a pénzügyi függetlenségüket (...) A magyar kormányfő ezért is igyekezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meggyőzni arról, hogy az idő nem neki dolgozik, és a legjobb lenne, ha ő is a megegyezésre törekedne” – fejtette ki.
Orbán Balázs úgy vélte, „nem reális” attól tartani, hogy Oroszország megtámadná a NATO tagállamait, mert „a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország, és ha képesek vagyunk növelni a védelmi kiadásainkat, akkor mi, európaiak is még sokkal erősebbek leszünk”.
Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban a politikai igazgató kiemelte: ez hatalmas kiadást jelentene, és az európaiaknak nincs erre pénzük. Az európai versenyképesség alacsony szinten áll, és ha a háború lezárása, illetve a Nyugat és Oroszország közötti megállapodás nélkül vennék fel Ukrajnát az unióba, akkor importálnák a konfliktust, és a háború elkerülhetetlenné válna.
Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban „most reálisan kell cselekednünk, ez nem történhet meg, mert pusztító követkeményekkel járna Európa jövőjére nézve”
– tette hozzá.
„Ugyan használják azt a kifejezést Ukrajna kapcsán, hogy érdemeken alapuló bővítés, de ez nem igaz, és ezt mindenki tudja” – mondta Orbán Balázs.
(MTI)
Európának nem Ukrajnán keresztül kellene megvédenie magát, hanem a saját biztonságát kellene megerősítenie – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Aspenben a CNN amerikai hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban, amelyben az ukrajnai háborúval és Ukrajna esetleges EU-csatlakozásával kapcsolatban válaszolt kérdésekre.
Az ukránok és az oroszok is folytatni akarják a háborút, ezzel kapcsolatban mindkét félnek megvan a maga érvrendszere. Orbán Viktor ezért azt javasolja, semleges közvetítőkre lenne szükség, akik mindkét oldalra nyomást gyakorolnának, és helyreállítanák a kommunikációs csatornákat annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a fegyveres konfliktusnak – mondta Orbán Balázs. Nagyon jónak tartja, hogy közvetlen kommunikáció van az Egyesült Államok és Oroszország között, „valami ilyesmiben reménykedtünk mi már nagyjából három éve”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
