Az adatokat május 20-án hétfőn délben a Bike Citizens alkalmazásból nyerték ki a szervezők, amivel a kampány résztvevői mérni tudják lebringázott napjaik, illetve kilométereik számát, de használhatják kerékpáros útvonaltervezésre is. A City Pack Pro csomagban ugyanis több mint 450 város térképe tölthető le. Egy ilyen térképhez akár ingyen is hozzá lehet jutni, ha az azt letöltő a letöltés után egy hónap alatt leteker 100 kilométert.
A játékba a kampány ideje alatt folyamatosan lehet regisztrálni, és akik így tesznek, nem csak fittebbek lesznek, és élvezhetik a stresszmentes közlekedést, de értékes nyereményekre is szert tehetnek. A 2,5 millió forint összdíjazású nyereményjátékon márkás kerékpárokat, izgalmas kalandprogramokat, városnéző sétákat, BKK Bubi-bérleteket, belépőket, kerékpáros kiegészítőket és más ajándékokat lehet nyerni.
Munkába bringázni azonban nem csak a nyeremények miatt érdemes, és nem csak azért, hogy városunk, csapatunk vagy vállalatunk minél előkelőbb helyezést érjen el a rangsorban. A kerékpáros közlekedés terjedése valós, stresszmentes és anyagilag jóval kedvezőbb alternatívája a dugóban autózásnak a túlzsúfolt városi utakon, és hozzájárul településeink élhetőbbé válásához.
A május 6-31. közötti tavaszi, illetve a szeptember 9-től 22-ig tartó őszi, nyereményjátékkal összekötött kampány az Aktív Magyarország kormánybiztosság és az Innovációs és Technológiai Minisztérium anyagi támogatásával, a Magyar Kerékpárosklub szervezésében valósul meg.
Több mint 4700-an ültek nyeregbe a Bringázz a munkába! kampány első két hete alatt, akik május 6-20. között
összesen 223.850 kilométert tekertek le, 32,2 millió forintot spóroltak a benzinen, és közel 36 tonna széndioxid kibocsátását kerülték el május 6. és 20. között.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vidéki Prókátor: „Csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő” Orbán új rendelete
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász nem hagyja annyiban, az érintett önkormányzatokat Brüsszelhez irányítja. A pereket tárgyaló bíróknak pedig azt tanácsolja, forduljanak az Alkotmánybírósághoz.
Ismét megszólalt a kegyelmi ügyet kirobbantó, magát Vidéki Prókátornak nevező ügyvéd, aki szerint „a mélyrepülés újabb szintjét érte el az orbáni jogalkotás”. A névtelenségét megőrző jogász arról az új kormányrendeletről írt, amely az Alkotmánybíróságra és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva arra utasítja a bíróságokat, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket szüntessék meg.
Véleménye szerint Orbán Viktor folyamatban lévő eljárások tekintetében adott utasítást a magyar bíróságoknak, ami szembemegy a hatalmi ágak szétválasztásával. Mint fogalmazott:
„Erről a »jogalkotási termékről« még egy első éves joghallgató számára is első pillantásra ordít, hogy köszönőviszonyban sincs a jogállamiság legalapvetőbb fundamentumaival, nevezetesen a hatalmi ágak szétválasztásának és a bírói függetlenség elvével, valamint a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával.”
A Vidéki Prókátor szerint ezen alkotmányos alapelvek értelmében a már folyamatban lévő bírósági eljárás alatt meghozott határozatokból eredő következményeket csak a perbíróság jogosult levonni, a jogalkotó pedig csak a jövőre nézve alkothat jogszabályokat. Úgy véli,
az, hogy a kormány kötelező jelleggel előírja a bíróság számára, hogyan értelmezzen egy alkotmánybírósági határozatot, „csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő”.
Ezért arra biztatja az érintett bíróságokat, hogy a perek megszüntetése helyett kezdeményezzék a rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását az Alkotmánybíróságnál. Azt is tanácsolja az önkormányzatoknak, hogy tájékoztassák a történtekről az Európai Bizottságot.
A bejegyzés végén a Vidéki Prókátor azt írta, örülne, ha a jogászi hivatásrendek, köztük a Magyar Ügyvédi Kamara is, tiltakozásukat fejeznék ki. Hozzátette,
kíváncsi Varga Zs. András kúriai elnök véleményére is azzal kapcsolatban, hogy álláspontja szerint a perbíróságok kormány általi utasítása sérti-e annyira a bírói függetlenséget, mint egy politikai párt applikációjának letöltése.
az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a költségvetés „technikai” folyamata, így ellene nincs helye közigazgatási pernek és azonnali jogvédelemnek.
A jogszabály a már folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazandó, ami a 2023–2025-ös időszakhoz kapcsolódó perek lezárását jelenti. A kormány a rendeletet az Alkotmánybíróság III/3110/2025. számú végzésére alapozza, amely álláspontja szerint megerősítette, hogy a hozzájárulás összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.
Kritikusok szerint azonban az AB január 20-án csupán formai okokból utasította vissza a Fővárosi Törvényszék indítványát egy korábbi, 18/2024. (XI. 11.) AB határozatra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül.
Budapest még 2023-ban indított pert a levont összegek miatt. A Fővárosi Törvényszék 2025 januárjában jogerősen kimondta, hogy 28,3 milliárd forint és annak kamatainak levonása jogellenes volt. A Magyar Államkincstár felülvizsgálati kérelmét követően a Kúria 2025. november 6-án a fővárosnak adott igazat. A főváros számláit többször is inkasszóval terhelték, amit időnként bírósági jogvédelem állított le.
Karácsony Gergely főpolgármester, az ellehetetlenült perek kezdeményezője úgy fogalmazott: „Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt”.
Ismét megszólalt a kegyelmi ügyet kirobbantó, magát Vidéki Prókátornak nevező ügyvéd, aki szerint „a mélyrepülés újabb szintjét érte el az orbáni jogalkotás”. A névtelenségét megőrző jogász arról az új kormányrendeletről írt, amely az Alkotmánybíróságra és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva arra utasítja a bíróságokat, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket szüntessék meg.
Véleménye szerint Orbán Viktor folyamatban lévő eljárások tekintetében adott utasítást a magyar bíróságoknak, ami szembemegy a hatalmi ágak szétválasztásával. Mint fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
32 milliárdos veszteség a Tescónál – a vezérigazgató szerint itt az idő az árrésstop kivezetésére
Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója a csökkenő inflációra hivatkozva sürgeti a kormányzati intézkedés megszüntetését. Az MNB szerint a lépés akár 1,5 százalékkal is megdobhatja a drágulást.
Most van itt az árrésstop kivezetésének ideális pillanata – ezt mondta az Indexnek adott interjújában Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.
A cégvezető szerint a csökkenő fogyasztói árindex és a mérséklődő világpiaci árak miatt most anélkül lehetne megszüntetni a szabályozást, hogy annak komolyabb hatása lenne a bolti árakra.
Gazdasági elemzők és a Magyar Nemzeti Bank már korábban is figyelmeztettek, hogy bár az árrésstopok mesterségesen lejjebb nyomták az árakat, az intézkedés kivezetése mindenképpen áremelkedéssel jár majd. A jegybank egy 2025 végi becslése szerint az árrésszabályozás 1-1,5 százalékkal fogta vissza a fogyasztói árakat, vagyis a kivezetéskor nagyjából ekkora drágulásra lehet számítani.
Pálinkás Zsolt szavai szerint a 14 termékre kivetett árrésstop ugyan azonnali árcsökkenést hozott, ám ez jelentős bevételkiesést is okozott a Tescónak, amit más területeken kellett ellensúlyozniuk.
Hozzátette, hogy a helyzetüket a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó is nehezíti. Ezek az intézkedések együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a szektor az elmúlt két évben több tízmilliárdos mínuszt könyvelt el.
A Tesco 2023-ban és 2024-ben összesen 32 milliárd forint veszteséget halmozott fel, és bár a február végén záruló 2025-ös pénzügyi évről konkrét adatot még nem közölt, annyit elárult: „a teljesítmény nagyjából követte az iparági trendeket”.
A cégvezető a Tesco saját adatai alapján arról is beszélt, hogy a vásárlók bizalma évek óta nem javul, inkább stagnál. Az élelmiszer-vásárlások mennyisége sem nő, a kosarak értéke leginkább az áremelkedés miatt magasabb, nem azért, mert az emberek többet vásárolnának. Mindez azt jelzi, hogy a vásárlók óvatosak, a magas infláció után csak lassan áll helyre a bizalom.
A milliárdos veszteségek miatt a Tesco nemrég 116,3 milliárd forintos alaptőke-csökkentést hajtott végre, ami a sajtóban azonnal találgatásokra adott okot a cég esetleges eladásáról.
„Bárcsak egyszer megélném, hogy egy interjú során nem kérdeznek a Tesco Magyarország értékesítéséről. Hosszú évek óta cáfolom ezeket a híreszteléseket”
– mondta ezzel kapcsolatban a vezérigazgató, aki szerint
a lépés egy pénzügyi-technikai megoldás volt a szabályozói környezet miatt, és nettó értelemben nem vontak ki pénzt az országból.
A következő időszak kulcskérdése tehát az, hogy a kormány miként dönt az árrésstopok sorsáról. Míg a piaci szereplők a kivezetés mellett érvelnek, a kormányzati kommunikáció eddig az intézkedés inflációt fékező hatását hangsúlyozta. A végső döntésre hatással lehetnek a friss jegybanki előrejelzések, valamint a Tesco hamarosan nyilvánosságra kerülő pénzügyi beszámolója is, amely pontos képet ad majd a lánc tavalyi teljesítményéről.
Most van itt az árrésstop kivezetésének ideális pillanata – ezt mondta az Indexnek adott interjújában Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.
A cégvezető szerint a csökkenő fogyasztói árindex és a mérséklődő világpiaci árak miatt most anélkül lehetne megszüntetni a szabályozást, hogy annak komolyabb hatása lenne a bolti árakra.
Gazdasági elemzők és a Magyar Nemzeti Bank már korábban is figyelmeztettek, hogy bár az árrésstopok mesterségesen lejjebb nyomták az árakat, az intézkedés kivezetése mindenképpen áremelkedéssel jár majd. A jegybank egy 2025 végi becslése szerint az árrésszabályozás 1-1,5 százalékkal fogta vissza a fogyasztói árakat, vagyis a kivezetéskor nagyjából ekkora drágulásra lehet számítani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán reagált az Orbán Viktor által közzétett AI-videóra. Bejegyzésében azt írja, a miniszterelnök „megint a jogszabályokat megsértve próbálja kamuvideókkal félrevezetni a magyarokat”.
A politikus ezután Orbán Viktort szólította meg:
„Miniszterelnök Elvtárs, Miért kell ezekkel ócska hamisítványokkal lemenni kutyába? Rettegni méltóztatik? Miért nem veszi fel az eredeti verziót Putyinnal? A lopott pénzből is több maradna és még az emberek is elhinnék, amit látnak az oldalán (már azok, akiket még nem tiltott le).”
A poszt utóirata szerint „a jelenlegi magyar miniszterelnök egy piti csaló, akit minden tisztességes versenyből azonnal kizárnának”. Magyar Péter közölte, hogy megindítja a szükséges jogi eljárásokat, és arra kért mindenkit, hogy jelentsék a miniszterelnök posztját a Meta felé rágalmazás és adatvédelem megsértése miatt.
Az Orbán Viktor által szerdán posztolt, mesterséges intelligenciával készült videóban az Európai Bizottság felszólítja Magyart, hogy küldjön pénzt Ukrajnának. A miniszterelnök szerint ez a valóságban is megtörténhet április 12. után, ha a választásokon a TISZA Párt győz.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán reagált az Orbán Viktor által közzétett AI-videóra. Bejegyzésében azt írja, a miniszterelnök „megint a jogszabályokat megsértve próbálja kamuvideókkal félrevezetni a magyarokat”.
A politikus ezután Orbán Viktort szólította meg:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rezsistop különadó: Mészáros Lőrinc, az MVM és az E.ON is felmentést kapott a teher alól
A kormány a hálózati csatlakozások gyorsítására hivatkozva nem terheli meg az elosztócégeket a 30%-os rezsistop költségével. A mentesség miatt a program 55 milliárd forintos terhét más energiacégek és a költségvetés viselik.
Ötvenöt milliárd forinttal enyhíti a kormány a januári fűtésszámlákat, a költségek egy részét pedig az energiaszektorra kivetett különadóból fedezi. A teher alól azonban éppen a legnagyobb hálózatüzemeltetők – köztük Mészáros Lőrinc, az állami MVM és az E.ON cégei – mentesülnek. A február elején megjelent rendelet szerint a gázzal, távhővel és árammal fűtő háztartások egyszeri, 30 százalékos kedvezményt kapnak. A fedezet egyik felét a költségvetési tartalék, a másikat pedig egy új, egyszeri közteher biztosítja.
Az új adó mértéke az energiaellátók 2024-es árbevételének 0,5 százaléka, de legfeljebb a cégek tavalyi jövedelemadó-alapjának fele lehet. A teher a már meglévő, 31 százalékos kulcsú „Robin Hood-adó” alanyait sújtja, így a kőolaj- és földgáztermelőket, a nagyobb áramtermelőket, a kereskedőket és a távhőszolgáltatókat.
A különadó alól azonban kivételt képeznek a hálózatüzemeltető vállalatok, vagyis az áramot és a gázt elosztó cégek
A mentességet Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese azzal indokolta, hogy a kormány kiemelt ügyként kezeli a hálózati csatlakozások gyorsítását. „Ezek után abszurdnak tűnne, hogy egyik oldalon adóalap-csökkentő megoldásokkal támogatjuk azt, hogy a vezeték-szolgáltatók minél hamarabb biztosítsák a vállalkozásoknak és a lakosoknak a csatlakozást, a másik oldalról pedig plusz adóteherrel kelljen szembenézniük. Kulcskérdésnek tekintjük a hálózati csatlakozások gyorsaságát, emiatt a teher nem érinti ezeket a szolgáltatókat” – magyarázta a politikus.
A mentesség egybecseng a kormány egy korábbi döntésével: a kabinet december végén már rendelkezett arról, hogy az áramhálózati elosztók bizonyos hálózatfejlesztéseik után hat adóéven keresztül, a számított adójuk 80 százalékáig terjedő kedvezményt vehetnek igénybe az energiaellátók jövedelemadójából. Ez a kedvezmény a gázhálózati elosztókra nem vonatkozik. A magyarországi elosztói piacot három fő szereplő fedi le területi monopóliummal: az állami tulajdonú MVM Csoport, a német hátterű, de 25 százalékban szintén MVM-tulajdonban lévő E.ON Hungária Zrt., valamint a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Opus Global Nyrt.
A kedvezmény a gyakorlatban a háztartásoknál is eltérően jelenik meg. A távhővel fűtőknél a 30 százalékos jóváírás csak az alapdíjon felüli részre érvényes, így a tényleges megtakarításuk kisebb lehet. Az előre fizetős mérővel rendelkező fogyasztók egységesen 7000 forint jóváírást kapnak. Míg a gázfogyasztóknál automatikusan érvényesítik a kedvezményt, az árammal fűtőknek külön nyilatkozniuk kell róla a szolgáltatójuknál április 30-ig.
Az adóterheket az energiakereskedők várhatóan a versenypiaci árakban érvényesítik, vagyis áthárítják a nem lakossági ügyfeleikre. Ez a vállalatok költségein keresztül végső soron a lakossági árakban is megjelenhet, ami inflációs hatást gerjeszthet. Arra a kérdésre, hogy a kormány tervez-e díjstopot az energiaszektorban, Czepek Gábor úgy reagált, hogy a piacot egy független hatóság felügyeli. „Az európai uniós normák szerint szabályozott rendszerben működünk, ahol a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, mint független hivatal önálló jogkörökkel rendelkezik, amelyeket nem a magyar kormány és az Országgyűlés állapít meg tetszőlegesen. Jelenleg a MEKH rendelkezik azokkal a felülvizsgálati eszközökkel, amelyek alapján pontosan látható, ha ilyen beavatkozásra szükség lenne” – mondta a miniszterhelyettes.
Ötvenöt milliárd forinttal enyhíti a kormány a januári fűtésszámlákat, a költségek egy részét pedig az energiaszektorra kivetett különadóból fedezi. A teher alól azonban éppen a legnagyobb hálózatüzemeltetők – köztük Mészáros Lőrinc, az állami MVM és az E.ON cégei – mentesülnek. A február elején megjelent rendelet szerint a gázzal, távhővel és árammal fűtő háztartások egyszeri, 30 százalékos kedvezményt kapnak. A fedezet egyik felét a költségvetési tartalék, a másikat pedig egy új, egyszeri közteher biztosítja.
Az új adó mértéke az energiaellátók 2024-es árbevételének 0,5 százaléka, de legfeljebb a cégek tavalyi jövedelemadó-alapjának fele lehet. A teher a már meglévő, 31 százalékos kulcsú „Robin Hood-adó” alanyait sújtja, így a kőolaj- és földgáztermelőket, a nagyobb áramtermelőket, a kereskedőket és a távhőszolgáltatókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
