HÍREK
A Rovatból

Van rá esély, hogy Putyint elítéljék háborús bűnök miatt?

Joe Biden a bucsai tömegsírok felfedezése után ismét háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint. Az USA elnöke szerint az orosz vezetőnek nemzetközi bíróság elé kellene állnia, de ez korántsem lenne egyszerű.

Link másolása

A Nemzetközi Büntetőbíróság a genfi egyezmény súlyos megsértéseként határozza meg a háborús, humanitárius bűnöket - kezdi összefoglalóját a Guardian. Jonathan Hafetz, a Seton Hall Egyetem Jogi Karának nemzetközi büntetőjogi és nemzetbiztonsági szakértője szerint a bucsai civilek kivégzése már ebbe a kategóriába tartozik, miközben Oroszország továbbra is tagadja bűnösségét.

Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója hétfőn azt nyilatkozta az őt kérdező újságíróknak, hogy a háborús bűnök bizonyítékaira négy fő forrásból tesznek szert:

az Egyesült Államok és szövetségesei által gyűjtött információkból (többek között hírszerzési forrásokból), Ukrajna saját helyszíni erőfeszítései által, nemzetközi szervezetektől (köztük az ENSZ-től és a nem kormányzati szervezetektől származó anyagokból), valamint a független globális média által közzétett fotók, interjúk és dokumentációk segítségével.

Az ügyészség ezeknek birtokában érvelhet azzal, hogy Putyin és belső köre háborús bűnöket követett el már a támadás elrendelésével is, vagy azzal, hogy tudták, bűncselekményeket követnek el, mégsem akadályozták meg azokat.

Philippe Sands, a University College London professzora azt mondta az Associated Pressnek, hogy minden esetben bizonyítani kell, hogy tudták, tudhatták, vagy tudniuk kellett róla. Azonban a szakértő szerint annak is fennáll a veszélye, hogy három éven belül bíróság elé állítják az alacsonyabb beosztású embereket, míg Putyin, Lavrov, a védelmi miniszter, a hírszerzők, a katonák és az oligarchák nem kapnak büntetést.

A Nemzetközi Büntetőbíróság 20 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetői ellen való vádemeléssel.

Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Ukrajna nem tagja a bíróságnak. Az intézmény főügyésze, Karim Khan februárban közölte, hogy háborús bűnök miatt indított vizsgálatot, válaszul az ukrajnai invázióra, Ukrajna pedig korábban jóváhagyott egy 2013-ig visszanyúló vizsgálatot, ami a Krím Oroszország általi annektálását is magába foglalja.

A bíróság elfogatóparancsot adhat ki, ha az ügyészek bizonyítékot tudnak felmutatni háborús bűnök elkövetésére, de kicsi az esélye annak, ezt be is tudják tartani.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy diplomáciailag kínos és képmutatónak tűnhet, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó csatlakozni a bírósághoz, miközben a múltban más összefüggésekben együttműködhetett a Nemzetközi Büntetőbírósággal, annak ellenére, hogy nem is volt annak tagja.

Nemzetközi szintű hatást lehetne gyakorolni az orosz vezetésre esetleg az ENSZ-ben is, de mivel Oroszország állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, nehéz elképzelni, hogy Moszkva képviselői ne élnének vétójogukkal.

Egy másik lehetőség egy több ország által szervezett különleges bíróság, mint a nürnbergi törvényszék esetében, vagy a délszláv háború és az 1994-es ruandai népirtás során elkövetett bűnök feltársára felállított bíróságok, esetleg az ENSZ által támogatott Sierra Leone-i különleges bíróság, amelyet 2002-ben azért hoztak létre, hogy elszámoltassák az 1996-os polgárháború során elkövetett atrocitások felelőseit.

Egyszerűbbnek tűnhet Putyint agresszió bűntette miatt vád alá helyezni, amiért háborút indított egy másik szuverén ország ellen, csakhogy a Nemzetközi Büntetőbíróság nem rendelkezik joghatósággal Oroszország felett.

A múlt hónapban több tucat neves jogász és politikus, köztük Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter és Gordon Brown volt brit miniszterelnök is kampányt indított egy olyan különleges törvényszék létrehozására, ami elítélhetné Oroszországot az ukrajnai agresszió miatt.

Bármelyik forgatókönyv is következik be, az biztos, hogy

a vádemelés valószínűleg minden esetben sok évig tartana.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ez hidegzuhany volt” – több száz dolgozót rúgtak ki az iváncsai akkumulátorgyárból
„Sajnos az a magyar iparpolitika, ami az összeszerelő üzemmé tette ezt az iparágat, ez most megbosszulja magát, mert a kockázat az Magyarországon van” – mondta Bod Péter Ákos.

Link másolása

Több száz dolgozót küldtek el pénteken az iváncsai akkumulátorgyárból – mondta el az RTL-nek egy dolgozó. A gyárban még csak tesztüzemmódban, de működnek a gyártósorok. Beszámolója szerint a műszak közepén szóltak nekik, hogy pakoljanak össze, mert ki vannak rúgva. A szakszervezet úgy tudja, hogy kölcsönzött munkaerőt és elsősorban vendégmunkásokat küldtek el.

Több száz embert elküldtek, egyikük azt írta a Híradónak:

"Délután kettőkor jött a műszakvezetőnk. Kiabált, hogy jöjjön mindenki ide, mert baj van".

Ekkor közölték velük, hogy ki vannak rúgva.

„Ez hidegzuhany volt”

– mondta egy másik iváncsai dolgozó. Többen elmondták, hogy lehetett már hallani pletykákat a leépítésről.

"Voltak előzetes információk, hogy elbocsátások várhatók, viszont erre így senki nem volt felkészülve, hogy ilyen hirtelen és ilyen sok ember"

- mondta egyikük.

A Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti szövetségének elnöke szerint másfél hete tárgyaltak a céggel a bérekről. Végül nem sikerült megegyezni, csak annyit értek el, hogy a saját dolgozókat nem küldik el. A szakszervezet elnöke szerint több mint ezer, kizárólag kölcsönzött munkavállalót küldtek most el.

„Értesüléseink szerint a magyar vezetőség jelenleg is lobbizik azért, hogy magyar munkavállalók ne legyenek elküldve, most az első körben az összes kirgiz kollégát bocsájtották el” – tudta meg a Híradó az egyik ott dolgozótól.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint a kirúgásonak az lehet az oka, hogy a korábbi tervekhez képest sokkal kevesebb elektromos autót adnak el Európában. „Emiatt sajnos az összeszerelő fázisban a munkaerőigény csökken” – mondta. Ha megy a termelés akkor hirtelen sok ember kell, ha csökken, akkor pedig elbocsátások vannak - tette hozzá.

"Sajnos az a magyar iparpolitika, ami az összeszerelő üzemmé tette ezt az iparágat, ez most megbosszulja magát, mert a kockázat az Magyarországon van"

– tette hozzá Bod Péter Ákos.

A dolgozók úgy tudják, hogy hétfőn újabb elbocsátások várhatók.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, miben állapodott meg Kínával Orbán Viktor – Tompos Márton a kínai sajtóban találta meg, hogy miről szól a kínai-magyar megállapodás
„Nonszensz, hogy ezt a kínai sajtóból kell megtudnunk. Az a minimum, hogy a kormány tájékoztatja az embereket egy ilyen horderejű ügyről, ezért a külügyi bizottságban kezdeményeztem Szijjártó Péter rendkívüli meghallgatását” - írta a Momentum politikusa.

Link másolása

Tompos Márton, a Momentum alelnöke a közösségi oldalán írta meg annak a 18 megállapodásnak a címét, amelyeket Hszi Csin-ping budapesti látogatása során kötött Magyarország a Kínai Népköztársasággal.

A teljes listát a kínai sajtóban találta meg és ezt fordították le magyarra. Ez egy közös nyilatkozat, ami 18, mindkét fél által aláírt vagy elfogadott együttműködési dokumentum, ami inkább szándéknyilatkozat, mint szerződés, így kevés tényleges, kézzelfogható eredményről lehet tehát beszámolni - írja a hvg.hu.

Szijjártó Péter külügyminiszter a találkozó után példátlan sikernek minősítette, hogy ennyi mindenről sikerült megegyeznie a két félnek:

A 18 pontos lista:

1. “A kulcsfontosságú együttműködési projektek és ügyek listája a Kína-Magyarország közös “Öv és út” harmadik fordulójában”

2. “Egyetértési megállapodás a Kínai Népköztársaság Tudományos és Technológiai Minisztériuma és a Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium között egy közös laboratórium felépítéséről”

3. “Egyetértési megállapodás a Kínai Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és a Magyar Pénzügyminisztérium között a pénzügyi együttműködés erősítéséről”

4. “Egyetértési nyilatkozat a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma és a Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium között a gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetek színvonalas fejlesztésének előmozdításáról”

5. “Egyetértési megállapodás a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma és a Magyar Energiaügyi Minisztérium között a befektetési együttműködés elősegítéséről a zöld fejlesztés terén”

6. “A Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közötti egyetértési nyilatkozat a Kína-Magyarország Beruházási Együttműködési Bizottság létrehozásáról”

7. “Kulturális együttműködési terv 2025-2029 között a Kínai Népköztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma és a Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium között”

8. “Közös közlemény a Kínai Népköztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma és a Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium között a budapesti Kínai Kulturális Központ működésének megkezdéséről”

9. “Egyetértési nyilatkozat a Kínai Atomenergia Ügynökség és a Magyar Külügyminisztérium és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium között az atomenergia békés felhasználása érdekében folytatott együttműködésről”

10. “Egyetértési nyilatkozat a Kínai Népköztársaság Általános Vámigazgatása és a Magyar Földművelésügyi Minisztérium között az állatok és növények be- és kilépési karanténjában való együttműködésről”

11. “Jegyzőkönyv a Kínai Népköztársaság Általános Vámigazgatása és a Magyar Földművelésügyi Minisztérium között a szarvasmarhasperma Magyarországról történő kínai behozatalára vonatkozó karantén- és egészségügyi követelményekről”

12. “Jegyzőkönyv a Kínai Népköztársaság Általános Vámigazgatása és a Magyar Földművelésügyi Minisztérium között a Kínába exportált magyar friss cseresznye növény-egészségügyi követelményeiről”

13. “A Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács és a Magyar Külügyminisztérium és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közötti egyetértési nyilatkozat a kínai és magyar vállalkozások ellátási láncban való együttműködésének előmozdításáról”

14. “Egyetértési nyilatkozat a Kínai Nemzeti Filmhivatal és a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Kabinet között a filmes együttműködésről”

15. “Hírcsere- és együttműködési megállapodás a Kínai Népköztársaság Xinhua Hírügynöksége és a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Magyar Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Társaság között”

16. “Egyetértési nyilatkozat a Kínai Központi Rádió és Televízió és a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap együttműködésének elmélyítéséről”

17. “Stratégiai együttműködési megállapodás a Kínai Központi Rádió és Televízió és a Magyar Turisztikai Hivatal között”

18. “Kínai Népköztársasági Népi Napilap és a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kétoldalú együttműködési megállapodása”.

Tompos Márton a posztjában még hozzáfűzte:

"1) Nonszensz, hogy ezt a kínai sajtóból kell megtudnunk. Az a minimum, hogy a kormány tájékoztatja az embereket egy ilyen horderejű ügyről, ezért a külügyi bizottságban kezdeményeztem Szijjártó Péter rendkívüli meghallgatását!

2) A megállapodások kínai szempontból is jelentősek, ezért is titulálták Magyarországot "négy évszakos" ("all weather") partnernek. Hazánk a hatodik ilyen ország, előttünk csak Pakisztán, Belarusz, Etiópia, Venezuela és Üzbegisztán kapta meg ezt a kétes címet. Nem pont az a klub, ahova tartoznunk kellene...

3) A megállapodások listáját találod meg itt, a posztban, míg kommentben lent lesz a forrása, illetve egy közös nyilatkozat is. Minden kínairól lett magyarra fordítva.

4) Szerintünk lenne alternatíva. Ott van Tajvan, Dél-Korea, Japán, az EU-s és NATO szövetségeseinkről nem is beszélve. Mi inkább Európát választanánk. Válaszd te is Európát, válaszd a Momentumot június 9-én!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Toroczkai László is feltételhez kötötte, hogy elmegy-e a köztévés vitára
A Mi Hazánk pártelnöke szerint: „Nyilvánvaló, hogy a közvélemény-kutatásokat manipulálják, egyes kutatások között óriási eltérések vannak, és 2022-ben is úgy jutottunk a parlamentbe, hogy a közvélemény-kutatók 1-3 százalékos pártnak hazudtak minket”.

Link másolása

Miután az MTVA közölte, hogy vitát szerveznek a köztévében a választások előtt, Magyar Péter azonnal reagált: "a TISZA Párt nem fogadja el, ha nem élőben, vagy nem főműsoridőben kerül sor a vitára. Ahogy az sem elfogadható, ha egyszerre akarják leültetni mind a 11 listát állító párt listavezetőjét, hiszen úgy semmilyen érdemi vita nem folytatható és nem is tükrözné a pártok támogatottságának mértékét".

Toroczkai László, a Mi Hazánk pártelnök az X-en közölte, hogy ő is csak bizonyos feltételekkel vesz részt a közmédiában szervezett vitán.

Mint írja:

"Mi természetesen azonnal válaszoltunk a köztelevízió megkeresésére, és jeleztük, hogy a Mi Hazánk ott lesz az EP-listavezetők vitáján. Az is egyértelmű, hogy

élőben, főműsoridőben kell megrendezni egy ilyen vitát.

Látva azonban a trükközést, és azt, hogy megdöbbentő módon szinte a teljes média elhallgatta a tegnapi sokezer fős demonstrációnkat, miközben címlapokon számolnak be arról, ha más pártok politikusai megtekintenek egy üres mezőt, vagy egy faluban üvöltöznek, a következőt tartjuk fontosnak közölni: Az egyetlen parlamenti párt vagyunk, amely önállóan jutott be az Országgyűlésbe. Azon három párt közé tartozunk, amely az ország minden vármegyéjében és Budapesten is képes volt listát állítani, de az egyetlen párt, amely ezt nem pártszövetségben, hanem önállóan érte el.

Amennyiben az összes EP-listavezető nem egyszerre venne részt a vitán, meg se próbáljanak minket parlamenten kívüli, valós szervezettség és társadalmi támogatottság nélküli pártok mellé ültetni!

Ebben az esetben nem fogunk részt venni a vitán" - írta a politikus. Majd hozzátette:

"Nyilvánvaló, hogy a közvélemény-kutatásokat manipulálják, egyes kutatások között óriási eltérések vannak, és 2022-ben is úgy jutottunk a parlamentbe, hogy a közvélemény-kutatók 1-3 százalékos pártnak hazudtak minket".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Magyar Péter és Varga Judit csak a gyerekeik miatt állnak szóba egymással
A Tisza Párt alelnökének most igen sűrű a programja. Az országjárása alatt csak hétvégente tud találkozni a fiaival, akikre hétköznapokon Varga Judit vigyáz.

Link másolása

Csak hétvégente tud megfelelő időt tölteni a gyerekeivel az országot járó Magyar Péter - írja a Blikk. A politikus a lapnak azt mondta, hogy hétköznapokon a volt felesége, Varga Judit vigyáz a tíz-, tizenkét és tizenhat éves fiúkra.

A Tisza Párt alelnökének célja, hogy a június 9-i választásokig bejárja Magyarország megyéit. A programja igen sűrű, a különböző események kitöltik az idejét, így most kevesebb időt tud a gyerekeivel tölteni.

„Hétköznap leginkább telefonon beszélünk, sajnos, ez most egy ilyen periódus. Sokat vagyok úton”

- mondta Magyar Péter. A tavaly márciusi válásuk óta heti váltásban nevelték a gyerekeket Varga Judittal. Ezt viszont most felülírta a kampány.

„Alaphelyzetben szinte minden nap találkozom a gyerekekkel, ám az országjárás óta csak hétvégente van erre lehetőség. Ám ilyenkor igyekszem minél több időt velük tölteni.”

Hétköznapokon Varga Judit neveli a gyerekeket, a két szülő beszélgetései pedig kizárólag a gyerekekre koncentrálódnak.

„Nem szoktam politikáról beszélgetni a gyerekekkel. A két kisebbik fiam még túl fiatal ahhoz, hogy a politika szóba kerüljön, inkább a hétköznapi történésekről, a focimeccsekről beszélgetünk. A legnagyobb fiammal érinthetnénk komolyabb témákat, de vele most – úgy érzem – nem állunk egy politikai táborban” - mondta Magyar a Blikknek. Szerinte néhány év múlva megtalálhatják majd a közös hangot a fiával, illetve neki is elmondta, mindent, amit most a politikában tesz, azt érte is teszi.

Link másolása
KÖVESS MINKET: