89 éves korukban, együtt haltak meg a világhírű Kessler ikrek
„Együtt távozni, ugyanazon a napon... Az a gondolat, hogy egyikünk előbb megy el, nagyon nehezen elviselhető” – mondta korábban a világhírű német táncos-énekes ikerpár, Alice és Ellen Kessler.
Halálhírüket a müncheni rendőrség másnap erősítette meg, közleményük szerint „közös öngyilkosság” történt, és kizárták az idegenkezűséget. A méltóságteljes távozásban a Deutsche Gesellschaft für Humanes Sterben (Német Társaság az Emberhez Méltó Halálért) nevű szervezet segítette őket. A szervezet szóvivője, Wega Wetzel elmondta, hogy a nővérek saját maguk adták be az életüket lezáró gyógyszert, egy orvos és egy jogász jelenlétében, akik ezután értesítették a hatóságokat.
– tette hozzá a szóvivő.
A Kessler-nővéreknek határozott elképzelésük volt a haláluk utáni teendőkről is. Azt kérték, hogy hamvaikat egy közös urnában helyezzék el édesanyjuk és Yello nevű uszkárjuk hamvaival együtt. „Halálunkban is egyesítve. Így szeretnénk, és ezt végrendeletünkben is rögzítettük” – mondta korábban Ellen Kessler a Bildnek. Kívánságuk teljesítése azonban jogi akadályokba ütközhet, a német temetkezési törvények ugyanis tiltják, hogy több ember, vagy akár ember és állat hamvait egyazon urnában keverjék össze.
Mivel az ikreknek nem voltak gyermekeik, vagyonukat jótékonysági szervezetekre hagyták. Korábbi nyilatkozataik szerint a kedvezményezettek között van az Orvosok Határok Nélkül, az UNICEF, a Christoffel Vakmisszió és a Máltai Rend is.
A törvény értelmében minden cselekvőképes embernek joga van az önrendelkezéshez a halál kérdésében, feltéve, hogy a döntését szabadon, külső kényszer nélkül hozza meg. Az eljárásnak Németországban komoly díja van: egy fő esetén általában 4000 euróba (1,5 millió forint), páros esetén pedig mintegy 6000 euróba, vagyis nagyjából 2,3 millió forintba kerül.
Alice és Ellen Kessler a keletnémetországi Lipcsében született, karrierjüket az ottani operaház gyerekkórusában kezdték. 1952-ben disszidáltak Nyugat-Németországba, a nemzetközi ismertséget pedig a párizsi Lido mulató hozta el számukra 1955-ben. A hatvanas években Európa-szerte ünnepelt sztárok lettek, felléptek Frank Sinatrával és Fred Astaire-rel is, 1959-ben pedig Nyugat-Németországot képviselték az Eurovíziós Dalfesztiválon. Olaszországban annyira népszerűek voltak, hogy „a nemzet lábai”-ként emlegették őket.
