HÍREK
A Rovatból

Kásler Miklós: Naponta 200 halott is lehet az ötödik hullám csúcsán

A miniszter azt is elmondta, ha nem jön újabb mutáció, valamint nem nő jelentősen az átoltottság, akkor az ötödik hullám csúcsán 13 ezer is lehet a napi fertőzöttek száma. Kásler szerint szükség lesz a negyedik oltásra is.


Elkezdődött Magyarországon a koronavírus-járvány ötödik hulláma, és ha nem jön újabb mutáció, valamint nem nő jelentősen az átoltottság, akkor a csúcsán 13 ezer is lehet a napi fertőzések száma, 8-9 ezer kórházban ápolttal - mondta az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

A miniszter a kórházban kezeltek oltottsági arányáról is részletesen beszélt. Kásler szerint a negyedik hullám idején, tehát 2020. szeptember 7. és 2021. január 3. között 456 ezer magyar fertőződött meg, akik közül 17 ezren szorultak kórházi kezelésre.

A kórházba kerültek 60 százaléka nem kapott oltást, 40 százalékuk viszont igen. 1850 személyt kellett intenzív osztályon kezelni, közülük 70 százalék nem volt oltott, 30 százalékuk felvette a vakcinát.

A miniszter hozzátette, jelenleg a lecsengés fázisában vagyunk, nagyon meredeken csökkennek a különböző paraméterek, és január végérére az új fertőzöttek száma gyakorlatilag megszűnik, rendkívül alacsony lesz.

Kásler ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy számos olyan körülmény van, ami meghatározza, mi vár ránk.

A miniszter elmondta, három komoly klinikai vizsgálat indult Magyarországon. Ezek közül az egyik egy epidemiológiai vizsgálat volt, ami 2021 januárja és májusa között beoltott 3,7 millió ember adatait dolgozta fel. Ennek konklúziója az, hogy a két oltás abban az időszakban a fertőzéssel szemben 69-89 százalékos védelmet adott, a halálozás ellen 88-98 százalékot. Ez mind az öt vakcinára egyértelműen vonatkozik.

A tárcavezető azt is hozzátette: a harmadik oltás rendkívüli mértékben megemeli az ellenanyagszintet, ami aztán hosszú időn keresztül fennmarad.

"Az immunválasz mértéke a harmadik oltás után, a harmadik oltás előtti szinthez képest a 25-szörösére emelkedik, a sejtes immunválasz pedig 52 százalékkal nő"

- mondta Kásler Miklós.

A miniszter az InfoRádió érdeklődésére azt is elmondta,

teljesen biztos abban, hogy számolni kell a negyedik oltás szükségességével, az egészségügyi kormányzat pedig számol is ezzel.

Az immunológiai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a negyedik oltás várható időpontja nem négy hónap után szükséges, mint a második után, hanem hosszabb idővel kell számolni, de az immunológiai eredmények csak akkor válhatnak ismertté, ha a harmadik oltás után már 4-5 hónap eltelik, és a szakemberek mérni tudnak - jegyezte meg.

Az omikron variánssal kapcsolatban Kásler arról beszélt: ennél a mutációnál a duplázódási idő két-három nap, rendkívül gyors a terjedése, de emellett a fertőzés dinamikája is rendkívüli. Azt is hozzátette, az irodalmi adatok többsége amellett van, hogy az omikron enyhébb lefolyással jár, és különösen az oltottak esetében összehasonlíthatatlanul könnyebb a betegség lefolyása, valamint lényegesen kevesebb az elveszített ember.

Kásler szerint az omikron okozta ötödik hullám január 1. és május 1. között várható Magyarországon.

Az ötödik hullámban a napi fertőzések száma elérheti, sőt, meghaladhatja a 13 ezret. A napi kórházi betegszám 8-9 ezer, míg a napi halálozás a csúcson körülbelül 200 lehet

- mondta a miniszter, hozzátéve: abban az esetben lehetnek ezek a számok, ha nem jön egy újabb mutáns, illetve nem tudjuk az átoltottságot ebben az időtartamban jelentősen növelni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Beszólós” pólóban fogadták Lázár Jánost a múzeumi dolgozók, amikor műtárgyakat válogatott náluk
A dolgozók különféle feliratú pólókkal fejezték ki véleményüket, miközben Lázár János műtárgyakat válogatott a Karmelitába. A miniszter végül meghallgatta panaszaikat is.


Fekete pólóban várták az Iparművészeti Múzeum dolgozói Lázár János építési és közlekedési minisztert a Jászberényi úti átmeneti telephelyen. A miniszter azért ment az intézménybe, hogy személyesen válasszon ki műtárgy bútorokat, amelyekkel a Miniszterelnökség Karmelita épületének reprezentatív helyiségeit akarják berendezni, írta a 24.hu.

Több munkatárs olyan pólót viselt, amelyen a „műtárgy nem használati tárgy” felirat szerepelt.

Mások „El a kezekkel a műtárgyakról” feliratú pólót húztak, voltak, akik a bérhelyzetükre utalva „mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” szöveget viselték a ruhájukon.

A KKDSZ Kulturális Szakszervezet így számolt be az esetről: „Az üzenetek megfogalmazására kivételes alkalmat szolgáltatott, hogy erre épp egy olyan helyzetben kerülhetett sor, amikor közvetlenül a kormányzat tart igényt (horribile dictu: szorul rá) a múzeumi alkalmazottak munkájára.”

A szakszervezet azt írta, hogy

„bár eredeti terveink között ez nem szerepelt, a miniszter úr – némi bizonytalankodást követően – végül vállalkozott rá, hogy rövid látogatása végén személyesen is meghallgassa a jelenlévő múzeumi kollégákat, és megfogalmazott panaszaik jogos voltát maga is kénytelen volt elismerni”.

A KKDSZ szerint ez a történet azt mutatja, hogy „már a kormányzat legfelsőbb szintjein is felfigyelhettek Lázár János műtárgyakhoz fűződő ismereteire, és ezt igénybe is veszik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lemond a TISZA Párt fővárosi frakciójának vezetője a közgyűlési mandátumáról
A döntésről a közösségi oldalán számolt be a TISZA Párt. Dr. Ordas Eszter lemondása mögött családi okok állnak.


„A TISZA fővárosi frakciójának vezetője, dr. Ordas Eszter családi okból július 15-ével lemond a közgyűlési mandátumáról. A TISZA elnöksége és a budapesti frakció tudomásul vette frakcióvezető asszony döntését” – írta Facebook-oldalán a párt budapesti szervezete.

A megüresedő képviselői mandátumot Gerzsenyi Gabriella veszi át. „A TISZA fővárosi frakciója jövő héten választ új vezetőt” – emlékeztetett a párt. „A TISZA teljes közössége nevében köszönjük Eszter eddigi munkáját, és további szakmai sikereket és jó egészséget kívánunk neki” – írták a közösségi oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: A holdudvart etető rendszer válságba jutott, mert az EU nem küld tovább szabadon ellopható pénzeket
A független országgyűlési képviselő szerint a szekszárdi borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.


Hadházy egy fotót is mellékelt a Facebook-bejegyzéshez, amin Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helikoptere látható egy szekszárdi borászat istállójának karámján belül, „mert a külügyminiszternek derogált autópályán leutazni 150 kilométerre egy protokoll gyárlátogatásra és egy ebédre a borászat éttermében”.

„A borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.

Sok tízezer, sőt, százezer ember él ilyen vagy olyan módon abból, hogy jóban van valakivel, neki politikai szolgálatokat tesz, amiért állást, állami megrendelést, uniós pályázati forrást remél. Ha egyszer elkezdenénk komolyan felgöngyölíteni ezeket a dolgokat, nem is lenne elég egy új börtönt építeni, kettőt-hármat simán meg lehetne tölteni csak a fontosabb szereplőkkel” – fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki jó hírekről is beszámolt.

„A jó hír az, hogy ez a holdudvart etető rendszer válságba jutott, mivel a sajtó és néhány ellenzéki szereplő kitartó munkával elérte, hogy az EU ne küldjön tovább szabadon ellopható pénzeket. Külső finanszírozás nélkül pedig az eddigi "gazdasági modell" összezuhant, hiszen nem képes kitermelni annyit, amennyire a csókosok igényt tartanának

(meg ami egy szerény életszínvonal-emelkedéshez kellene). Lent a végeken iszonyú harag gyűlik a nagykutyákkal szemben, akik a maradék forrásokat magukhoz terelik, a falusi polgármestereknek meg csak annyit mondanak: oldjátok meg!” – zárult a bejegyzés.

A Blikk szerint több mint három és fél milliárdos csalással gyanúsítják a szekszárdi borászt, aki a hatóságok szerint fiktív önrészekkel és túlárazott számlákkal csapta be a pályázati rendszert.

A cég 2012 és 2022 között összesen közel 5 milliárd forint vissza nem térítendő állami és uniós támogatást kapott. A nyomozás jelenlegi állása szerint a gyanúsított ezek közül egyes összegekhez jogtalanul jutott hozzá.

Az ügyészség közlése szerint a férfi egyeztetett egy dunaújvárosi cég ügyvezetőjével, aki a piaci árnál jóval magasabb árajánlatokat adott. A számlákon szereplő összegek egy részét visszajuttatták a borász érdekeltségébe tartozó társaságoknak, így formálisan teljesítették a pályázatban előírt 50 százalékos önrészt. A nyomozók szerint ezzel a módszerrel a férfi és társai megtévesztették a pályázatért felelős hatóságot, és összesen mintegy 3,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Az eljárásban jelenleg tíz bűntársa ellen is folyik nyomozás, legtöbbjük szintén szekszárdi borász.

A jogi végzettségű B. I. korábban a Tolna megyei adóhatóság nyomozó osztályának vezetője volt. Korábban maga is hasonló típusú bűncselekmények ügyében nyomozott. A családja által működtetett pincészet több generáció óta jelen van a szekszárdi borvidéken, boraik országosan is ismertek, és nagy élelmiszerláncok polcain is megtalálhatók, írta a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elképesztő felvétel: vörös lidércet kapott lencsevégre Kapu Tibor társa a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről
A különleges elektromos kisülés Mexikó felett villant fel egy vihar során. A jelenség szabad szemmel nem látható, csak speciális kamerával rögzíthető.


A Nemzetközi Űrállomás éppen Mexikó és az Egyesült Államok fölött haladt el, amikor a térségben viharok alakultak ki. A fedélzeten tartózkodó Nichole Ayers asztronautának sikerült megörökítenie egy különleges légköri jelenséget: egy vörös lidércet, azaz red sprite-ot. Az Időkép szerint az ilyen ritka elektromos kisülések megfigyelése Kapu Tibor magyar űrhajós kutatási programjában is szerepel.

A vörös lidércek olyan magaslégköri ködfénykisülések, amelyeket zivatarokban kialakuló intenzív elektromos tevékenység vált ki.

Ezek a jelenségek mindössze a másodperc töredékéig láthatók, így szabad szemmel nem érzékelhetők. A megfelelő elektromos térerősség rövid időre jöhet létre nagyobb villámkisülések után, a viharfelhő és az ionoszféra alsó határrétege között, körülbelül 100 kilométeres magasságban.

Az Időkép kiemelte, hogy

a vörös lidércek 80 kilométer magasan a legfényesebbek, ahol a légnyomás mindössze a tengerszinten mért érték százezred része.

Ezek a jelenségek horizontálisan meghaladhatják az 50 kilométeres kiterjedést, magasságuk pedig elérheti a 60 kilométert.

Nichole Ayers március óta teljesít szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson, és várhatóan fél évig marad. A legénységhez múlt csütörtökön csatlakozott Kapu Tibor is, akinek kutatásai között szerepel az ilyen légköri jelenségek vizsgálata.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET: