Simon Charles Dorante-Day meg van győződve arról, hogy ő Károly király eltitkolt fia, amelyről folyamatosan bizonyítékokat posztol Facebook-oldalán - írja a LADBible.
Simont állítólag nyolc hónapos korában fogadta örökbe egy Buckingham-palotához kötődő portsmouth-i család, miután világra jött. Ekkor Károly király 17, Kamilla hercegné 18 éves volt.
Kamilla állítólag 1966 áprilisában szülte meg őt, amit Simon nagymamája meg is erősített neki.
Mivel 2022-ben sem sikerült a királyi családnak bebizonyítania, hogy ő egy vér szerinti örökös, ezért jövőre más módszereket akar bevetni. Közzétette például, hogy királyként hogyan nézne ki feleségével az ausztrál 5 dolláros bankjegyen.
Simon szerint sok mindent megváltoztatott a királynő halála is, és szerinte könnyen lehet hogy a közeljövőben ki fog derülni az igazság. Felesége szintén biztos a férfi kilétében, erről kommentet is írt a bejegyzéshez.
„Ha kiderül az igazság Simon Charles, úgy gondolom, hogy neked kellene a következő királynak lenned, különösen a jogsértések után, amelyeket te, a gyermekeid és én eddig elszenvedtünk”
- írta a feleség.
A Facebook-oldalon rengeteg fotót hasonlít össze, amelyeken bizonyítja, hogy Kamilla bátyjára és Károly királyra is hasonlít. Dorante-Day megpróbálta jogi úton is bizonyítani állításait, és az ausztrál legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy harcoljon az ügyéért.
Simon Charles Dorante-Day meg van győződve arról, hogy ő Károly király eltitkolt fia, amelyről folyamatosan bizonyítékokat posztol Facebook-oldalán - írja a LADBible.
Simont állítólag nyolc hónapos korában fogadta örökbe egy Buckingham-palotához kötődő portsmouth-i család, miután világra jött. Ekkor Károly király 17, Kamilla hercegné 18 éves volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter kiakadt: Gerinctelen puhatestűnek nevezte a helyi propaganda a nyíregyházi állatkert-igazgatót
A politikus szerint aljas lejáratás folyik Gajdos László ellen, akit a kormánypárti sajtó támadott be. Már több százezren írták alá a támogató petíciót.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerinte „Orbánék nem állnak le”, és állítása szerint most „az aljas szabolcsi propagandájuk gyalázza Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark igazgatóját”. A Tisza Párt alelnöke azt írja:
„Orbánék kitartottja jellemtelennek nevezi és gerinctelen puhatestűhöz hasonlítja Gajdost”.
A posztban szó szerint idéz attól, akit Orbán bértollnokának nevez, és aki a közszeretetnek örvendő szakemberről a következőket írta: „Gajdos lépése mégis felháborító! Ugyanis az állatparkba annyi állami és uniós pénz ömlik, ha annak vezetését egy megfáradt mosómedvére bíznánk, az is villantana.”
Magyar Péter szerint a lejáratás így zárul:
„A Brüsszel által zsebre tett Tisza Párt jövőre oda megy, ahová való: a politika szemétdombjára… Gajdos Lászlóért nem aggódom, ő – mint szakember – megírhatja könyvét Puhatestűek és gerinctelenek címmel.”
A politikus arra kért mindenkit, hogy „egy emberként álljunk ki Gajdos László igazgató úr mellett”. Közölte, hogy eddig 200 ezren írták alá a támogató petíciót.
Szombaton Magyar Péter bejelentette, a Tisza Párt a 63 éves Gajdos Lászlót indítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es választókerületében a 2026-os választáson. A nyíregyházi Fidesz erre közleményben reagált, „jellemtelen árulásnak” nevezve Gajdos politikai szerepvállalását, és lemondásra szólította fel az önkormányzati tulajdonú állatpark éléről. Érvként hozták fel, hogy az intézmény „irdatlan mennyiségű” állami és kormányzati forráshoz jutott. December 1-jén a Mediaworks Hungary Zrt. által kiadott Szabolcs Online (SZON) véleményrovatában jelent meg Csákó Attila főszerkesztő cikke Puhatestűek, gerinctelenek és Gajdos László címmel, amelyben a „megfáradt mosómedve” hasonlat és a Tisza Párt „politika szemétdombjára” kerüléséről szóló mondat is szerepelt.
A Tisza Párt online petíciót indított, amelyet Magyar Péter több fórumon is népszerűsített. A bejelentést követő órákban gyorsan gyűltek az aláírások: A Tisza Párt narratívája szerint az állatpark fejlesztési forrásai a magyar adófizetőktől származnak, nem „a Fidesz pénzéből”.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerinte „Orbánék nem állnak le”, és állítása szerint most „az aljas szabolcsi propagandájuk gyalázza Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark igazgatóját”. A Tisza Párt alelnöke azt írja:
„Orbánék kitartottja jellemtelennek nevezi és gerinctelen puhatestűhöz hasonlítja Gajdost”.
A posztban szó szerint idéz attól, akit Orbán bértollnokának nevez, és aki a közszeretetnek örvendő szakemberről a következőket írta: „Gajdos lépése mégis felháborító! Ugyanis az állatparkba annyi állami és uniós pénz ömlik, ha annak vezetését egy megfáradt mosómedvére bíznánk, az is villantana.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Dávid és Góliát-helyzet” – Elsöprő többséggel utasították el a szupergazdagok 50 százalékos adóját a svájciak
Közel 80 százalékos nemmel söpörték le a „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslatot, egyetlen kanton sem támogatta. Az adó mindössze 2500 háztartást érintett volna, mégis megbukott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
A kezdeményezők a vasárnapi eredményt csalódottan fogadták. „Ilyen masszív ellenkampánynál erre számítani kellett” – nyilatkozta Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták elnöke, utalva arra, hogy az ellenzők a becslések szerint tízszer annyit költöttek a kampányra.
„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”
A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.
Települési szinten mindössze két kivétel akadt az egész országban: a főváros, Bern lakossága hajszálvékony, 50,8 százalékos többséggel támogatta a javaslatot, ahogy a berni Jurában található, mindössze 34 fős Schelten falu is, 55,6 százalékos aránnyal.
A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kármán András: 1556 milliárdos plusz helyett 20 milliárdos mínusz – A TISZA szakértője a kormányt okolja a befagyasztott uniós pénzekért
A politikus szerint a TISZA-kormány „azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a korrupciónak, és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”
Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.
A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”
Hozzáteszi: 2023-ban még 1556 milliárd forint nettó bevétele volt a magyar költségvetésnek az uniós egyenleg révén, ami mostanra mínusz 20 milliárd forintra csökkent. Kármán szerint az ok közismert.
„a Fidesz-kormány évek óta nem hajlandó teljesíteni a jogállamisági kritériumokat, amik garantálnák, hogy a Magyarországra érkező támogatások ne essenek a korrupciónak áldozatul.”
A szakértő szerint emiatt van befagyasztva az uniós források jelentős része, és az ország ezért az évente neki járó támogatásnak csak a töredékét kapja meg. Kármán posztja azzal zárul, hogy egy esetlegesen hatalomra kerülő TISZA-kormány milyen módszerekkel teremthet teljesen más felállást.
„Azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a pénzek elosztását torzító korrupciónak és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet többek között az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”
A politikus posztjának hátterében az uniós források részleges befagyasztása áll, amit az ún. uniós „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági feltételek teljesítésével lehetne feloldalni. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése szerint Magyarország és kormánya a legtöbb ajánlás terén még mindig nem tett előrelépést, így körülbelül 18 milliárd euró továbbra is zárolva maradt.
Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.
A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem vagyok közszereplő” – így hárította a kérdéseket a volt ÁSZ-elnök, akit a kormány havi 2,7 millióért bízott meg Budapest átvilágításával
A kijelentés óriási vihart kavart a főváros és a kormány közötti háborúban. Karácsony Gergely hétfő estére már tüntetést is szervezett a Karmelita elé.
„Nem vagyok közszereplő” – ezzel a mondattal hárította el a kérdéseket Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke, akit a kormány havi bruttó 2,7 millió forintért bízott meg Budapest pénzügyeinek átvilágításával. A jelenetet Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője vette videóra, miután véletlenül belebotlott az utcán az egykori fideszes politikusba.
Az ügy hátterében a főváros és a kormány között egyre élesedő pénzügyi vita áll. A kormány álláspontja szerint Budapest a csőd szélén áll, Orbán Viktor miniszterelnök pedig hivatalos megerősítésre vár ebben az ügyben, ezért tartják szükségesnek feltárni a helyzethez vezető okokat.
Ezzel szemben Budapest vezetése a kormányzati elvonásokat okolja a kialakult helyzetért. A konfliktus azután lángolt fel ismét, hogy az állam újabb 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester emiatt december 1-jén, hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze egy kelenföldi buszgarázsba.
A közgyűlést követően demonstrációt is tartanak, a résztvevők a Clark Ádám térről vonulnak a Karmelita elé. A Tisza Párt fővárosi frakciója közölte, hogy nem vesznek részt a rendkívüli ülésen.
Domokos László megbízatása a szerződése végéig összesen bruttó 17,19 millió forintba kerül az adófizetőknek. A megbízást a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól kapta. Domokos 2011 és 2022 között volt az Állami Számvevőszék elnöke, azt megelőzően, 1998 és 2010 között pedig a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozott.
„Nem vagyok közszereplő” – ezzel a mondattal hárította el a kérdéseket Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke, akit a kormány havi bruttó 2,7 millió forintért bízott meg Budapest pénzügyeinek átvilágításával. A jelenetet Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője vette videóra, miután véletlenül belebotlott az utcán az egykori fideszes politikusba.
Az ügy hátterében a főváros és a kormány között egyre élesedő pénzügyi vita áll. A kormány álláspontja szerint Budapest a csőd szélén áll, Orbán Viktor miniszterelnök pedig hivatalos megerősítésre vár ebben az ügyben, ezért tartják szükségesnek feltárni a helyzethez vezető okokat.
Ezzel szemben Budapest vezetése a kormányzati elvonásokat okolja a kialakult helyzetért. A konfliktus azután lángolt fel ismét, hogy az állam újabb 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester emiatt december 1-jén, hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze egy kelenföldi buszgarázsba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
