HÍREK
A Rovatból

Karácsony Gergely: Nem az összefogás, hanem annak hiánya okozta ezt a vereséget

„Akkorát buktunk, mint az üveges tót” - mondta a főpolgármester, aki szerint az az egység, amit kiírtak a plakátokra, nem jött létre politikai, tartalmi, bizalmi értelemben az ellenzéki pártok között.


"Az ég szerelmére, akkorát buktunk, mint az üveges tót. Tehát akinek ezek után nincs felelősségérzete az ellenzéki oldalon, aki nem tesz fel magának kérdéseket, vagy aki úgy érzi, hogy mindent jól csinált, az szerintem pszichopata" - mondta Karácsony Gergely a választás eredményével kapcsolatban a Telexnek adott interjújában.

A főpolgármester szerint a kampány megmutatta, hogy két rendkívül tudatos politikai tábor van. "A miénk nyilván sokkal kevesebb információ alapján hoz tudatos politikai döntéseket, a másik, az adófizetői ezermilliárdokból épített buborék pedig azt biztosítja, hogy mindenhova eljusson az üzenet. Az, hogy „az ellenzék háborúpárti”, pár nap alatt brutális módon átment ezen az óriási buborékon, megmutatva a propagandagépezet hatékonyságát. A személyes környezetemben is egészen megdöbbentő módon érvelnem kellett, és elmagyaráznom, hogy az ellenzék nem háborúpárti" - tette hozzá.

Mint mondta, nincs benne kétség. Az a stratégia, hogy "Fidesz - nem Fidesz" kérdéssé tegyék a választást, egyszerűen nem működik.

"Ha az ellenzék úgy definiálja magát, hogy ő a nem Fidesz, akkor soha nem lesz elég szavazója. Mert azok, akik ezt a kormányt gyűlölik, elmennek szavazni ellene, de azok, akiken a választás múlik, azaz akik a két politikai buborékon kívül vannak, csak akkor fognak az ellenzékre voksolni, ha azt gondolják, hogy az ellenzéknek van saját jövőképe, van története az országról, azaz hogy az ellenzék jobb, mint a Fidesz."

Karácsony úgy véli, nem elég csak azt mondani, hogy az ellenzék nem a Fidesz, "kell egy alternatív politikai ajánlat". Szerinte a szociális biztonságot garantáló programjuk teljesen elsikkadt a kampányban, és hiába hangsúlyozták a Nyugathoz tartozást, a demokratikus, jogállami keretek helyreállítását, ha az "emberek többsége számára a demokrácia nem formális intézményeket jelent, hanem a biztos megélhetést".

"Ezzel nincs is semmi baj. De így társadalmi többsége csak egy olyan politikának lesz, ami nemcsak az elit számára fontos értékeket mutatja meg, hanem annak az alsó-középosztálynak is megnyugvást ad, amely most szinte egy az egyben elmenekült a Fidesz világához, mert úgy érezte, hogy ott van biztonságban. Számukra a demokrácia azzal egyenlő, hogy jól, vagy leginkább megélnek. És erre nekünk nem volt válaszunk."

Úgy gondolja, az ellenzék tényleg csak olyanokat ígért a programjában, amiket meg lehet csinálni, ez egy "átgondolt, koherens, rengeteg munkával és egymásra hangolódással, valódi konszenzussal összeállt anyag" lett, de nem jutottak el odáig, és szerinte most sem tartanak ott, hogy el tudják mondani mindezt úgy, hogy azt a programíró szakértőkön kívül más is megértse.

"De amit kidolgoztunk és amiben megállapodtunk, azt komolyan gondoltuk: ha megnyertük volna a választást, meg tudtuk volna csinálni, nem ígértük túl magunkat"

- jelentette ki.

Mint mondta, az volt a probléma, hogy nem ezekről beszéltek, hanem leginkább a Fidesz által "rájuk erőltetett" témákról. Azt is elárulta, hogy "irgalmatlanul nehezen állt össze a közös kampány, a program, a pártelitek szintjén nagyon sok belső feszültség volt". Hozzátette azt is, hogy "az az egység, amit kiírtunk a plakátokra, nem jött létre politikai, tartalmi, bizalmi értelemben, de erre lehet, hogy nem is volt idő".

"Nem az összefogás, hanem annak hiánya okozta ezt a vereséget"

- összegzett.

Szerinte "most mindenki a maga a fenekét védi, és van egy blame-game, hogy akkor most ki a hibás", de ő azt reméli, hogy a lelke mélyén mindenki feltesz magának kérdéseket. Azt is megjegyezte, hogy az ellenzéki pártok vezetői közül ő volt az egyetlen, aki azt mondta, hogy levonom a következtetést, és visszalép a pártvezetéstől.

Abban biztos, hogy az ellenzék nem fordíthat hátat az eddigi erőfeszítéseinek, folytatni kell az együttműködést. Úgy véli, "az elkövetkező két évben arról fog szólni a politikai harc az ellenzéken belül, hogy ki az, aki viszi az zászlót". Ő viszont biztosan tudja, hogy senkivel nem fog harcolni, mert szerinte az a dolga, hogy a budapesti koalíciót egyben tartsa.

A főpolgármester-választással kapcsolatban azt mondta:

"Én azt azért most nem látom, hogy ezt a választást ki nyeri meg, ha nem én.

Nem vagyok az előválasztás ellenében, sőt, kellő magabiztossággal állok elébe, csak abban nem vagyok biztos, hogy ez nem hozna-e az ellenzéki oldalon egy bizonytalanságot, hiszen ha a főpolgármester-jelölt személyéről kell előválasztás, akkor majd mindenki kitalálja, hogy neki vannak kiváló polgármesterjelöltjei is, akár a kerületekben, akár máshol."

Arról is beszélt, hogy szerinte mi várható a közeljövőben:

"Bizonyos szempontból most 2006-os, vagy a környéki állapotok jönnek, hiszen az Orbán-kormány a választások előtt brutális mennyiségben osztogatott, elszállt a költségvetési hiány, és ennek következményeivel kénytelenek lesznek szembenézni.

Nem nagyon látom például, hogy a rezsicsökkentés mostani formája miatt ezermilliárdos veszteséget felhalmozó állami energetikai cégek hogyan lesznek konszolidálva, vagy hogy a jegybank, amely eddig az alacsony kamatok miatt költekezhetett, a mostani kamatemelések nyomán hogyan nem lesz veszteséges. Tehát itt most egy súlyos gazdasági helyzet látszik kialakulni, miközben Orbánnak az elmúlt 12 évben iszonyú nagy szerencséje volt, hogy egy fellendülő világgazdasági környezetben Magyarországon is gazdasági konjunktúra volt, annyi EU-s pénz jött be, hogy abból azért nehéz lett volna az állampolgárok szintjén egyáltalán nem érződő fejlődést produkálni".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Aki nem fizetett, vihette haza a betegét” – ezt állítják a Péterfy kórház betegeinek rokonai
Állítólag minden hónap 10-én sorban álltak a pénztárnál, ahol készpénzben kellett rendezni az összegeket. Az elismervény egy sárga papírfecni volt.


Nem utalással, hanem kizárólag készpénzben lehetett fizetni a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén működő III-as krónikus belgyógyászati osztályon – erről több érintett számolt be a Blikknek. A hozzátartozók elmondása szerint aki nem fizetett, azt el kellett vinni az osztályról.

A fizetéseket „alapítványi támogatásként” kérték. Az egyik hozzátartozó szerint minden hónap 10-én hosszú sor alakult ki az osztály pénztáránál.

A beszámolók alapján a pénzért cserébe egy sárga papírfecnit adtak elismervényként, amely nem felelt meg hivatalos számlának.

A rendőrség október elején őrizetbe vett két főorvost a Szövetség utcai telephelyen. A Blikk szerint az egyikük J. V. telepvezető, a másik az osztály egyik vezető főorvosa. Az ügyben vesztegetés gyanújával indult eljárás.

A lap korábbi információi szerint az osztályon havonta 100 ezer forintot kértek a hozzátartozóktól a jobb ellátásért, míg napi 2000 forintot a jobb élelmezésért. Ez utóbbi sok esetben egy szelet süteményt jelentett.

Szőke Edina édesanyját Alzheimer-kórral vitték be az osztályra. Elmondása szerint „M. K. osztályvezető főorvos kerek perec megmondta, mennyi lesz az ára annak, ha a beteg hozzájuk kerül”. Állítása szerint nem volt lehetőség utalásra, a pénzt kizárólag készpénzben lehetett átadni. A mentőszállítást is csak így lehetett kifizetni: „A doktornő megelőlegezte a díjat, amit a következő fizetésnél készpénzben odaadtam neki.”

Edina azt mondta, hogy három hónap után hazavitte az édesanyját, mert nem volt elégedett az ellátással.

„Úgy nézett ki, mint egy boszorkány, pedig az ellátásért még fodrászt is ígértek”

– fogalmazott. Elmondása szerint a kapott elismervény nem felelt meg ismert adózási szabályoknak, de úgy tudta, egy alapítványnál ez elegendő.

Egy másik érintett, Anna, aki ápolóként dolgozik, szintén hozzátartozóként került kapcsolatba az osztállyal. Azt mondta, a főorvosok meggyőzően kommunikálták, hogy a pénz alapítványi támogatásként kerül befizetésre. A készpénzes fizetés és a magán mentőszolgálat ára vált gyanússá számára.

Egy adminisztrátor, aki a nyomozás harmadik, szabadlábon védekező gyanúsítottja, azt mondta, ha a főorvosok nincsenek jelen, ő veszi át a pénzeket, mert nem akarja elveszíteni az állását. A leírás szerint az osztályon minden esetben készpénzben történt a fizetés.

Anna egy alkalommal látta azt a fodrászszolgáltatást is, amit az ellátás részeként ígértek. Elmondása szerint egy nő egy lavór fölé hajtatta a beteg fejét, és három perc alatt levágta a haját, majd külön díjat kért érte.

Egy harmadik hozzátartozó szerint legalább öt éve működött ez a rendszer az osztályon.

Először az édesapját ápolták ott, majd 2024-ben az édesanyját. Elmondása szerint a Szövetség utcai telephely jobb körülményeket biztosított, mint a központi épület, ez alapján érezhette úgy, hogy az alapítványi támogatás valóban jobb ellátást jelent.

A férfi úgy tudta, hogy a támogatásokat egy időseknek szánt új részleg kialakítására fordítják. Később arról értesült, hogy a pénzek valójában a főorvosokhoz kerültek. Azt mondta, hajlandó lenne tanúskodni az ügyben.

Az osztályon azt közölték a hozzátartozókkal, hogy egy beteg legfeljebb öt hónapig maradhat.

B. Zoltán, akit 2024-ben ápoltak itt egy baleset után, elmondta, hogy az öt hónap lejárta után távoznia kellett, így félbe kellett szakítani a rehabilitációt. Ezután más intézményből jártak át hozzá orvosok.

Zoltán szerint a kórházban többen tudtak a fizetési rendszerről. A gyógytornásza azt mondta neki, ha állandóként ott dolgozna, extra jutalékot kapna az alapítványi adományokból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
HVG: Alapjaiban írja át a Alkotmánybíróság működését egy fideszes törvényjavaslat
A kiszivárgott hírek szerint megszűnne a köztisztviselői kinevezés, és teljesen egyedi bérek jöhetnek az Ab hivatalában.


A HVG információi szerint alapjaiban változhat meg az Alkotmánybíróság működése egy új törvényjavaslat nyomán. A lap birtokába került az előterjesztés utolsó körös változata, amelyet – ha nem módosítanak rajta – kedden tárgyalhat az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága.

Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat című dokumentum a HVG szerint mindössze hét oldalból és 14 paragrafusból áll, mégis jelentős változtatásokat javasol az Alkotmánybíróság szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozóan 2026. január 1-től.

A módosítás egyik fontos eleme, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgák a jövőben már nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel látnák el feladataikat. A HVG szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

egyedi bérek meghatározására nyílna lehetőség.

A tervezet szerint ez „szabadabb bérgazdálkodást tesz lehetővé, másrészt lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kellő differenciálásra is”. Az új szerződéseket legkésőbb 2026. január 31-ig kellene megkötni.

A javaslat hatályon kívül helyezné az eddig érvényes illetménytáblát, amely a köztisztviselők illetménysávjait rögzítette.

Az új rendszer szerint a munkáltató és a közszolga a közszolgálati munkaszerződésben állapodna meg az illetmény összegéről.

A tervezet technikai módosításokat is tartalmaz. Az Alkotmánybíróság határozatait a jövőben nem a Magyar Közlönyben tennék közzé, hanem a kifejezetten erre a célra létrehozott „Az Alkotmánybíróság Határozatai” című hivatalos lapban.

A dokumentum pontosítja az Alkotmánybíróság vezetőinek juttatásait is.

Eszerint a főtitkár jövőben az elnöki fizetés 65 százalékát, míg az operatív vezető, azaz a főigazgató annak 55 százalékát kapná. Korábban előbbi államtitkári, utóbbi helyettes államtitkári illetményben részesült.

A HVG szerint a törvényjavaslat érinti az Alkotmánybíróság ülésének határozatképességét is. Jelenleg akkor határozatképes egy ülés, ha azon legalább a tagok kétharmada jelen van, köztük az elnök vagy – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes. Az új szabály lehetővé tenné, hogy határozatképesség fennálljon akkor is, ha egyikük sincs jelen, de ott van az elnök által kijelölt tag.

A javaslat módosítaná az Alkotmánybíróság elnökét érintő juttatásokat is, például a hivatali idő lejártával, felmentéssel vagy lemondással járó 6, illetve 3 havi fizetésre való jogosultságot.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke Polt Péter, aki májusban lett alkotmánybíró, majd júniusban megválasztották a testület elnökének.

A javaslat alapján az Alkotmánybíróság költségvetése továbbra is önálló fejezet maradna a központi költségvetésen belül. A testület éves költségvetését ezentúl is maga készítené el, amit a kormány változtatás nélkül fogadna el. A szabályozás szerint az éves költségvetés összege nem lehetne kevesebb az előző évinél, és bekerülne egy automatikus illetménynövekedés is.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Dopeman angolul üzent a világnak: Orbán Viktor érdemelné a Nobel-békedíjat
A rapper szerint hibáztak a döntéshozók, állítása szerint Orbán beszélt először békéről a világban, nem a pápa és nem is Donald Trump.
F. O. - szmo.hu
2025. október 14.



Magyarország rémálma beszél – így kezdte új, angol nyelven készült videóját Dopeman, aki egy laptop előtt ülve beszélt arról, hogy Orbán Viktor érdemelné meg a Nobel-békedíjat.

„Nem tudom, mi van a világgal mostanság. Nobel-békedíj, faszszopók! Odaadjátok valami névtelen nőnek”

– célzott a Nobel-békedíjjal kitüntetett venezuelai politikusra, Corina Maria Machadóra.

Dopeman úgy gondolja, hibáztak a döntéshozók, majd meg is indokolta, miért: állítása szerint Orbán beszélt először békéről a világban, „nem a pápa, nem Donald Trump,

Hanem: A Férfi, a Mítosz, a Legenda. Orbán Viktor! Adjátok neki a Nobel-békedíjat, faszszopók!”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

DopeMan (@dopemantv) által megosztott bejegyzés

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sokatmondó, hogy Orbán Viktor elutasítja a vagyonadót
A Tisza Párt elnöke szerint a vagyonadó önbevallásos rendszer alapján működne, és a NAV csak akkor vizsgálódna, ha kirívó eltérést észlel.


A Tisza Párt elnöke szerint az emberek tisztán látják, hogy az állami közszolgáltatások számos területen szétesnek. A problémák között említette a közlekedést, az egészségügyet, az oktatást és a gyermekvédelmet is. Úgy véli, mindezt csak egy kidolgozott programmal és annak végrehajtásáért felelősséget vállaló csapattal lehet megváltoztatni.

Magyar Péter a Szabad Európának adott interjúban arról beszélt, hogy önmagában az nem elég, ha egy ellenzéki párt arra hívja fel a figyelmet, mi nem működik. Úgy fogalmazott:

„Választást nyerni és kormányozni a jövőkép és a vállalások felmutatásával lehet, egy program felmutatásával és a programot a jövőben majd végrehajtó, azért felelősséget vállaló csapat felmutatásával lehet.”

A gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatban azt mondta, az „kiállítja a bizonyítványt” a hatalomról. A területen dolgozóknak azonnali, 25 százalékos béremelést és 20 százalékos dologi kiadásnövelést ígért, valamint egy felülről nyitott gyermekvédelmi költségvetést.

A Tisza gazdasági programja szerint több mint kétmillió ember személyi jövedelemadója csökkenne.

A minimálbért keresők havonta 20 ezer forinttal többet vihetnének haza. A radikális áfacsökkentés szintén a tervek része.

A vagyonadót társadalmi szolidaritási eszközként mutatta be. Az önbevallásos rendszer alapján működne, és a NAV csak akkor vizsgálódna, ha kirívó eltérést észlel.

Magyar szerint ez néhány ezer családot érintene. Hozzátette: szerinte Orbán Viktor azért utasítja el ezt az adónemet, mert az a saját családját, oligarcháit és janicsárjait is érintené.

Magyar Péter kormányra kerülése esetén

megszüntetné azokat a hivatalokat, amelyeket pártpolitikai eszköznek tart.

Ehelyett létrehozná a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Emellett több tízezer közpénzes szerződés felülvizsgálatát is kilátásba helyezte, amelyet állami szervezetek és szakértők bevonásával végeznének el.

Az interjúban szóba került, milyen garancia van arra, hogy a Tisza Párt nem élne vissza egy esetleges kétharmados felhatalmazással. Magyar szerint ezt a szuverén egyéni képviselők biztosítanák. Hangsúlyozta, hogy a kétharmados többséget tisztességesen kell használni, és az alkotmányozás csak társadalmi és szakmai vita után, akár népszavazással történhetne. Hasonló folyamatban kerülne napirendre a választási törvény is.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a kampányidőszakban komoly támadásokra számítanak.

Elmondása szerint stábjából már felfüggesztettek egy embert, mert felmerült a gyanú, hogy „kifelé játszik”. Azt is hozzátette, hogy a kiszivárgott adatok többsége szerinte hamis.

Úgy véli, a következő hónapokban a hatalom AI-videókat és lejárató kampányokat is bevethet. Azt ígérte, hogy a Tisza az ilyen technológiákat csak vicc céljából használja majd, nem hazugságok terjesztésére.

A nemzetközi szerepvállalásról szólva elmondta,

a Tisza a „megbízható NATO-szövetséges” szerepfelfogását képviseli.

Hangsúlyozta, hogy nem kijátszani akarják a partnereket, hanem együttműködni.

„Ha van egy kormány, ahol működik a nemzetbiztonság, és egy erős klub tagjai vagyunk – nevezzük EU-nak vagy NATO-nak –, akkor minden garancia megvan arra, hogy ne kelljen félni a zsarolástól” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ha áprilisig nem lesz béke, akkor „idehívjuk a békekonferenciát”.

A beszélgetés végén a riporter rákérdezett, hogy ha Varga Judit a XII. kerületben indul a parlamenti választáson, ő is elindulna-e. Magyar Péter erre annyit mondott: Nem.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk