HÍREK
A Rovatból

Karácsony Gergely: Nem az összefogás, hanem annak hiánya okozta ezt a vereséget

„Akkorát buktunk, mint az üveges tót” - mondta a főpolgármester, aki szerint az az egység, amit kiírtak a plakátokra, nem jött létre politikai, tartalmi, bizalmi értelemben az ellenzéki pártok között.


"Az ég szerelmére, akkorát buktunk, mint az üveges tót. Tehát akinek ezek után nincs felelősségérzete az ellenzéki oldalon, aki nem tesz fel magának kérdéseket, vagy aki úgy érzi, hogy mindent jól csinált, az szerintem pszichopata" - mondta Karácsony Gergely a választás eredményével kapcsolatban a Telexnek adott interjújában.

A főpolgármester szerint a kampány megmutatta, hogy két rendkívül tudatos politikai tábor van. "A miénk nyilván sokkal kevesebb információ alapján hoz tudatos politikai döntéseket, a másik, az adófizetői ezermilliárdokból épített buborék pedig azt biztosítja, hogy mindenhova eljusson az üzenet. Az, hogy „az ellenzék háborúpárti”, pár nap alatt brutális módon átment ezen az óriási buborékon, megmutatva a propagandagépezet hatékonyságát. A személyes környezetemben is egészen megdöbbentő módon érvelnem kellett, és elmagyaráznom, hogy az ellenzék nem háborúpárti" - tette hozzá.

Mint mondta, nincs benne kétség. Az a stratégia, hogy "Fidesz - nem Fidesz" kérdéssé tegyék a választást, egyszerűen nem működik.

"Ha az ellenzék úgy definiálja magát, hogy ő a nem Fidesz, akkor soha nem lesz elég szavazója. Mert azok, akik ezt a kormányt gyűlölik, elmennek szavazni ellene, de azok, akiken a választás múlik, azaz akik a két politikai buborékon kívül vannak, csak akkor fognak az ellenzékre voksolni, ha azt gondolják, hogy az ellenzéknek van saját jövőképe, van története az országról, azaz hogy az ellenzék jobb, mint a Fidesz."

Karácsony úgy véli, nem elég csak azt mondani, hogy az ellenzék nem a Fidesz, "kell egy alternatív politikai ajánlat". Szerinte a szociális biztonságot garantáló programjuk teljesen elsikkadt a kampányban, és hiába hangsúlyozták a Nyugathoz tartozást, a demokratikus, jogállami keretek helyreállítását, ha az "emberek többsége számára a demokrácia nem formális intézményeket jelent, hanem a biztos megélhetést".

"Ezzel nincs is semmi baj. De így társadalmi többsége csak egy olyan politikának lesz, ami nemcsak az elit számára fontos értékeket mutatja meg, hanem annak az alsó-középosztálynak is megnyugvást ad, amely most szinte egy az egyben elmenekült a Fidesz világához, mert úgy érezte, hogy ott van biztonságban. Számukra a demokrácia azzal egyenlő, hogy jól, vagy leginkább megélnek. És erre nekünk nem volt válaszunk."

Úgy gondolja, az ellenzék tényleg csak olyanokat ígért a programjában, amiket meg lehet csinálni, ez egy "átgondolt, koherens, rengeteg munkával és egymásra hangolódással, valódi konszenzussal összeállt anyag" lett, de nem jutottak el odáig, és szerinte most sem tartanak ott, hogy el tudják mondani mindezt úgy, hogy azt a programíró szakértőkön kívül más is megértse.

"De amit kidolgoztunk és amiben megállapodtunk, azt komolyan gondoltuk: ha megnyertük volna a választást, meg tudtuk volna csinálni, nem ígértük túl magunkat"

- jelentette ki.

Mint mondta, az volt a probléma, hogy nem ezekről beszéltek, hanem leginkább a Fidesz által "rájuk erőltetett" témákról. Azt is elárulta, hogy "irgalmatlanul nehezen állt össze a közös kampány, a program, a pártelitek szintjén nagyon sok belső feszültség volt". Hozzátette azt is, hogy "az az egység, amit kiírtunk a plakátokra, nem jött létre politikai, tartalmi, bizalmi értelemben, de erre lehet, hogy nem is volt idő".

"Nem az összefogás, hanem annak hiánya okozta ezt a vereséget"

- összegzett.

Szerinte "most mindenki a maga a fenekét védi, és van egy blame-game, hogy akkor most ki a hibás", de ő azt reméli, hogy a lelke mélyén mindenki feltesz magának kérdéseket. Azt is megjegyezte, hogy az ellenzéki pártok vezetői közül ő volt az egyetlen, aki azt mondta, hogy levonom a következtetést, és visszalép a pártvezetéstől.

Abban biztos, hogy az ellenzék nem fordíthat hátat az eddigi erőfeszítéseinek, folytatni kell az együttműködést. Úgy véli, "az elkövetkező két évben arról fog szólni a politikai harc az ellenzéken belül, hogy ki az, aki viszi az zászlót". Ő viszont biztosan tudja, hogy senkivel nem fog harcolni, mert szerinte az a dolga, hogy a budapesti koalíciót egyben tartsa.

A főpolgármester-választással kapcsolatban azt mondta:

"Én azt azért most nem látom, hogy ezt a választást ki nyeri meg, ha nem én.

Nem vagyok az előválasztás ellenében, sőt, kellő magabiztossággal állok elébe, csak abban nem vagyok biztos, hogy ez nem hozna-e az ellenzéki oldalon egy bizonytalanságot, hiszen ha a főpolgármester-jelölt személyéről kell előválasztás, akkor majd mindenki kitalálja, hogy neki vannak kiváló polgármesterjelöltjei is, akár a kerületekben, akár máshol."

Arról is beszélt, hogy szerinte mi várható a közeljövőben:

"Bizonyos szempontból most 2006-os, vagy a környéki állapotok jönnek, hiszen az Orbán-kormány a választások előtt brutális mennyiségben osztogatott, elszállt a költségvetési hiány, és ennek következményeivel kénytelenek lesznek szembenézni.

Nem nagyon látom például, hogy a rezsicsökkentés mostani formája miatt ezermilliárdos veszteséget felhalmozó állami energetikai cégek hogyan lesznek konszolidálva, vagy hogy a jegybank, amely eddig az alacsony kamatok miatt költekezhetett, a mostani kamatemelések nyomán hogyan nem lesz veszteséges. Tehát itt most egy súlyos gazdasági helyzet látszik kialakulni, miközben Orbánnak az elmúlt 12 évben iszonyú nagy szerencséje volt, hogy egy fellendülő világgazdasági környezetben Magyarországon is gazdasági konjunktúra volt, annyi EU-s pénz jött be, hogy abból azért nehéz lett volna az állampolgárok szintjén egyáltalán nem érződő fejlődést produkálni".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Lehoczki László életmentő, Mancs mentőkutya gazdája
A Spider Mentőcsoport alapítója tavaly esett át egy komoly műtéten, de idén tavasszal még a terveiről beszélt. Neve örökre összeforrt a legendás német juhásszal.


Elhunyt Lehoczki László, a világhírű Mancs mentőkutya gazdája és a miskolci Spider Speciális Mentőcsoport alapítója – adta hírül a család a Facebookon.

Lehoczki neve elválaszthatatlanul összeforrt német juhász kutyájával, Manccsal, akivel nemzetközi hírnevet szereztek Magyarországnak. A páros az 1999-es izmiti földrengés után vált világhírűvé, amikor a katasztrófa után 82 órával Mancs egy hároméves kislányt, Hatírát jelzett a romok alatt, megmentve ezzel az életét. Mancs tiszteletére még életében, 2004-ben szobrot állítottak Miskolc belvárosában.

Lehoczki idén októberben, Mancs halálának 19. évfordulóján emlékezett meg társáról.

„Pontosan ma 19 éve, hogy ‘elment’, itt hagyott a világ egyik leghűségesebb társa, legjobb barátom, mondhatom bátran, a másik felem, Mancs. 40 év szakmai múlttal a hátam mögött állítom, Mancs tökéletes volt! Amíg csak élek, az utolsó lélegzetvételemig az emlékedet mélységes szeretettel a szívemben őrzöm”

– írta egy bejegyzésében.

2023 májusában bejelentette, hogy kilép a mentőcsoportját támogató egyesületből, mert szerinte ellehetetlenítették a munkáját. „A kiképzőpályát lezárták, a zárakat lecserélték, elzárták tőlem a mentéshez és a kiképzéshez nélkülözhetetlen eszközöket, a terület alkalmatlanná vált a kiképzésre, a mentési gyakorlatok végzésére” – mondta korábban Lehoczki.

Lehoczki egészségi állapotáról is érkeztek hírek: 2024 őszén egy műtéten esett át, gégedaganattal operálták, ami után a közösségi médiában számolt be a felépüléséről, idén áprilisban pedig a terveiről is írt. A világhírű életmentő 67 éves volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán kipróbálja a vészmegoldást, vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz
A TISZA elnöke szerint a kormányfő hamis dokumentumokkal riogat, miközben ő döntött az ebadóról és a rekord áfáról. Magyar arra kéri híveit, állítsák meg a maffia aljas hazugságait.


Magyar Péter a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte „Orbán Viktor és bűnbandája egészen példátlan hazugsággyűjteménnyel riogatják a magyarokat”. A TISZA Párt elnöke szerint egy általuk írt, „az első betűtől az utolsóig hamis dokumentumra” hivatkozva próbálják lejáratni pártját és félrevezetni a magyarokat.

Magyar Péter több pontban sorolta azokat a vádakat, amelyekkel állítása szerint a kormányoldal a TISZA Pártot illeti, miközben úgy véli, ezeket a lépéseket éppen Orbán Viktor tette meg korábban.

„Orbán döntött korábban Európa legmagasabb áfájáról. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán tette lehetővé 2012-ben az ebadót. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán 15 évig nem emelte a családi pótlékot egy forinttal se. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán magára hagyta és elszegényítette a nyugdíjasokat. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán eltörölte a KATA adózást. Most ezzel is a TISZA-t vádolja” – írta a politikus.

Magyar szerint Orbán tönkretette az állami egészségügyet, és egy amerikai tanácsadó céggel készíttetett titkos dokumentumot a kórházak bezárásáról és magánosításáról, most pedig az ingyenes ellátás megszüntetésével riogat.

A TISZA elnöke azt állítja, Orbánnak „már semmi sem számít”, és tudja, hogy „számára vége van”, ezért egy vészmegoldást próbál ki, amit szerinte amerikai és izraeli kampány tanácsadói javasoltak:

„Vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz. Vádold őket a lehető legképtelenebb hazugsággal. Told mindenhol a szánalmas vádakat: propagandában, függetlennek hazudott elemzőkön, megmondó embereken és szatellit pártokon keresztül”

– fogalmazott.

A posztjában Magyar Péter arra szólítja fel a követőit, hogy beszéljenek minél több emberrel a TISZA Párt programjáról, amit adócsökkentésként, nyugdíjemelésként, az állami egészségügy megmentéseként és az uniós pénzek hazahozatalaként összegzett.

A bejegyzést azzal a felhívással zárta, hogy írják oda minden fideszes politikus és propagandista oldalára: „Orbán hazudik. A TISZA árad.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éjjeli őrséggel figyelik a dánok, mit tesz Trump, amíg alszanak
Külön csapatot állítottak fel a dán külügyminisztériumban a kiszámíthatatlan elnök miatt. Minden reggel friss jelentéssel ébresztik a kormányt.


Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.

A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta

írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.

Donald Trump tavaly december óta többször jelezte, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A Fehér Házban azt is felbecsülték, mennyibe kerülhet Grönland megszerzése.

A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:

„Nem lehet annektálni egy másik országot, még biztonsági érveléssel sem.”

A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.

Trump ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott a témában.

„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”

Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij kabinetfőnöke: Épeszű ember nem írna alá olyan dokumentumot, amely területek feladását tartalmazza
Andrij Jermak kijelentette, területi engedményekről szó sem lehet. A frontvonalak rögzítéséről viszont már hajlandóak lennének egyeztetni Moszkvával.


„Ma egyetlen épeszű ember sem írna alá olyan dokumentumot, amely terület feladását tartalmazza” – ezzel a mondattal húzta meg a vörös vonalat Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke és főtárgyalója. Az ukrán vezető a The Atlantic című amerikai lapnak csütörtökön adott interjúban szögezte le, hogy

a szuverén területek feladása elfogadhatatlan Kijev számára

– írta az MTI. Jermak ugyanakkor azt is jelezte, hogy az orosz és ukrán erők közötti jelenlegi érintkezési vonal meghatározása szerepelhet a tárgyalásokon. Mindezzel szinte egy időben

Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét arról beszélt, hogy a harcok leállítását Kijev területi engedményeihez kötné.

Az elnök első számú tanácsadója azt is hangoztatta, hogy ameddig Zelenszkij az elnök, senki nem számolhat azzal, hogy Ukrajna feladja a területeit.

A kabinetfőnök szerint jelenleg egyetlen dologról lehet reálisan tárgyalni: a frontvonalak rögzítéséről.

„Az összes, amiről reálisan tárgyalni tudunk, jelenleg az az érintkezési vonalak definiálása, és ez az, amit meg kell tennünk” – fogalmazott.

Ezzel szemben Moszkva feltételei más irányba mutatnak. Vlagyimir Putyin csütörtökön jelezte, hogy az amerikai közvetítéssel körvonalazott javaslat „kiindulópont” lehet a további egyeztetésekhez, de a harcok csak akkor állnának le, ha az ukrán erők visszavonulnak és Kijev területi engedményeket tesz.

Az orosz diplomácia következetesen elutasítja a frontvonalak puszta „befagyasztását”, és a megszállt területek Oroszországhoz tartozásának elismerését követeli.

A két álláspont közé az amerikai közvetítés próbál hidat verni. A sajtóban megjelent információk szerint egy 28 pontos keretmegállapodás több változata is forog, de a területi kérdés továbbra is a legfőbb ütközőpont. Az Axios hírportál úgy tudja, Jermak jelezte: Zelenszkij kész lett volna akár a november végi Hálaadás környékén találkozni Donald Trumppal a megállapodás véglegesítésére, a vita azonban éppen a területi kérdésben akadt el.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk