Karácsony Gergely elárulta, hogyan jutottak közös nevezőre a Tiszával
A főpolgármester elérte, hogy már decemberben elfogadták Budapest 2025-ös költségvetését, de a főpolgármester-helyettesek kérdésében továbbra sincs előrelépés.
Arról beszélt Karácsony Gergely a Magyar Hangnak, hogyan sikerült megállapodnia a Tisza Párttal, aminek köszönhetően már decemberben elfogadták Budapest 2025-ös költségvetését.
„Egyszer azt mondta rám egy politikustársam, hogy a kompromisszumok robotosa vagyok” – fogalmazott a főpolgármester, amikor a megállapodásról kérdezték.
Szerinte a kompromisszum lényege az volt, hogy „nyilván az elmúlt napok egyeztetései alapján összeállt egy olyan konstrukció, ami a közgyűlés többségét érintő frakciók számára elfogadható volt.” Bár a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem vett részt a szavazáson, támogatásukat mutatta, hogy javaslataik bekerültek a végleges tervezetbe.
A szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosításáról Karácsony elmondta, hogy a vita a cégvezetők kinevezésével kapcsolatos jogkör miatt alakult ki. Ez azonban okafogyottá vált, mert megszüntették a cégek igazgatótanácsait, így a kinevezés közgyűlési hatáskör lett. „Én meg úgy voltam vele, hogyha nincs közöttünk véleménykülönbség, akkor akár lehetne új szmsz is, nekem a költségvetés volt fontos, illetve szerintem a városnak az a fontos” – mondta.
Karácsony hozzátette, hogy jobb lett volna más módon tárgyalni az szmsz-ről, mivel a képviselők többsége csak a szavazás napján, papíron kapta kézhez a módosításokat.
A főpolgármester-helyettesek ügyében továbbra sincs előrelépés. Karácsony elmondta, hogy amíg a Tisza kizárólag Vitézy Dávidot fogadja el, addig nem várható változás. Ugyanakkor kiemelte, hogy nemcsak ő ragaszkodik Kiss Ambrushoz, hanem azok a képviselők is, akiknek szavazatai nélkül nincs többség a közgyűlésben.
A jelenlegi helyzetet így összegezte:
„Van költségvetésünk, van szmsz-ünk. Láthatóan van egy olyan tanulási folyamat, amiben a rutinos képviselők tanulják ezt a fajta kicsit szétszórtabb, politizálósabb és a záróizmokat erősen megedző működésmódot. Az új képviselők nyilván tanulják a közgyűlésnek a működését, és tanulják azt a felelősséget, amivel ez jár.”
Hozzátette, nem biztos abban, hogy ez érdemi változást hoz a főpolgármester-helyettesek ügyében, de szerinte nagyobb problémák is vannak, mint az, hogy jelenleg nincs helyettes.
Arról beszélt Karácsony Gergely a Magyar Hangnak, hogyan sikerült megállapodnia a Tisza Párttal, aminek köszönhetően már decemberben elfogadták Budapest 2025-ös költségvetését.
„Egyszer azt mondta rám egy politikustársam, hogy a kompromisszumok robotosa vagyok” – fogalmazott a főpolgármester, amikor a megállapodásról kérdezték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kisatírozták Mészáros Lőrinc bankjának nevét az ÁSZ-jelentésből, ami a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak botrányáról készült
Az Állami Számvevőszék súlyos problémákat talált az MNB alapítványainál, de a végső jelentésből eltűnt az MBH Bank neve. A jelentés szerint a vagyonkezelő cég közel 70 milliárd forintos hitelt vett fel.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint hatalmas vagyonvesztés és más súlyos problémák fordulhatnak elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál, amelyeket Matolcsy György vezetett, írja a Népszava. A Direkt36 által megszerzett jelentéstervezetet a Telex összehasonlította a végleges, hivatalosan közzétett változattal, és több különbséget is talált.
Az eredeti tervezetben még az is szerepelt, hogy az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a jegybanki alapítványi vagyonból jutott forrásokhoz, hanem két másik helyről is. Az egyik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány volt, amelynek gazdálkodását az ÁSZ szintén kifogásolta. A másik forrás az MBH Bank volt, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
Az MBH Banktól az Optima 170 millió euró, azaz közel 70 milliárd forint hitelt vett fel. A végleges jelentésből azonban az MBH Bank neve már hiányzik.
Bár a 170 millió eurós összeg továbbra is szerepel, azt már csak „rövid lej. banki hitelként” vagy „banki hitelként” említik. Az MBH Bankot „a hitelt folyósító bank” megnevezéssel illették az ÁSZ dokumentumában. Az Optima által benyújtott észrevételekben pedig egyszerűen kisatírozták a bankra vonatkozó utalásokat.
A Telex megkereste az MBH Bankot is, amely azt válaszolta, hogy „konkrét ügyfelekre vonatkozóan” nem adhatnak információt a hitelintézeti törvény banktitokra vonatkozó szabályozása miatt. Az ÁSZ válaszában azt írta, hogy a nyilvánosságra hozott jelentés tartalmazza „az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 32. §-a szerint az ÁSZ ellenőrzése során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket”.
Az ÁSZ azt is közölte, hogy csak a végleges jelentésben foglalt megállapításokért vállal felelősséget. Hozzátették, hogy „az ÁSZ jelentéstervezetei nem nyilvános dokumentumok, azok megszerzése és bármilyen formában való nyilvánosságra hozatala jogszabályi előírásokba ütközik”.
A jelentés szerint az Optima egy átláthatatlan, bonyolult céghálót épített fel, amelyet magántőkealapok rendszere mögé rejtettek.
Az ÁSZ megállapította, hogy a kurátorok nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásának felügyeletére, és ezzel kockáztatták a rájuk bízott vagyont.
Az Optima két külföldi ingatlancégbe is több százmilliárd forintot fektetett be, amelyhez banki hitelt vett fel. Ezek a cégek azóta sokat veszítettek értékükből, így az alapítvány a vásárlás során jelentős vagyont bukott el.
Ahogy már megírtuk, az ÁSZ a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése után ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. A jelentés szerint a PADMA 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elveszítettek hibás vagy szándékosan hibás befektetési döntések miatt.
A dokumentumban az is szerepel, hogy az Optima olyan bonyolult céghálót és magántőkealapok rendszerét építette fel, amely lehetővé tette, hogy a közvagyon eltűnjön.
A veszteséges tőzsdei ügyletek miatt több százmilliárd forintot veszítettek el, miközben az érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai és üzleti köre jelentős magánvagyonokra tehettek szert.
A jelentés azt állítja, hogy az Optima működésében nem találtak racionális indokokat a felépített céghálóra, amelyet az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával hoztak létre.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint hatalmas vagyonvesztés és más súlyos problémák fordulhatnak elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál, amelyeket Matolcsy György vezetett, írja a Népszava. A Direkt36 által megszerzett jelentéstervezetet a Telex összehasonlította a végleges, hivatalosan közzétett változattal, és több különbséget is talált.
Az eredeti tervezetben még az is szerepelt, hogy az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a jegybanki alapítványi vagyonból jutott forrásokhoz, hanem két másik helyről is. Az egyik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány volt, amelynek gazdálkodását az ÁSZ szintén kifogásolta. A másik forrás az MBH Bank volt, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Életének 60. évében elhunyt Wachsler Tamás építészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája szerdán az MTI-vel.
Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon egy négygyermekes családban, általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Egyéves sorkatonai szolgálata után 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban szerzett diplomát.
1988 áprilisában elsők között lépett be a Fiatal Demokraták Szövetségébe, a műegyetemi csoport alapító tagja és vezetője volt. 1989 augusztusában részt vett a prágai Vencel téren tartott antikommunista tüntetésen, majd nyolc napig éhségsztrájkot folytatott Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt, így tiltakozva a tüntetés szétverése és a résztvevő magyar fiatalok őrizetbevétele ellen.
Az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés alakuló ülésén korjegyző volt. A honvédelmi bizottság és a nemzetbiztonsági bizottság tagja, majd utóbbinak 1993-tól 1994-ig elnöke volt.
Tagja volt az Észak-atlanti Közgyűlésben dolgozó magyar országgyűlési delegációnak, ahol részt vett a védelmi bizottság tevékenységében, majd az Észak-atlanti Közgyűlés akkori egyetlen kelet-európai jelentéstevője lett. 1993-ban a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökévé választották.
Az 1994-es országgyűlési választáson ismét pártja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listájáról jutott a parlamentbe, ahol a honvédelmi bizottság alelnöke, majd 1995-től tagja volt. 1994-ben a Fidesz elnöki posztjáért is elindult Orbán Viktor ellen, sikertelenül.
1998-tól 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, majd visszatért eredeti szakmájához, és a Budapest Aréna projektigazgatója lett.
A 2002-es önkormányzati választáson Szentendrén önkormányzati képviselővé választották, majd 2006-ban visszavonult a politikától és építészmérnökként dolgozott.
2012-től előbb az Országgyűlés Hivatalának munkatársaként, majd 2017-től a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként irányította a Kossuth Lajos tér, majd az Országház tágabb környezetének építészeti megújítását. A Nemzet Főterének és az Országház látogatóközpontjának átadása után a Wellisch-palota és a Balassi Bálint utcai Tisza Lajos irodaház rekonstrukcióját, majd a Szabad György Irodaház megépítését irányította. Nevéhez fűződik a Vértanúk tere helyreállításának irányítása, valamint építészeti ötletgazdája volt a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének. A sajtóiroda a közleményben azt írta, hogy szenvedélyesen szerette az Országház épületét, társszerzője volt a "A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll" című könyvnek. Szívügye volt az Országház tervezett belsőépítészeti újjászületése valamint a Kossuth téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épületeinek folyamatban lévő megújulása.
Munkáját mindig a felelősségtudat és a minőség eszménye vezérelte - írták.
Ez év március 15. alkalmából az első demokratikusan választott országgyűlésben végzett munkája, valamint a Kossuth Lajos tér és környéke rekonstrukciójának előkészítése és megvalósítása érdekében folytatott kiemelkedő vezetői tevékenysége elismeréseként Sulyok Tamás köztársasági elnök a Magyar Érdemrend polgári tagozat kitüntetésben részesítette.
Az Országgyűlés és az Országgyűlés Hivatalának munkaközössége főt hajt a 60. életévében elhunyt egykori munkatársa emléke előtt. Wachsler Tamást az Országgyűlés Hivatala saját halottjának tekinti - áll a közleményben.
Életének 60. évében elhunyt Wachsler Tamás építészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája szerdán az MTI-vel.
Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon egy négygyermekes családban, általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Egyéves sorkatonai szolgálata után 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban szerzett diplomát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
RTL: Az Európai Bizottság vizsgálja a Pride betiltásával kapcsolatos törvénymódosításokat
„A gyülekezési szabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jogok az Európai Unióban, és természetesen elvárjuk, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák ezeket a jogokat” - mondta az Európai Bizottság igazságügyi biztosa.
Megszólalt az Európai Bizottság a Pride betiltását lehetővé tevő gyülekezési törvény módosítása kapcsán.
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa hétfőn Magyarországra látogatott, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon a kormány, az igazságszolgáltatás, civil szervezetek és a média képviselőivel.
Michael McGrath az RTL Híradónak beszélt arról, hogy szerinte a Pride betiltása alapjogokat sért.
„A gyülekezési szabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jogok az Európai Unióban, és természetesen elvárjuk, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák ezeket a jogokat”
- fogalmazott Michael McGrath, aki szerint az Európai Bizottság is vizsgálja a Pride betiltásával kapcsolatos törvénymódosításokat.
Megszólalt az Európai Bizottság a Pride betiltását lehetővé tevő gyülekezési törvény módosítása kapcsán.
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa hétfőn Magyarországra látogatott, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon a kormány, az igazságszolgáltatás, civil szervezetek és a média képviselőivel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kúria szerint is jogtalanul tiltotta meg a rendőrség az Erzsébet híd lezárását – írta Facebook-oldalánHadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő még hétfőn posztolt arról, hogy a rendőrség nem engedélyezte a keddi tüntetését az Erzsébet hídnál. A rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozott. Hadházyék fellebbeztek a döntés ellen, az ügy a Kúriára került.
A Kúria pedig döntött is, csakhogy már a tüntetés megkezdése után.
„Tegnap, már a tüntetés megkezdése után(!) érkezett meg arról a döntés, hogy a pintérség nem is tilthatta volna meg, hogy magán az Erzsébet hídon tüntessünk Pride betiltása és a gyülekezési törvény módosítása ellen. A Kúria szerint sem elfogadható indok a tiltásra az az érv, hogy akadályoztuk volna a közlekedést”
– írja Hadházy, aki azt is hozzátette: „legközelebb akkor ezek szerint teljesen szabályosan, engedéllyel tüntethetünk a híd közepén”.
Kedd este végül a Ferenciek terén kezdődött meg a tüntetés, ahol több ezer ember gyűlt össze. Így a rendőrség egyébként lezárta az Erzsébet hidat is, sőt az este folyamán más hidakat is elfoglaltak a tüntetők.
A Kúria szerint is jogtalanul tiltotta meg a rendőrség az Erzsébet híd lezárását – írta Facebook-oldalánHadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő még hétfőn posztolt arról, hogy a rendőrség nem engedélyezte a keddi tüntetését az Erzsébet hídnál. A rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozott. Hadházyék fellebbeztek a döntés ellen, az ügy a Kúriára került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
