HÍREK
A Rovatból

„Kampó” – így reagált egy gyógyszertár a rezsinövekedésre – van olyan cég is, ahol a teljes éves árbevétel sem lesz elég a számlák kifizetésére

Áremeléssel, elbocsátásokkal, költségcsökkentéssel és 4 napos munkarenddel is próbálják kigazdálkodni a vállalkozások a rezsiköltségeket, hogy ne kelljen bezárniuk.


Több mint 1600 vállalati vezetőt kérdezett a Portfolio arról, hogy milyen módon alkalmazkodnak a vállalkozásaik a növekvő energiaköltségekhez, és hogyan változnak a számláik a következő fél, illetve egy évben. A felmérésből kiderült, hogy

a vállalatok egyharmada hosszú távú szerződés nélkül, pillanatnyi áron veszi az energiát.

További szűk harmadának hamarosan lejár a hosszabb távú szerződése, és új ajánlatot vár, 11 százalék pedig már az új szerződés szerinti drágább áron kapja az energiát. Mindössze minden 9. vállalkozás van olyan helyzetben, hogy hosszú távú szerződése miatt nem kell szembenéznie az energia drágulásával.

A válaszok alapján

a vállalkozások több mint 40 százaléka szembesült már a közelmúltban, vagy fog találkozni a közeljövőben a megemelt árakkal.

Közel felük úgy gondolja, hogy az áramköltsége egy év alatt többszörösére emelkedik, és csupán 12 százalék mondta azt, hogy nem számít drágulásra. Hasonló a helyzet a gáz esetében is, a cégek közel egynegyede válaszolta azt, hogy több mint ötszörösére nő a gázszámlája.

A vállalkozások 57 százaléka áremeléssel reagál az emelkedő energiaköltségekre, és mindössze 9 százalék válaszolta azt, hogy nincs szüksége különösebb lépésekre. A válaszadók mintegy fele spórolással enyhítené a költségeket, harmaduk pedig költségcsökkentő beruházásokkal. Negyedük más típusú költségeken takarékoskodna, és ugyanennyien elbocsátásokat terveznek.

A vállalati vezetők 14 százaléka mondta azt, hogy bezárná a vállalkozását.

A Portfolio megjegyzi, hogy ez döbbenetesen magas szám, és nagyon durva krízist jelentene, ha valóban minden hetedik vállalkozás leállna. Fontos azonban hozzátenni, hogy a válaszadók csak mintegy 4 százaléka jelölte be egyetlen lehetőségként a megszűnést, a többiek más opciókat is felsoroltak.

A gazdasági portál hangsúlyozta, hogy a felmérés nem reprezentatív, de a nagy elemszámú minta miatt valamennyire mégis iránymutató lehet.

Sok vállalat vezetője részletezte is a jelenlegi helyzetüket. Egy 6-10 főt foglalkoztató kereskedelmi vállalkozás vezetője azt írta, be kell zárnia a céget, mert "az energiaköltség növekedése kigazdálkodhatatlan".

Egy szintén 6-10 főt foglalkoztató gyógyszertár vezetője az új energiakereskedő ajánlatot látva - amely szerint az áramköltsége 7,5-szörösére, a gázszámlája 9,3-szorosára növekedik - egyszerűen csak azt mondta: "Kampó". Hozzátette, hogy azért áremeléssel és költségcsökkentéssel próbálkozik.

Egy 10-30 fővel dolgozó idegenforgalmi cégnél már világossá vált, hogy télre be kell zárniuk, de reménykednek benne, hogy tavasszal ki tudnak nyitni. Egy vendéglátóipari vállalkozás vezetője pedig arról számolt be, hogy az áramköltségünk összességében már idén 500%-kal lett magasabb, a gáz pedig havi 800 ezerről várhatóan minimálisan 4,5 millió forintra ugrik. Emiatt áremelésre és elbocsátásokra is kényszerülnek, hogy ne kelljen bezárniuk.

"Horroráron tudtunk csak szerződni - tízszeres áron kapjuk majd a gázt. Eddig az éves földgáz költségünk 14 millió forint volt, ez várhatóan 150 millió forintra emelkedne"

- mondta egy szolgáltató szektorban lévő, 6-10 főt foglalkoztató kisvállalkozás, amely a napokban volt kénytelen aláírni a következő gázévre vonatkozó szerződést. A villanyszámlájuk ebben az évben 20 millió forint lesz, duplaannyi, mint tavaly, a következő évre pedig 5-6-szoros áron tudnának csak szerződni.

"Jelenlegi helyzet szerint a cégünk teljes éves árbevétele sem lesz elég a gáz- és a villanyszámláink kifizetésére"

- mondta a vállalat vezetője.

Van, ahol több lépcsőben, akár 50 százalékos áremelésre is készülnek a rezsinövekedés miatt, máshol heti 4 napos munkarend bevezetésével próbálják csökkenteni az energiafelhasználást.

Sok vállalkozás dolgát az is nehezíti, hogy nem kapnak ajánlatot a szolgáltatótól. Egy vendéglátásban tevékenykedő cég vezetője három hete vár három helyről ajánlatot úgy, hogy október 1-től nincs gázuk. Egy agrárvállalkozó szerint "gázra már nem nagyon lehet fix áras szerződést kötni, áramra is jóval kevesebb szolgáltató köt fix áras szerződést".

Vannak olyan vállalkozások is, amelyeknek még épp megéri a működés, és áremelés nélkül is életben maradna, és olyanok is, amelyeket nem érint komolyabban a rezsiköltségek növekedése, például amelyek napelemekkel foglalkoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„A ripacs repülhet a brüsszeli csicskáztatásra” – alaposan beleszállt Magyar Péterbe a reptéri poszt miatt Hidvéghi Balázs
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nem kímélte a TISZA elnökét. A politikus Magyar Péter reptérlezárásra vonatkozó bejegyzésére reagált.


Hidvéghi Balázs szerint Magyar Péter vicceskedve kérdőjelezte meg, miért kellett lezárni a repülőteret a vihar miatt, miközben ő Brüsszelbe sietett. „Na ez már nem vicces!” – írta a Facebookon a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy „ez a pojáca, a like-okért csak nyomja a sódert. Még jó, hogy nem neki kell döntenie mások biztonságáról. A repülőn utazó gyerekek, családok, idősek életéről!”

Az államtitkár emlékeztetett: hatalmas vihar vonult át az országon, ezért kellett lezárni a budapesti repteret, és a döntést az utasok biztonsága érdekében hozták meg. Mint írta, „ennél kisebb vihar is nagy bajt tud okozni. Nem még olyan, mint a mai, amikor 120 km/h sebességű, orkánerejű szélben kellett volna szállni, landolni a gépeknek.”

Hidvéghi felsorolta, milyen veszélyeket jelenthetett a viharos időjárás: villámcsapás, széllökések, turbulencia, jegesedés, navigációs zavarok.

Hangsúlyozta: a kifutókról törmeléket kellett eltakarítani, és a repülőtér épületeiben is jelentős károk keletkeztek, de az intézkedéseknek köszönhetően nem történt nagyobb baj vagy baleset. A bejegyzését azzal zárta: „A ripacs pedig repülhet a brüsszeli csicskáztatásra!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Eltűnt a sápi templomtorony teteje – fotókon a hihetetlen látvány
Hétfő délután orkánerejű szélvihar söpört végig a Hajdú-Bihar vármegyei Sápon. A vihar több épületben is károkat okozott, a helyi református templom pedig súlyosan megrongálódott.


A Tiszántúli Református Egyházkerület tájékoztatása szerint az 1892-ben épült templom toronysisakját a szél „tőből kitépte”. A toronydarab egyik része a templom tetejére zuhant, és beszakította azt, a másik része viszont az utcára esett. Az egyházkerület képei alapján óriási a pusztítás:

Szerencsére senki nem tartózkodott az épület közelében a vihar idején, így személyi sérülés sem történt.

A helyszínt még hétfő késő délután megtekintette Fekete Károly püspök, Kis Dávid egyházmegyei főjegyző és Vári Attila egyházkerületi főépítész, akiket Papp Tibor lelkipásztor és Végh Imre József polgármester kísért el a megrongálódott templomhoz.

Az előzetes becslések szerint jelentős anyagi kár keletkezett, a biztosító megkezdte a helyszíni felmérést.

Az egyházkerület arra kér mindenkit, hogy imádsággal támogassa a sápi gyülekezetet és azokat, akiket érintett a vihar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor aláírta: elektronikus nyomkövetőt rakhatnak arra, aki az idelátogató nemzetközi vezetők programját megzavarja
A rendőrök mostantól nagyobb területet lezárhatnak, ha veszélyt gyanítanak. Aki ismételten szabályt szeg, arra nyomkövetőt is adhatnak, hogy távol tartsák a kiemelten védett személytől.


A magyar kormány új rendeletet hozott, amely szigorúbb intézkedéseket tesz lehetővé, ha fontos nemzetközi vendégek látogatnak hazánkba. A kabinet célja elvileg a védett személyek biztonságának fokozása, akár olyan mértékben, hogy bizonyos embereket távol tartsanak tőlük. Erre akkor adnak lehetőséget, ha az illető „a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy magyarországi programja zavartalan lebonyolításának a veszélyeztetésére alkalmas magatartást tanúsított”.

A hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet szövege szerint Magyarország számára kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, ezért lépnek fel még erőteljesebben, ha védett, nemzetközi személy érkezik az országba.

Ha a köztársasági elnök vagy a kormány meghívására jön hozzánk egy védett személy, akkor a rendőrség sokkal nagyobb körben zárhatja le a környéket azok elől, akik korábban már „veszélyesnek” ítélt viselkedést tanúsítottak. A rendelet legmegdöbbentőbb pontja az, hogy ha valaki egy éven belül kétszer is megsérti a rendőrség távoltartó intézkedését, akkor az illetőt akár helyhez köthetik – vagyis kijelölhetnek neki egy területet, amit nem hagyhat el.

És nem csak szóban figyelmeztetnek: az intézkedés betartását akár elektronikus eszközzel, kvázi kötelezően viselt nyomkövetővel ellenőrizhetik.

Az intézkedés a mozgásában korlátozott személyek esetében csak addig marad hatályban, amíg a védett személy programja zajlik, vagy amíg el nem hagyja az országot. Utána az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni – áll a szövegben.

Az új szabályok öt nappal a kihirdetés után lépnek hatályba – vagyis aki mostanában készül demonstrálni, illetve külső helyszínen véleményt nyilvánítani egy nemzetközi VIP-vendéggel kapcsolatban, annak érdemes odafigyelni, hogy a megnyilvánulása a hatóságok megítélése szerint ne tűnjön fenyegetőnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Duplán dőltek az időjárási rekordok hétfőn: a brutális forróság és a pusztító szél is csúcsot döntött
Dévaványán majdnem 39 fokot mértek, de nem csak a hőség volt durva: a János-hegyen 137 km/h-s szél tombolt. Soha nem látott értékeket hozott a július 7-i időjárás.


Július 7-én az ország keleti felén maradt meg legtovább a hőség – számolt be honlapján a HungaroMet. A meteorológiai szolgáltató adatai szerint Dévaványán 38,9 Celsius-fokot mértek, ami új országos napi maximum-hőmérsékleti rekordnak számít. A korábbi csúcsot 2015-ben Békéssámsonon rögzítették, akkor 38,7 fokot mutattak a hőmérők.

A forróságot ugyebár egy markáns hidegfront váltotta fel, amely záporokat, zivatarokat, jégesőt és viharos szelet hozott magával. A Budapest János-hegy állomáson 38,1 m/s-os, vagyis 137 km/h-s széllökést mértek. Ezzel új rekord született.

Soha nem volt még ilyen erős szél ezen a napon, sem országosan, sem a fővárosban.

A korábbi országos szélsebességrekordot Edelény tartotta: itt 2008. július 7-én 33 m/s-os (119 km/h-s) széllökést rögzítettek. A fővárosi csúcs szintén János-hegyhez kötődik: 2020-ban 28,2 m/s-os (102 km/h-s) lökéseket produkált a szélsőséges időjárás.

A HungaroMet megjegyzi: az értékek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, de elképzelhető, hogy az adatok között maradtak szélsőségesebb vagy hibás értékek, különösen a 20. század első feléből, amikor még főként kéziratos feljegyzések álltak rendelkezésre.

Az abszolút rekordok – vagyis a valaha mért legnagyobb vagy legkisebb értékek – általában egy-egy földrajzi helyhez és rövid időszakhoz kötődnek. Az elfogadásuk részletes vizsgálatot igényel, mivel gyakran több meteorológiai tényező egyidejű fennállásából, valamint helyi hatások felerősödéséből adódhatnak. Az is előfordulhat, hogy egy adott mérés nem valós rekord, csak a mérési körülmények megváltozása miatt tűnik annak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: