HÍREK
A Rovatból

„Kampó” – így reagált egy gyógyszertár a rezsinövekedésre – van olyan cég is, ahol a teljes éves árbevétel sem lesz elég a számlák kifizetésére

Áremeléssel, elbocsátásokkal, költségcsökkentéssel és 4 napos munkarenddel is próbálják kigazdálkodni a vállalkozások a rezsiköltségeket, hogy ne kelljen bezárniuk.


Több mint 1600 vállalati vezetőt kérdezett a Portfolio arról, hogy milyen módon alkalmazkodnak a vállalkozásaik a növekvő energiaköltségekhez, és hogyan változnak a számláik a következő fél, illetve egy évben. A felmérésből kiderült, hogy

a vállalatok egyharmada hosszú távú szerződés nélkül, pillanatnyi áron veszi az energiát.

További szűk harmadának hamarosan lejár a hosszabb távú szerződése, és új ajánlatot vár, 11 százalék pedig már az új szerződés szerinti drágább áron kapja az energiát. Mindössze minden 9. vállalkozás van olyan helyzetben, hogy hosszú távú szerződése miatt nem kell szembenéznie az energia drágulásával.

A válaszok alapján

a vállalkozások több mint 40 százaléka szembesült már a közelmúltban, vagy fog találkozni a közeljövőben a megemelt árakkal.

Közel felük úgy gondolja, hogy az áramköltsége egy év alatt többszörösére emelkedik, és csupán 12 százalék mondta azt, hogy nem számít drágulásra. Hasonló a helyzet a gáz esetében is, a cégek közel egynegyede válaszolta azt, hogy több mint ötszörösére nő a gázszámlája.

A vállalkozások 57 százaléka áremeléssel reagál az emelkedő energiaköltségekre, és mindössze 9 százalék válaszolta azt, hogy nincs szüksége különösebb lépésekre. A válaszadók mintegy fele spórolással enyhítené a költségeket, harmaduk pedig költségcsökkentő beruházásokkal. Negyedük más típusú költségeken takarékoskodna, és ugyanennyien elbocsátásokat terveznek.

A vállalati vezetők 14 százaléka mondta azt, hogy bezárná a vállalkozását.

A Portfolio megjegyzi, hogy ez döbbenetesen magas szám, és nagyon durva krízist jelentene, ha valóban minden hetedik vállalkozás leállna. Fontos azonban hozzátenni, hogy a válaszadók csak mintegy 4 százaléka jelölte be egyetlen lehetőségként a megszűnést, a többiek más opciókat is felsoroltak.

A gazdasági portál hangsúlyozta, hogy a felmérés nem reprezentatív, de a nagy elemszámú minta miatt valamennyire mégis iránymutató lehet.

Sok vállalat vezetője részletezte is a jelenlegi helyzetüket. Egy 6-10 főt foglalkoztató kereskedelmi vállalkozás vezetője azt írta, be kell zárnia a céget, mert "az energiaköltség növekedése kigazdálkodhatatlan".

Egy szintén 6-10 főt foglalkoztató gyógyszertár vezetője az új energiakereskedő ajánlatot látva - amely szerint az áramköltsége 7,5-szörösére, a gázszámlája 9,3-szorosára növekedik - egyszerűen csak azt mondta: "Kampó". Hozzátette, hogy azért áremeléssel és költségcsökkentéssel próbálkozik.

Egy 10-30 fővel dolgozó idegenforgalmi cégnél már világossá vált, hogy télre be kell zárniuk, de reménykednek benne, hogy tavasszal ki tudnak nyitni. Egy vendéglátóipari vállalkozás vezetője pedig arról számolt be, hogy az áramköltségünk összességében már idén 500%-kal lett magasabb, a gáz pedig havi 800 ezerről várhatóan minimálisan 4,5 millió forintra ugrik. Emiatt áremelésre és elbocsátásokra is kényszerülnek, hogy ne kelljen bezárniuk.

"Horroráron tudtunk csak szerződni - tízszeres áron kapjuk majd a gázt. Eddig az éves földgáz költségünk 14 millió forint volt, ez várhatóan 150 millió forintra emelkedne"

- mondta egy szolgáltató szektorban lévő, 6-10 főt foglalkoztató kisvállalkozás, amely a napokban volt kénytelen aláírni a következő gázévre vonatkozó szerződést. A villanyszámlájuk ebben az évben 20 millió forint lesz, duplaannyi, mint tavaly, a következő évre pedig 5-6-szoros áron tudnának csak szerződni.

"Jelenlegi helyzet szerint a cégünk teljes éves árbevétele sem lesz elég a gáz- és a villanyszámláink kifizetésére"

- mondta a vállalat vezetője.

Van, ahol több lépcsőben, akár 50 százalékos áremelésre is készülnek a rezsinövekedés miatt, máshol heti 4 napos munkarend bevezetésével próbálják csökkenteni az energiafelhasználást.

Sok vállalkozás dolgát az is nehezíti, hogy nem kapnak ajánlatot a szolgáltatótól. Egy vendéglátásban tevékenykedő cég vezetője három hete vár három helyről ajánlatot úgy, hogy október 1-től nincs gázuk. Egy agrárvállalkozó szerint "gázra már nem nagyon lehet fix áras szerződést kötni, áramra is jóval kevesebb szolgáltató köt fix áras szerződést".

Vannak olyan vállalkozások is, amelyeknek még épp megéri a működés, és áremelés nélkül is életben maradna, és olyanok is, amelyeket nem érint komolyabban a rezsiköltségek növekedése, például amelyek napelemekkel foglalkoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Behívták egy ablaktalan szobába és megzsarolták az Erste vezetőjét a jegybankban - állítja Simor András volt MNB-elnök
Simor András szerint az egyik jegybanki alelnök így kényszerítette őt arra, hogy távozzon az Erste Group felügyelőbizottságából 2023-ban. Eddig hallgatott, de most mindent elmondott az ATV Egyenes adás című műsorában. Szerinte ami történt, bűncselekmény.


Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.

Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.

„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a magyar Erste vezére elmondta neki, hogy behívták őt Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.

A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték Jelasity Radovánt, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.

A beszélgetésen a jegybanki alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.

„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.

A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”

Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.

Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.

„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.

Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”

Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.

„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.

Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Egy háborús világkorszak közeledik” – Szijjártó Péter válaszolt arra, hogy félti-e a fiait a besorozásától
A leköszönő külügyminiszter a Telexnek adott interjúban a háborús pszichózis magyarországi eluralkodásától tart.


„Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választási vereség után adott első hosszú interjújában. A tárcavezető a Telex-nek nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, az ukrán kormányt és a brüsszeli intézményeket is megnevezte, mint akik a magyarországi kormányváltásban voltak érdekeltek.

Szijjártó szerint „továbbra is reális veszély az, hogy a Brüsszelben tapasztalható háborús pszichózis eluralkodik Magyarországon”.

Arra a kérdésre, hogy tart-e saját fiainak besorozásától, úgy felelt, „ez nem egy végletekig a valóságtól elrugaszkodott megközelítés. Egy háborús világkorszak közeledik, a világ számos pontján reális háborús veszély van. Nemcsak a saját családom miatt, hanem az egész ország miatt tartok attól, hogy a béke nem lesz mindig adott”

A kampány fő üzenetei között szerepelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. A Fidesz a kampányban végig azzal érvelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. Szijjártó ezt azzal indokolta, hogy „az Európai Néppárt durván háborúpárti, a Tisza pedig ennek a frakciónak a tagja”.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a fideszes vezetőknek üzent Orbán Viktor sokat emlegetett szavaival
A leendő miniszterelnök a Facebookon osztott meg egy rövid üzenetetet. Már nem először hangoztatja azt, amit elődje mondott a tavalyi kötcsei pikniken.


Magyar Péter egy rövid posztot osztott meg csütörtök reggel a Facebook-oldalán, amelyben a Fidesz vezetőinek üzent. Orbán Viktor szavait idézte a Tisza Párt elnöke, aki maga is sokszor hangoztatta már ezeket a választási kampány során.

„A most már alkudozni akaró, üzengető fideszes vezetőknek a maffiafőnök szavaival tudok válaszolni: »semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lett jegyezve, minden el lesz rendezve«.”

A napokban a BBC arról írt, hogy a Tisza Párthoz olyan hivatalnokoktól érkeznek megkeresések, akik pendrive-okon adnának át digitális másolatokat, ha cserébe megtarthatják az állásukat vagy büntetlenséget kapnak. A brit közmédia két, Tisza Pártból származó forrásra hivatkozva közölte az értesülést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Simor András: Zsarolással kényszerítette ki a lemondásomat a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke
Simor András volt jegybankelnök az ATV-ben beszélt az Erste Group felügyelőbizottságából való távozásának valódi okáról. Állítása szerint az egyik MNB alelnök megfenyegette az Erste magyarországi vezetőjét, hogy megnehezíti a bank működését, ha ő a posztján marad.


Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.

Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött, amikor az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.

„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a bankvezető elmondta neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.

A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.

A beszélgetésen az alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.

„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.

A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”

Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.

Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.

„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.

Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”

Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.

„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.

Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET: