HÍREK
A Rovatból

„Kampó” – így reagált egy gyógyszertár a rezsinövekedésre – van olyan cég is, ahol a teljes éves árbevétel sem lesz elég a számlák kifizetésére

Áremeléssel, elbocsátásokkal, költségcsökkentéssel és 4 napos munkarenddel is próbálják kigazdálkodni a vállalkozások a rezsiköltségeket, hogy ne kelljen bezárniuk.


Több mint 1600 vállalati vezetőt kérdezett a Portfolio arról, hogy milyen módon alkalmazkodnak a vállalkozásaik a növekvő energiaköltségekhez, és hogyan változnak a számláik a következő fél, illetve egy évben. A felmérésből kiderült, hogy

a vállalatok egyharmada hosszú távú szerződés nélkül, pillanatnyi áron veszi az energiát.

További szűk harmadának hamarosan lejár a hosszabb távú szerződése, és új ajánlatot vár, 11 százalék pedig már az új szerződés szerinti drágább áron kapja az energiát. Mindössze minden 9. vállalkozás van olyan helyzetben, hogy hosszú távú szerződése miatt nem kell szembenéznie az energia drágulásával.

A válaszok alapján

a vállalkozások több mint 40 százaléka szembesült már a közelmúltban, vagy fog találkozni a közeljövőben a megemelt árakkal.

Közel felük úgy gondolja, hogy az áramköltsége egy év alatt többszörösére emelkedik, és csupán 12 százalék mondta azt, hogy nem számít drágulásra. Hasonló a helyzet a gáz esetében is, a cégek közel egynegyede válaszolta azt, hogy több mint ötszörösére nő a gázszámlája.

A vállalkozások 57 százaléka áremeléssel reagál az emelkedő energiaköltségekre, és mindössze 9 százalék válaszolta azt, hogy nincs szüksége különösebb lépésekre. A válaszadók mintegy fele spórolással enyhítené a költségeket, harmaduk pedig költségcsökkentő beruházásokkal. Negyedük más típusú költségeken takarékoskodna, és ugyanennyien elbocsátásokat terveznek.

A vállalati vezetők 14 százaléka mondta azt, hogy bezárná a vállalkozását.

A Portfolio megjegyzi, hogy ez döbbenetesen magas szám, és nagyon durva krízist jelentene, ha valóban minden hetedik vállalkozás leállna. Fontos azonban hozzátenni, hogy a válaszadók csak mintegy 4 százaléka jelölte be egyetlen lehetőségként a megszűnést, a többiek más opciókat is felsoroltak.

A gazdasági portál hangsúlyozta, hogy a felmérés nem reprezentatív, de a nagy elemszámú minta miatt valamennyire mégis iránymutató lehet.

Sok vállalat vezetője részletezte is a jelenlegi helyzetüket. Egy 6-10 főt foglalkoztató kereskedelmi vállalkozás vezetője azt írta, be kell zárnia a céget, mert "az energiaköltség növekedése kigazdálkodhatatlan".

Egy szintén 6-10 főt foglalkoztató gyógyszertár vezetője az új energiakereskedő ajánlatot látva - amely szerint az áramköltsége 7,5-szörösére, a gázszámlája 9,3-szorosára növekedik - egyszerűen csak azt mondta: "Kampó". Hozzátette, hogy azért áremeléssel és költségcsökkentéssel próbálkozik.

Egy 10-30 fővel dolgozó idegenforgalmi cégnél már világossá vált, hogy télre be kell zárniuk, de reménykednek benne, hogy tavasszal ki tudnak nyitni. Egy vendéglátóipari vállalkozás vezetője pedig arról számolt be, hogy az áramköltségünk összességében már idén 500%-kal lett magasabb, a gáz pedig havi 800 ezerről várhatóan minimálisan 4,5 millió forintra ugrik. Emiatt áremelésre és elbocsátásokra is kényszerülnek, hogy ne kelljen bezárniuk.

"Horroráron tudtunk csak szerződni - tízszeres áron kapjuk majd a gázt. Eddig az éves földgáz költségünk 14 millió forint volt, ez várhatóan 150 millió forintra emelkedne"

- mondta egy szolgáltató szektorban lévő, 6-10 főt foglalkoztató kisvállalkozás, amely a napokban volt kénytelen aláírni a következő gázévre vonatkozó szerződést. A villanyszámlájuk ebben az évben 20 millió forint lesz, duplaannyi, mint tavaly, a következő évre pedig 5-6-szoros áron tudnának csak szerződni.

"Jelenlegi helyzet szerint a cégünk teljes éves árbevétele sem lesz elég a gáz- és a villanyszámláink kifizetésére"

- mondta a vállalat vezetője.

Van, ahol több lépcsőben, akár 50 százalékos áremelésre is készülnek a rezsinövekedés miatt, máshol heti 4 napos munkarend bevezetésével próbálják csökkenteni az energiafelhasználást.

Sok vállalkozás dolgát az is nehezíti, hogy nem kapnak ajánlatot a szolgáltatótól. Egy vendéglátásban tevékenykedő cég vezetője három hete vár három helyről ajánlatot úgy, hogy október 1-től nincs gázuk. Egy agrárvállalkozó szerint "gázra már nem nagyon lehet fix áras szerződést kötni, áramra is jóval kevesebb szolgáltató köt fix áras szerződést".

Vannak olyan vállalkozások is, amelyeknek még épp megéri a működés, és áremelés nélkül is életben maradna, és olyanok is, amelyeket nem érint komolyabban a rezsiköltségek növekedése, például amelyek napelemekkel foglalkoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Példátlan orvosi bravúr: a nyílt utcán műtöttek meg egy szíven szúrt embert Magyarországon
A betegnek percei voltak hátra, a kórházba szállítás túl kockázatos lett volna. Az Országos Onkológiai Intézet főorvosa a nyílt utcán látott neki a beavatkozásnak.
DP - szmo.hu
2026. április 29.



Az Országos Onkológiai Intézet főorvosa a nyílt utcán műtött és mentett meg egy szíven szúrt embert - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint múlt vasárnap egy 30 év körüli, szíven szúrt férfihoz kapott riasztást a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyeleti egysége; Dubóczki Zsolt az Országos Onkológiai Intézet főorvosa, hobbijának élve, éppen itt, a légimentőknél teljesített szolgálatot.

A helyszínre érkezve a diagnózis egyértelmű volt: a betegnek percei voltak hátra, a kórházba szállítás kockázata pedig a sérült életébe kerülhetett volna. A főorvos a légimentés szigorú szakmai protokolljait követve hozta meg a döntést: a beavatkozást azonnal, a helyszínen kell elvégezni - idézték fel.

A főorvos a helyszínen, a nyílt utcán, steril műtői háttér és modern gépek nélkül nyitotta meg a férfi mellkasát, és 7 perc alatt varrta össze a dobogó szívet, stabilizálva ezzel a beteg állapotát a további ellátáshoz.

A főorvos Magyarországon eddig példátlan, és európai szinten is ritkaságszámba menő beavatkozást hajtott végre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kásler Miklós kirúgta a Covid alatt, most kulcspozíciót kap a Tisza-kormányban Cserháti Péter
Cserháti Péter a stratégiai koordinációban vállal majd szerepet a Tisza Párt leendő egészségügyi minisztériumában Hegedűs Zsolt miniszterjelölt felkérésére. A szakembert 2020-ban Kásler Miklós távolította el az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet éléről.


Szakmai körökben ismert és elismert szakemberrel, Cserháti Péterrel erősít a Tisza Párt leendő egészségügyi vezetése. A hírt Hegedűs Zsolt miniszterjelölt is megerősítette a Facebookon, miután a MedicalOnline arról írt, hogy Cserháti visszatér az egészségpolitikába.

A miniszterjelölt posztja szerint Cserháti már felkért kabinettagként vesz részt a munkában: „Tegnap egyeztetést folytattunk a Batthyány-Strattmann László Alapítvány képviselőivel, köztük az alapítvány elnökével, dr. Lengyel Györgyivel, valamint a kurátorokkal a NEAK székházában. A megbeszélésen részt vettek a NEAK képviselői, köztük dr. Kőrösi László elnök, továbbá dr. Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos, valamint felkért miniszteri kabinettagjaim, dr. Cserháti Péter és Csernus Kata is.”

Cserháti Péter a 16 év után újra felálló egészségügyi tárcánál a stratégiai koordinációban vállal majd szerepet

– írta a MedicalOnline, amit Cserháti maga is megerősített.

A lap szerint Csernus Kata lehet a kabinetvezető, aki jelentős nemzetközi HR- és szervezetfejlesztési tapasztalattal rendelkezik.

Cserháti Péter komoly államigazgatási és intézményirányítási múlttal rendelkezik. A második Orbán-kormány idején egészségügyi helyettes államtitkár volt, és az ő nevéhez köthető az Egészséges Budapest Program kidolgozása.

Később az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet vezette, ahonnan Kásler Miklós akkori miniszter 2020-ban leváltotta, arra hivatkozva, hogy nem ürítette ki elég gyorsan az ágyakat a Covid-betegek számára.

2022-ben rehabilitálták, és ismét megbízták az intézmény vezetésével, amely ma már a Semmelweis Egyetem részeként, Rehabilitációs Klinika néven működik.

A keddi egyeztetés – melyen már Cserháti Péter is részt vett kabinettagként – témája szorosan kapcsolódik Hegedűs Zsolt korábbi ígéretéhez, miszerint átalakítaná a Batthyány–Strattmann Alapítványt, és egy átláthatóbb, számonkérhetőbb modellt hozna létre az életmentő gyógyszerek támogatásáról szóló döntésekhez. A megbeszélés után a miniszterjelölt azt kérte, hogy a munka december 31-ig a jelenlegi struktúrában folytatódjon, miközben az új minisztérium felülvizsgálja az alapítvány működését.

A leendő miniszter programjának fontos eleme a transzparencia és az elszámoltatás: korábban bejelentette, hogy tárcákon átívelő vizsgálatot indítanak a koronavírus-járvány alatti beszerzések ügyében.

Hegedűs Zsolt tervei között szerepel az is, hogy nyilvánossá tennék a mentők kiérkezési idejére vonatkozó adatokat is. A leendő kormányzati struktúrában a társadalompolitikai területek, így az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika kormányzati munkájának összehangolása Bódis Kriszta felelőssége lesz a Miniszterelnökségen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely bejelentette, kik lesznek a Fidesz frakcióvezető-helyettesei
Még a hétfői alakuló ülésen döntöttek a hét új frakcióvezető-helyettes és egyben szóvivő kinevezéséről. Gulyás Gergely szerint a céljuk, hogy a „nemzeti oldalt támogató” választók véleményének adjanak hangot.


Gulyás Gergely Facebookon jelentette be, hogy hét frakcióvezető-helyettest neveztek ki a Fidesz-frakció hétfői alakuló ülésén, akik egyben szóvivők is lesznek.

Az új tisztségviselők Hegedűs Barbara, Koncz Zsófia, Bencsik János, Gyopáros Alpár, Németh Balázs, Szűcs Gábor és Zsigó Róbert.

A frakcióvezető úgy fogalmazott, ők „adnak majd hangot a nemzeti oldalt támogató két és fél millió választópolgár véleményének és lesznek kritikus, de korrekt szószólói az ellenzéki politikának.”

Gulyás azt is közölte, hogy „a Fidesz megújult parlamenti frakciója a normalitást fogja képviselni az Országgyűlésben, konstruktív ellenzéki szerepre és az egész ország érdekeit szolgáló munkára készül.”

Képeken mutatjuk az új fideszes frakcióvezető-helyetteseket:

A választási vereség után Orbán Viktor rendkívüli bejelentést tett, miszerint nem veszi át mandátumát, a frakció vezetését pedig Gulyás Gergelyre bízta. Hétfőn meg is alakult az új Fidesz-frakció.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lánczi Tamás: A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntethető és felszámolható
Lánczi Tamás Facebookon reagált arra, hogy a Tisza Párt nem számol az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal további működésével. Szerinte nem véletlenül érték támadások a szuverenitás védelmét és magát a hivatalt is már a kezdetektől fogva.


Lánczi Tamás egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Magyar Péter és a Tisza-kormány nem számol a Szuverenitásvédelmi Hivatal további működésével.

A hivatal vezetője elismeri, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntethető és felszámolható”, de hozzáteszi: „azok a folyamatok, amelyeket működésünk során feltártunk, nem fognak eltűnni.”

Mint írja, „a külföldi nyomásgyakorlás, a politikai befolyásszerzés és az idegen akarat rákényszerítésének kísérlete a mindenkori magyar kormányzatra és társadalomra továbbra is jelen marad.” Szerinte az elmúlt két évben azon dolgoztak munkatársaival, hogy rámutassanak: „a magyar demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás létező valóság.”

Úgy véli, a szuverenitás védelmét és magát a hivatalt is a kezdetektől támadások érték, szerinte nem véletlenül.

„A Hivatal működése veszélyforrást jelentett mindazok számára, akik Magyarországot nem szuverén államként, a magyarokat nem önrendelkező nemzetként kezelik”

– írja.

Állítása szerint a támadások dacára szisztematikusan vizsgálták a rendszerváltástól napjainkig tartó befolyásszerzési kísérleteket. Mint írja, bemutatták „azt a külföldről finanszírozott hálózatot, amely Magyarországon belül aktívan alakította és alakítja ma is a belpolitikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat.” Szerinte ez a nyomás kiterjedt a sajtóra, a döntéshozatalra, a pártok működésére és a választási kampányokra is.

Lánczi szerint ennek tényét „április tizenkettedike után már azok közül is többen elismerték, akik korábban szándékosan tagadták vagy elhallgatták ezt.” Két példát hoz fel. Az egyik szerint „a választást követő napon egy – immár kormánypárti – portál egyik cikkében így fogalmaznak: »Nyilvánvalóvá vált, hogy Szijjártót titkosszolgálati eszközökkel hallgatta le valamelyik külföldi állam titkosszolgálata vagy titkosszolgálatai...«”

Egy meg nem nevezett, szerinte a külföldi befolyásszerzésben kulcsszerepet játszó személyt is idéz, aki állítólag azt mondta: „Kívülről jött. Tudom, ki tette — vagy legalábbis ki végezte el a munka egy részét —, de nem mondhatom el. Kívülről jött. És ez évek óta így megy.”

Ezekből Lánczi azt a következtetést vonja le, hogy „ez nyílt beismerése annak, hogy külföldi érdekcsoportok tevőlegesen részt vettek a magyarországi kampányban.”

Úgy látja, ezek az erők „le akarták törni a közép-európai nemzetek szuverenitásküzdelmét” és meg akarták mutatni, hogy aki ellenáll, azt különböző eszközökkel nyomás alá lehet helyezni.

Bejegyzését azzal zárja, hogy innentől a magyarokon múlik, hogy a külföldi befolyásolás sikere átmeneti vagy végleges lesz-e. Úgy véli, a jövőben is minden magyar állampolgárnak, állami intézménynek és politikusnak kötelessége marad Magyarország önrendelkezésének védelme. „Isten óvja Magyarországot!” – írta a poszt végén.

Magyar Péter hamar reagált Lánczi posztjára. Facebook-oldalán kijelentette:

„Haladéktalanul megszüntetjük a politikai bunkósbotként és kifizetőhelyként működő Szuverenitásvédelmi Sóhivatalt. Ezzel spórolunk hatmilliárd forint közpénzt.”

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a 2023-as szuverenitásvédelmi törvény hozta létre. A szervezet működése és a kapcsolódó jogszabályok azonban a kezdetektől heves vitákat váltottak ki. Ellenzéki pártok, mint a Momentum, tüntetést is szerveztek a hivatal épülete elé, mert szerintük a törvény a civilek és a független sajtó elhallgattatását célozza. Egy akciójuk során vörös festékkel öntötték le az épületet, ami miatt a hatóságok eljárást indítottak ellenük.

A jogszabályt szakmai szervezetek is bírálták, a Magyar Bírói Egyesület szerint az sérti a jogállamiságot. 2026 februárjában egy főtanácsnoki indítvány megállapította, hogy a törvény több ponton uniós jogot sért.

A hivatal működése során több jelentést is kiadott. Az egyikben Rácz András Oroszország-szakértő írásait is említették, amire a szakértő élesen reagált. A sajtóorgánumok közül az Átlátszó és a Válasz Online is pert indított a hivatallal szemben a róluk készült jelentések miatt; az Átlátszó ügyében első fokon a portálnak adtak igazat.

Magyar Péter többször kijelentette, kormányra kerülve megszüntetné a hivatalt. Emellett vita alakult ki Lánczi Tamás Digitális Polgári Körben (DPK) betöltött szerepe miatt is, amit Magyar Péter összeférhetetlennek tartott a törvénnyel.

Maga Lánczi Tamás is a kritikák kereszttüzébe került, miután vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy jelentős vagyongyarapodása volt, és tanácsadói díjat fogadott el a nagyrészt külföldi tulajdonú cégeket tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségétől is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk