HÍREK
A Rovatból

„Kampó” – így reagált egy gyógyszertár a rezsinövekedésre – van olyan cég is, ahol a teljes éves árbevétel sem lesz elég a számlák kifizetésére

Áremeléssel, elbocsátásokkal, költségcsökkentéssel és 4 napos munkarenddel is próbálják kigazdálkodni a vállalkozások a rezsiköltségeket, hogy ne kelljen bezárniuk.


Több mint 1600 vállalati vezetőt kérdezett a Portfolio arról, hogy milyen módon alkalmazkodnak a vállalkozásaik a növekvő energiaköltségekhez, és hogyan változnak a számláik a következő fél, illetve egy évben. A felmérésből kiderült, hogy

a vállalatok egyharmada hosszú távú szerződés nélkül, pillanatnyi áron veszi az energiát.

További szűk harmadának hamarosan lejár a hosszabb távú szerződése, és új ajánlatot vár, 11 százalék pedig már az új szerződés szerinti drágább áron kapja az energiát. Mindössze minden 9. vállalkozás van olyan helyzetben, hogy hosszú távú szerződése miatt nem kell szembenéznie az energia drágulásával.

A válaszok alapján

a vállalkozások több mint 40 százaléka szembesült már a közelmúltban, vagy fog találkozni a közeljövőben a megemelt árakkal.

Közel felük úgy gondolja, hogy az áramköltsége egy év alatt többszörösére emelkedik, és csupán 12 százalék mondta azt, hogy nem számít drágulásra. Hasonló a helyzet a gáz esetében is, a cégek közel egynegyede válaszolta azt, hogy több mint ötszörösére nő a gázszámlája.

A vállalkozások 57 százaléka áremeléssel reagál az emelkedő energiaköltségekre, és mindössze 9 százalék válaszolta azt, hogy nincs szüksége különösebb lépésekre. A válaszadók mintegy fele spórolással enyhítené a költségeket, harmaduk pedig költségcsökkentő beruházásokkal. Negyedük más típusú költségeken takarékoskodna, és ugyanennyien elbocsátásokat terveznek.

A vállalati vezetők 14 százaléka mondta azt, hogy bezárná a vállalkozását.

A Portfolio megjegyzi, hogy ez döbbenetesen magas szám, és nagyon durva krízist jelentene, ha valóban minden hetedik vállalkozás leállna. Fontos azonban hozzátenni, hogy a válaszadók csak mintegy 4 százaléka jelölte be egyetlen lehetőségként a megszűnést, a többiek más opciókat is felsoroltak.

A gazdasági portál hangsúlyozta, hogy a felmérés nem reprezentatív, de a nagy elemszámú minta miatt valamennyire mégis iránymutató lehet.

Sok vállalat vezetője részletezte is a jelenlegi helyzetüket. Egy 6-10 főt foglalkoztató kereskedelmi vállalkozás vezetője azt írta, be kell zárnia a céget, mert "az energiaköltség növekedése kigazdálkodhatatlan".

Egy szintén 6-10 főt foglalkoztató gyógyszertár vezetője az új energiakereskedő ajánlatot látva - amely szerint az áramköltsége 7,5-szörösére, a gázszámlája 9,3-szorosára növekedik - egyszerűen csak azt mondta: "Kampó". Hozzátette, hogy azért áremeléssel és költségcsökkentéssel próbálkozik.

Egy 10-30 fővel dolgozó idegenforgalmi cégnél már világossá vált, hogy télre be kell zárniuk, de reménykednek benne, hogy tavasszal ki tudnak nyitni. Egy vendéglátóipari vállalkozás vezetője pedig arról számolt be, hogy az áramköltségünk összességében már idén 500%-kal lett magasabb, a gáz pedig havi 800 ezerről várhatóan minimálisan 4,5 millió forintra ugrik. Emiatt áremelésre és elbocsátásokra is kényszerülnek, hogy ne kelljen bezárniuk.

"Horroráron tudtunk csak szerződni - tízszeres áron kapjuk majd a gázt. Eddig az éves földgáz költségünk 14 millió forint volt, ez várhatóan 150 millió forintra emelkedne"

- mondta egy szolgáltató szektorban lévő, 6-10 főt foglalkoztató kisvállalkozás, amely a napokban volt kénytelen aláírni a következő gázévre vonatkozó szerződést. A villanyszámlájuk ebben az évben 20 millió forint lesz, duplaannyi, mint tavaly, a következő évre pedig 5-6-szoros áron tudnának csak szerződni.

"Jelenlegi helyzet szerint a cégünk teljes éves árbevétele sem lesz elég a gáz- és a villanyszámláink kifizetésére"

- mondta a vállalat vezetője.

Van, ahol több lépcsőben, akár 50 százalékos áremelésre is készülnek a rezsinövekedés miatt, máshol heti 4 napos munkarend bevezetésével próbálják csökkenteni az energiafelhasználást.

Sok vállalkozás dolgát az is nehezíti, hogy nem kapnak ajánlatot a szolgáltatótól. Egy vendéglátásban tevékenykedő cég vezetője három hete vár három helyről ajánlatot úgy, hogy október 1-től nincs gázuk. Egy agrárvállalkozó szerint "gázra már nem nagyon lehet fix áras szerződést kötni, áramra is jóval kevesebb szolgáltató köt fix áras szerződést".

Vannak olyan vállalkozások is, amelyeknek még épp megéri a működés, és áremelés nélkül is életben maradna, és olyanok is, amelyeket nem érint komolyabban a rezsiköltségek növekedése, például amelyek napelemekkel foglalkoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fehér Ház: Nem lesz Trump-Putyin csúcs a közeljövőben
Rubio és Lavrov csak telefonon egyeztettek, a beszélgetést „eredményesnek” minősítették. A személyes találkozót most nem tartják szükségesnek.


A Fehér Ház szerint a közeljövőben nincs napirenden Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója, írja a BBC.

A héten Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előkészítő megbeszélést tartott volna.

A Fehér Ház szerint a felek „eredményes” telefonbeszélgetést folytattak, ezért a személyes egyeztetés most nem „szükséges”. További részleteket a halasztás okáról nem közöltek.

Múlt csütörtökön Trump azt mondta, hogy két héten belül Budapesten tárgyalnának az ukrajnai háborúról. Hétfőn Trump a jelenlegi frontvonal mentén történő befagyasztást támogatta, a Donbászra utalva így fogalmazott: „Legyen elvágva úgy, ahogy van.”

Oroszország többször elutasította a jelenlegi érintkezési vonal befagyasztását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva csak „hosszú távú, fenntartható békében” érdekelt.

Közben európai országok Ukrajnával együtt egy 12 pontos béketerven dolgoznak. A javaslat tűzszünetet és a frontvonalak befagyasztását, a hadifoglyok és elhurcolt gyermekek cseréjét, biztonsági garanciákat, újjáépítési támogatást, valamint gyorsított uniós csatlakozást ír elő. A csomag az orosz szankciók fokozatos feloldásával számol, és a végrehajtást Donald Trump amerikai elnök vezette nemzetközi békebizottság felügyelné.

A mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon felszabadítása csak akkor történne meg, ha Moszkva részt vállalna Ukrajna háború utáni helyreállításában. A terv a tervezett budapesti békecsúcsra készült, és a jelenlegi frontvonalak mentén állítaná le a harcokat, amit Oroszország eddig elutasított. Az európai diplomaták a héten Washingtonban egyeztetnek az Egyesült Államokkal.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor a megyei lapok Magyar Pétert gúnyoló AI-képes akciójáról: Régen biztosan távozott volna legalább a fél szerkesztőség
A politológus szerint ha a közpénzekből működő állami sajtó terjeszt ilyen tartalmat, jogosan merül fel a kérdés, hogy nevezhetőek-e ezek a lapok újságnak és az ott dolgozók újságírónak.


Mint azt megírtuk, a minap a fideszes médiabirodalomhoz tartozó megyei lapokban egy időpontban jelent meg egy olyan mesterséges intelligencia által generált kép, amelyen Magyar Pétert gyakorlatilag kutyaként ábrázolják. A TISZA Párt elnöke négykézláb látható pórázra kötve, nyakörvvel a nyakán, a póráz végét Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője tartja, mögötte pedig ukrán zászlókat lobogtató emberek. A kép bal oldalán ezzel szemben Orbán Viktor szerepel magyar zászlókat lengető tömeg előtt.

Magyar Péter erre így reagált kedden: „Orbán Viktor a legrosszabb náci és kommunista propagandát is túlszárnyaló gyűlölet- és dehumanizáló kampányt folytat a valódi kihívói ellen. Ezzel a minden részletében hamis fotóval férfiként, apaként, politikusként és emberként akarnak megalázni”.

Török Gábor politológus sem hagyta szó nélkül a megyei lapok összehangolt akcióját. Facebook-bejegyzésében azt írta, ha egy politikai szereplő saját oldalára kitesz egy ilyen képet, azzal magát minősíti, a politikai kockázat és a felelősség az övé. Más a helyzet azonban, ha egy médiumnál fordul ez elő:

„Voltak már bunkó és színvonaltalan képek, posztok, mondatok sokfelé, lelkük és persze támogatottságuk rajta.

Ha azonban egy megyei napilap vagy éppen a közpénzekből működő állami sajtó mutatja, hirdeti, terjeszti tovább, ott bizony jogosan merül fel a kérdés, hogy nevezhető-e még újságnak és az ott dolgozók újságírónak. Fiatalon három-négy évig dolgoztam egy megyei napilapnál, azt biztosan tudom mondani,

ha akkor egy ilyen megjelent volna az újságban mondjuk Antall Józsefről, Orbán Viktorról vagy akár Horn Gyuláról, pártállástól függetlenül biztosan távozott volna legalább a fél szerkesztőség”.

A politológus végül egy latin mondással zárta sorait: „Tempora mutantur, et nos mutamur in illis [Az idő változik, és vele változunk mi is – a szerk.] Sajnos”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
9,5% helyett valójában 20,9% volt a gyerekszegénység 2020-ban – durva korrekcióra kötelezte a KSH-t az Eurostat
A korosztályos adatoknál a 0–17 évesek mutatói ugrottak a legnagyobbat. A revízió több évnél is érdemi különbséget hozott a korábbi számokhoz képest.


Az Eurostat friss, korosztályos korrekciói szerint 2019–2024 között a KSH jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, miközben a hivatal október elején még kisebb kiigazításokról beszélt – írta a Válasz Online.

A legnagyobb ugrás a 0–17 éveseknél látszik. 2019-ben 11,5% helyett 18,0% lett a mutató, 2020-ban 9,5% helyett 20,9%. A további években az alulmérés mértéke 2021-ben +40,3%, 2022-ben +56,4%, 2023-ban +0,6%, 2024-ben +21,7%.

A KSH szeptember végén sajtótájékoztatón jelentette be a revíziót. Az országos jövedelmi szegénységi ráta 2018-ban +1,7 százalékponttal emelkedett, ami mintegy 150 ezer fővel növelte a szegénységben élők számát. 2019-ben +1,6, 2021-ben +1,4 százalékpont volt a változás.

Más korcsoportoknál ellenkező irányt mutattak az adatok. A 18–64 éveseknél és a 65 év felettieknél a KSH korábban a ténylegesnél magasabb rátákat közölt. Az időseknél 2019-ben a revízió 43,2%-kal csökkentette a szegények arányát.

Az Eurostat szerint a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége korábban is biztosított volt. A mostani módosítások oka módszertani probléma, nem pedig adatmanipuláció.

Kutatók már 2014-ben jelezték a gondot az EU‑SILC magyar jövedelmi statisztikáiban. Az uniós korrekciók viszont csak 2019-től léptek életbe, ami az idősorban törést okoz. A friss revíziók egyes korcsoportokban akkora változást hoztak, hogy a kutatók újabb kérdéseket tettek fel, és nem zárható ki további korrekció. Ezek a mutatók befolyásolhatják, hogy a döntéshozók a gyerekek vagy az idősek javára hoznak-e intézkedéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mol: eloltották a tüzet a százhalombattai finomítóban
A tűz hétfő éjjel tört ki, személyi sérülés szerencsére nem történt. A cég szerint az ország üzemanyag-ellátása zavartalan marad, a tőzsde is megkönnyebült a hír után-


Eloltották a tüzet a Mol finomítójában, írja a Portfolio a vállalat hivatalos közleménye alapján. A vállalat szerint

a termelés fokozatosan újraindul, és Magyarország üzemanyag-ellátása biztosított.

A lángok hétfő éjjel csaptak fel, de sem a keletkezéskor, sem az oltás közben nem sérült meg senki.

A tőzsdén is látszik a megkönnyebbülés: a MOL részvényeinek esése a korábbi 2 százalékról 1 százalékra mérséklődött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk