HÍREK
A Rovatból

Kampányhazugság helyett valós veszély: Részletes terv készült a külügy informatikai rendszerének megújítására

Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen. Egy munkacsoport 2021 decemberére letett az asztalra egy tervet, amiből kevés valósult meg.


Amikor 2021 szeptemberében világossá vált, hogy az orosz állam titkosszolgálatai feltörték a magyar külügyminisztérium informatikai rendszerét, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója javasolt pár „viszonylag gyors, rövidtávon meghozható” technikai intézkedést, amelyek biztonságosabbá tennék a rendszert és létrejött egy „Kiber Munkacsoport” is, de a 444 friss cikkéből az derült ki, hogy ezekből a védelmi fejlesztésekből nem sok minden valósulhatott meg.

Szijjártó Péter külügyminiszter egy sajtótájékoztatón reagált a 444 korábbi cikkére, amiben a lap bemutatta, hogy a minisztérium és más kormánypárti politikusok nem mondtak igazat, amikor kampányhazugságnak nevezték az orosz titkosszolgálatok Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elleni hekkertámadásairól szóló Direkt36 cikket.

Szijjártó szerint a kormány minden beavatkozási kísérletnek ellenáll, fenntartja szuverén politikáját és csak a nemzeti érdekek alapján cselekszik. A minisztérium szakembereinek pedig az a dolguk, hogy fenntartsák az ország biztonságát és szükség esetén lépéseket tegyenek.

A 444 korábbi cikkében olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatója, Szabó Hedvig 2021 szeptemberében tájékoztatta Vargha Tamást, a polgári hírszerzésért felelős államtitkárt arról, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai állnak az azt megelőző hónapokban történt támadások mögött. Az orosz hekkerek sikeresen behatoltak a magyar diplomácia informatikai hálózatába, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat is, így több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná.

Szabó jelentésében tizenöt „viszonylag gyors, rövidtávon meghozható” technikai intézkedést sorolt fel, amelyek biztonságosabbá tennék a rendszert, de hosszú távon további intézkedésekre is szükség van.

Ezért a külügy vezetése 2021 novemberében munkacsoportot állított fel, amely a következő szervezetek kibervédelemmel foglalkozó szakértőiből állt: Külgazdasági és Külügyminisztérium, Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), Információs Hivatal (IH), Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) - Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI), Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ).

Vagyis több magyar titkosszolgálat együttes szakértelmét vették igénybe a terv kidolgozásához. A szakértő csoport tagjai magukat „Kiber Munkacsoportnak” hívták, és kevesebb mint egy hónap alatt, 2021 decemberére letettek az asztalra egy részletes tervet a külügy informatikai rendszerének megújítására.

Az intézkedések közül azonban nem valósult meg mind.

A lap szerint béreltek két levelezésbiztonsági programot, amelyek a Scriptamenthez, a külügy által használt és az oroszok által feltört ügyiratkezelési rendszerhez hasonló programok védelmére szolgálnak, de a bérleti időszak lejárta után nem tudták tovább használni ezeket.

A két- vagy többfaktoros hitelesítés pedig máig nem általánosan elterjedt gyakorlat a külügyminisztériumban.

Szijjártó Péter sem tudott egyértelmű választ adni, amikor arról kérdezte a 444, hogy ez a kötelező gyakorlat-e a külügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bart jelezte, hogy mióta posztoltam az irodai macskájáról, Maximusnak már több követője van, mint a gazdájának
A magyar miniszterelnök egy vicces posztot osztott meg az Európai Tanács üléséről, többek között azt is elárulta, hogy kik lettek az ülésteremben a szomszédai, és mit gondol róluk.


Magyar Péter az Európai Tanács üléséről jelentkezett be közösségi oldalán. A magyar miniszterelnök ezúttal nem egy komoly politikai témával foglalkozott, hanem egy vidám képet osztott meg, amely vélhetően egy szünetben készült. Azt is elárulta, hogy kikkel és miért fotózkodott együtt. Azt írta:

„Nekem vannak a legjobb szomszédaim az Európai Tanács ülésein.”

A kormányfő szerint: „Örülök, hogy az asztal jó részére kerültem, és az éjszakába nyúló tárgyalások sokszor nehéz, néha kifejezetten humoros pillanatait három fantasztikus, nyitott és segítőkész kollegával fogom végigcsinálni: Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Bart de Wever belga miniszterelnök. Köszönöm a befogadást.”

Majd a végén egy vicces megjegyzést is írt:

„ui.: Bart jelezte, hogy mióta posztoltam az irodai macskájáról, Maximusnak már több követője van, mint a gazdájának.”

VIDEÓ: A cicáról


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ez nagyon nehéz” - Joób Márton 11 gyermekének édesanyja megszólalt a világbajnok kenus ítéletéről
Joób Márton volt képviselőt és szegedi polgármester-jelöltet költségvetési csalás miatt ítélték el első fokon, 6 év 6 hónap fegyházat kapott. Felesége egy közleményben reagált az ítéletre.


Felesége közleményben reagált arra, hogy tegnap hat és fél év fegyházra ítélték első fokon Joób Márton világbajnok kenus és korábbi szegedi polgármester-jelöltet. Az ítélet szerint Joób és a további vádlottak 271 millió forintos költségvetési csalást követtek el. A volt képviselő védője fellebbezett a döntés ellen, a sportoló-politikus jogerős ítéletig szabadlábon maradhat.

Kérésének megfelelően Joób Dóri írását változtatás nélkül közöljük:

„6 év 6 hónap

Ez a nem jogerős elsőfokú ítélet, de akkor is felfoghatatlan.

Biztos, hogy észrevettétek, hogy Marci büntetőügyével kapcsolatban nem nyilatkoztunk meg az eljárás során. Ennek az az oka, hogy úgy gondoljuk, hogy nem ez a fóruma az igazságunk képviseletének, hanem a bíróság. Most azonban, hogy a média tele van az elsőfokú ítélettel, úgy érezzük, hogy nem tehetjük meg, hogy nem nyilvánulunk meg azok felé, akik szeretnek és támogatnak minket.

Az ügy érdemébe most sem szeretnék belemenni, hiszen több tízezer oldalnyi anyagot nem lehet összefoglalni néhány mondatban. Úgy gondolom, hogy az eljárás során mindent elmondtunk, igazoltunk, bizonyítottuk, és óriási csalódás, hogy ez sem volt elég ahhoz, hogy a felállított életszertűtlen vádirati koncepció megdőljön az elsőfokú bíróság előtt.

A vádhatékonyság Magyarországon az ügyészségi statisztikák szerint 99,1%. Ennyi az esélye annak, hogy ha valaki ellen vádat emelnek, akkor el is ítélik. Borzasztó ezt a saját bőrünkön tapasztalni.

Tisztában vagyok a férjem valódi felelősségével, és hiszek abban, hogy az eljárás végére az igazságunk bebizonyosodik. De most nehéz. Lelkileg nagyon megterhelő volt a tegnapi nap. Ezt a feszültséget, bizonytalanságot immár hetedik éve hordozni hatalmas teher számunkra, folyamatos tudatosságot igényel, hogy az eljárás súlyát, az emberi csalódásokat (hogy olyan emberek fordultak a férjem ellen, akiket ő segített), az ügyészi indítványt, ami arra irányul, hogy a gyermekeink apa nélkül nőjenek fel, a valótlan állítások gyötrését és az igazságtalanságot ki tudjuk zárni annyira, hogy vinni tudjuk a hétköznapokat és hogy a gyerekeink kiegyensúlyozott szüleiként meg tudjunk felelni. Ez nagyon nehéz.

A bántásokkal együtt tudnunk élni, ez mindenkinek a maga felelőssége.

Köszönöm azoknak, akik ebben a nehéz időszakban támogatnak és bíztatnak bennünket, imádkoznak értünk. Vannak pillanatok, amikor ez több erőt adott és ad nekünk, mint gondolnátok. KÖSZÖNJÜK!

Joób Dóri

Az ítéletről további részletek:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lecserélték a Dél-pesti Centrumkórház vezetését – a miniszter komoly változást vár
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy Dr. Szilágyi Örs váltja Dr. Gondos Miklóst a Dél-pesti Centrumkórház élén. A változás július 1-én lép életbe, és az orvosigazgatói poszton is csere történik.


Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy változás jön a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatói posztján és menedzsmentjében.

A poszt szerint Dr. Gondos Miklós helyett Dr. Szilágyi Örsöt kérte fel arra, „hogy július 1-jétől irányítsa a kórházat.” Hozzátette, Dr. Buga László államtitkárral közösen az orvosigazgatói feladatok ellátására Dr. Kállay Krisztiánt kérték fel.

Hegedűs szerint „az új irányításnak nemcsak személyi értelemben, hanem szemléletében is meg kell újítania az intézmény működését.”

A miniszter posztja végén sok sikert, erőt és felelősségteljes munkát kívánt az új vezetőknek.

Hegedűs Zsolt június 8-án a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház élén is vezetőváltást jelentett be, akkor Dr. Járai Zoltánt nevezték ki megbízott főigazgatónak, az orvosigazgató pedig Dr. Kerkovits András lett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk