Jogsértés miatt három oroszországi körzetben is törölték a választási eredményt

Donald Trump pénteken, az Air Force One fedélzetén kapott kérdést arról, hogy Orbán Viktor mentességet kérne az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, vette észre a Telex. Azt felelte:

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy Magyarországnak nincs tengere, így a közvetlen tengeri szállítás nem opció. Az ország szárazföldi útvonalakon, csővezetékeken jut energiához, és ha ehhez a helyzethez nem alkalmazkodunk, nem lesz energiánk.

A miniszterelnök szerint ezt az amerikaiaknak is meg kell érteniük, ha azt szeretnénk, hogy az orosz energiabehozatalra vonatkozó amerikai szankciók alól valamilyen felmentést kapjunk. Szeptemberben Orbán és Trump telefonon egyeztetett az orosz energiafüggőségről, akkor úgy tűnt, a magyar kormányfő meggyőzte az amerikai elnököt, hogy az USA ne büntesse Magyarországot azért, mert nem válik le az orosz energiaimportról.

Az Egyesült Államok múlt héten szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, mert Oroszország nem tesz eleget a békéért. Nem sokkal később Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, mielőbb tervet kell készíteniük és végre kell hajtaniuk az orosz energiahordozóktól való függetlenedést.

Orbán Viktor nemrég a La Repubblicának azt mondta, hogy orosz energia nélkül a magyar energiaárak „az egekbe szöknek”, és „megpróbálunk kiutat találni, különösen Magyarország számára”. Orbán Balázs később jelezte, hogy a miniszterelnök Washingtonban a szankciók kérdését is megvitatja az amerikai elnökkel. Hozzátette, különösen az érdekli, hogyan tudnának „a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki”.

Toroczkai László a közösségi médiában reagált Magyar Péter kezdeményezésére, vette észre a 24.hu. Azt írta: csak akkor csatlakozik a pártelnökök etikai nyilatkozatához, ha a Meta szerepe is bekerül a szövegbe.

„Magyar Péter ma felszólította az összes párt vezetőjét, hogy írják alá a választás tisztaságát, egymás emberi méltóságát és a tisztességes versenyt lehetővé tevő nyilatkozatot. Azonnal aláírom, ha belekerül az is, hogy

– írta Toroczkai László az X-en.

A Mi Hazánk elnöke szerint enélkül nincs tisztességes verseny, és a választások tisztaságáról sem lehet beszélni.

Állítása szerint a Meta több ponton korlátozza a jelenlétét a közösségi felületeken.

„A Meta ugyanis továbbra sem engedi, hogy oldalt hozzak létre, és a napokban éppen Konok Péter publicista és Horváth Tamás újságíró bejegyzését is törölte, mert leírták a nevemet. Ha bárki beírja a Facebook vagy Instagram keresőjébe ékezetek nélkül a nevemet, akkor a Meta tömeggyilkosokkal, sorozatgyilkosokkal együtt említve, veszélyes személynek nevez” – magyarázta.

Bejegyzését a következőkkel zárta:

„A Meta önkényesen alkalmaz politikai cenzúrát, diszkriminációt, és rágalmaz. A Facebook ma a legnagyobb véleményformáló kommmunikációs eszköz, a legerősebb média Magyarországon, amely nélkül egy pártelnök még egy országjárást se tud normálisan lebonyolítani. Ha ezt nem támogatja Magyar Péter, vagy újra cinikus módon azt hazudja, hogy nem is létezik ez a Meta-cenzúra ellenem, akkor ennek az etikai kódexnek semmi értelme, akkor ez csak egy újabb trükk”.

Szeptember végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján egyszerre 17 közlemény jelent meg gyerekek ellen elkövetett visszaélések miatti feljelentésekről. Az első, szeptember 25-i bejegyzés eltért a többitől: kiskorú veszélyeztetéséről szólt, és név szerint említette a pétervásárai gyermekotthon Lomberdő Lakásotthonát, írja a 444.

A feljelentést azért tették, mert egy 38 éves ivádi férfi – S. Tamás, akit 2016-ban jogerősen elítéltek egy tizenkét év alatti gyerek ellen elkövetett szexuális erőszak miatt – a nyáron többször elvitte autóval az otthon 15–17 éves lakóit Egerbe, gyorsétterembe és vásárolni. Szeptember 22-én az autóban majdnem baleset történt; a nevelők 24-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek kiskorú veszélyeztetése miatt.

A nyomozás folyamatban van. Közben a fenntartó október 8-án felmentette az intézmény vezetőjét, Tajti Máriát, arra hivatkozva, hogy a jelzés nem 24 órán belül történt meg. Az SZGYF saját közleménye szerint viszont a gyerek 23-án szólt, a feljelentés pedig másnap ment be.

A történet politikai szála:

A botrány után a párt helyi szereplői Ivádyt elszámoltatták, aki nem mondott le, de két nap múlva kilépett a pártból. Kérték, hogy szakítson meg minden kapcsolatot S.-sel, az önkormányzat több munkát nem adott neki.

A pétervásárai nevelők szerint nehéz volt fellépni, mert S. szabad ember, a gyerekek iskola után szabadon mozognak. Volt olyan rendőri álláspont, hogy egyértelmű bűncselekmény nélkül nem avatkoznak be. A fiatalok azt mondták, S. gyorsétterembe vitte őket, beszélgettek, ruhát vett nekik, panaszt nem tettek, egy 17 éves lány szerelmet említett. Az otthon dolgozói szóban tájékoztatták a megyei központot, egyszer Ivádyt is behívták, aki jelezte, hogy „levette a kezét” S.-ről.

A lap kérdéseire az SZGYF a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem nyilatkozott, a rendőrségtől és a megyei központtól sem kaptak választ. S. Tamás azt mondta, nem tud róla, hogy nyomozás érintené, mert még nem hallgatták ki.

A CNN értesülései szerint az amerikai védelmi minisztérium jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok hosszú hatótávolságú Tomahawk rakétarendszereket adjon Ukrajnának, magas rangú amerikai és európai katonai vezetőkre hivatkozva. Ha Donald Trump rábólint a lépésre, elindulhat a több mint ezer kilométeres hatótávú fegyverek szállítása.

Az ukrán hadsereg vezetése és Volodimir Zelenszkij a háború kezdete óta kérte a Tomahawkokat. Trump sokáig halogatta a döntést, és október elején feltételül szabta, hogy előbb tudni szeretné, mire használnák a rakétákat.

A BGM–109 Tomahawk robotrepülőgépek hatótávolsága 2500 kilométer, ezért az ukrán erők akár Moszkvát is elérhetnék velük.

Október közepén Zelenszkij a Fehér Házban ismételte meg a kérését Trumpnak. A találkozó előtt Putyin és Trump telefonon egyeztetett, és Putyin állítólag kompromisszumképesnek tűnt, ennek ellenére Trump végül nem bólintott rá a szállításra. Akkor azt mondta: „nem szeretnénk odaadni olyan dolgokat, amelyekre nekünk is szükségünk van.”

A CNN szerint a döntés nem végleges: az elmúlt hetekben megkezdődött a rakéták lehetséges szállításának előkészítése. Forrásaik szerint a rendszer alkalmazása előtt az ukrán katonákat alapos kiképzésben kellene részesíteni.

(via Telex)