HÍREK
A Rovatból

Jelentősen megváltozik a felsőoktatási felvételi már idén is, de még inkább 2024-ben

Az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem.


Jelentős módosítások lépnek életbe a felsőoktatási felvételi szabályozásában 2023-ban és 2024-ben - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban hétfőn.

Hankó Balázs a végzős diákok számára tartott pályaorientációs órán elmondta:

az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek. Nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, újdonság továbbá, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik, a jelentkezés akár mobiltelefonról is elvégezhető.

2024-től komolyabb változások is várhatók a felvételin - folytatta, rámutatva, hogy a jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények a leendő hallgatóik kiválasztásában. Hankó Balázs jelezte: 2024-től az egyetemek határozhatják meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont a felvételin.

Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért - tudatta az államtitkár.

Hankó Balázs rögzítette: megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.

Hangsúlyozta: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.

A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz - fogalmazott az államtitkár, aki kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig 80 százalékos.

Elmondta továbbá, hogy a magyar egyetemek jól szerepelnek a nemzetközi rangsorokban: ma 11 egyetem van, amely "elit ligás", vagyis amely a világ 28 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékába tartozik.

A továbbtanulási lehetőségek kapcsán Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a diákoknak, hogy szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatásban beszámítják a szakképzésben megszerzett tapasztalatot, így lerövidülhet a képzési idő.

Közölte azt is, hogy

a szakképzésben a rendszeres tanulói juttatásokon túl, a képzést lezáró szakmai vizsga sikeres teljesítésekor egyszeri pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, amelynek összege az elért eredménytől függően 133 ezer és 302 ezer forint között mozog. Az elmúlt tanévekben átlagosan 240 ezer forintot fizettek a fiataloknak ilyen juttatás formájában - jegyezte meg.

Az interaktív pályaorientációs órán a diákok külföldi tanulmányi lehetőségeket firtató kérdéseire Hankó Balázs elmondta, hogy a hallgatók jelentős része el tud menni fél évre külföldre az egyetemi évei alatt, sőt a külföldön megszerzett tudást úgynevezett kreditelismeréssel be is tudják számítani.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt több mint nyolcezren, tavaly több mint tízezren vettek részt féléves nemzetközi mobilitási programban, idén pedig már 13 ezer hallgató számára van hely. Megjegyezte, a felsőoktatás "nemzetköziesítése" az előttünk álló időszakban egyre erősebb lesz.

Kérdésre válaszolva Hankó Balázs leszögezte:

ha emelkedik a felvételizők és a hallgatók létszáma, azzal nem felhígulni, hanem erősödni fog a felsőoktatás. A magyar gazdaságnak számos területen több diplomás szakemberre van szüksége ahhoz, hogy "versenyképesek legyünk" - húzta alá.

A tanulók kérdeztek az ösztöndíjlehetőségekről és a felvételi pontok számításának részleteiről is.

A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben
A TISZA Párt vezetője szerint: „Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt.”


Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".

Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:

"Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben.

A miniszterelnök 15 éves kormányzás után most épp nemzeti ellenállást hirdetett. Természetesen nem az ipari méretű korrupció, vagy a családja és az oligarchái urizálása, vagy a Nemzeti Bank kirablása ellen, hanem az általuk kreált, képzelt ellenségek ellen.

Orbán szerint a TISZA Párt felhasználásával akarnak beavatkozni a választásokba. Jól látja: a magyar emberek a TISZA segítségével fognak beavatkozni a választásokba, veszik kézbe a saját sorsukat és vissza a hazájukat.

És tegyük tisztába még valamit miniszterelnök elvtárs! Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „ha cigánygyerekek potyognak az égből”, akkor is el kell érni a 2025-re kitűzött célokat
A miniszterelnök a Kossuth Rádióban beszélt arról, hogy egész Európa gazdasága rosszul teljesít, nem csak a magyar, aminek szerinte alapvető oka Ukrajna leendő európai uniós tagsága.


Orbán Viktor szerint az egész Európai Unió gazdasága stagnál, és például Németország is ott van Magyarországgal egy szinten – a miniszterelnök erről a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában beszélt péntek reggel.

Orbán azután szólalt meg, hogy néhány napja kiderült: a magyar gazdaság a vártnál sokkal rosszabbul teljesített, a tavalyi év hasonló időszakához képest is romlott a teljesítmény.

A miniszterelnök a repülőrajt helyetti gyenge teljesítményről azt mondta: nem az okok érdeklik, „a munkánk szempontjából ez másodlagos” – bár két napja még egyértelműen megjelölte, kik tehetnek a rossz GDP-adatokért, amikor Facebook-oldalán közölte: „A tegnapi egy sötét nap volt Európában. Az Európai Néppárt kongresszusán úgy döntöttek, hogy folytatni kell az ukrajnai háborút. Még több pénzt akarnak küldeni Ukrajnába, miközben az európai gazdaság szenved.”

Igaz, azt most is megismételte Orbán Viktor, hogy alapvetően fejlődés lenne Európában, ha az Unió nem Ukrajában küldött volna pénzt. A kormányfő megerősítette:

az érdekli, hogy hogyan érjük el a 2025-ös gazdasági célokat, „akkor is, ha cigánygyerekek potyognak az égből”.

„Ukrajna EU-tagsága csődbe juttatná Magyarországot és a magyar gazdaságot” – tette hozzá Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Zacher Gábor reagált arra, hogy megtiltották az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliak számára
Nem elég a tiltás, felvilágosításra lenne szükség - mondja a toxikológus. Úgy véli, hogy a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.


Zacher Gábor szerint nem elég, ha csak megtiltják az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliaknak, mert ez önmagában nem fogja megoldani a problémát. A toxikológus úgy véli,

fontos lenne felvilágosítani a fiatalokat is, mivel szerinte a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.

Az ATV riportjában több szakértő is megszólalt a napokban elfogadott törvényről, amely megtiltja, hogy energiaitalt adjanak el fiatalkorúaknak. A riportból kiderült, hogy évente 64 millió liter energiaital fogy el Magyarországon, ami fejenként körülbelül 27 darab negyedliteres dobozt jelent.

Zacher arról is beszélt, hogy más italokban is lehet sok koffein.

„Ha mondjuk egy jó erős ristrettot vagy espressot főz valaki, ott akár 150 miligram koffein is előfordulhat benne, ami jóval több mint másfélszerese annak, ami 1 doboz energiaitalban van”

– fogalmazott.

A Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna szerint sem elég csak a tiltás. Úgy véli, sokan nem elég egészségtudatosak, ezért további lépésekre lenne szükség.

A Magyar Energiaital Szövetség főtitkára, Csibi Sándor is úgy gondolja, érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy miért fogyasztanak egyáltalán koffeint az emberek. Emellett ő is a kávé szerepét emelte ki.

Forrás: Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hónapok óta nem kapják meg a fizetésüket a paksi atomerőmű építkezésén dolgozó munkások a Roszatom alvállalkozójától
Úgy tudják, hogy az orosz cég is távozik Paksról, nem sokkal azután, hogy a vezérigazgató-helyettes ellen büntetőeljárás indult Oroszországban.


Sem a munkabérét, sem a felmondási időre járó pénzt nem fizette ki neki a Roszatom alvállalkozójaként dolgozó orosz cég, miután több száz munkást bocsátottak el január óta a paksi atomerőmű bővítésének építkezéséről. Az esetről egy néző tájékoztatta az RTL Híradót.

A külügyminisztérium a Híradó kérdésére azt közölte: a fővállalkozó, vagyis az orosz Roszatom vizsgálja, hogyan tudja rendezni a helyzetet.

Az új paksi blokkoknak a 2014-ben aláírt szerződés szerint már 2023 óta működniük kellene. Az építkezésen dolgozókat azonban másról tájékoztatták. Az egyik alvállalkozó, aki az orosz Orgenergostroy alkalmazásában dolgozott elmondta, hogy felmondtak neki.

De az Orgenergostroy még közel 500 másik magyarországi dolgozójával is azt közölte, hogy a rossz gazdasági helyzetben leáll a munka, és nincs tovább szükség rájuk. De a pénzüket sem kapták meg.

"Több, mint 700 ezer forintról van szó, igazándiból március, április havi bér. Van benne egy felmondási idő is" - mondta az egyikük.

"Az a helyzet, hogy még túl sok tájékoztatást is kaptunk erről. Mindig más más időpontok, még a törvényben is, ami benne van. Hogy felmondási idő és 5 munkanap és azon belül kell, hogy utalják, az se teljesült. Onnan is már a harmadik időpontot hallottam. A legutolsót épp 30-ra, a tegnapi napra".

Úgy tudják, hogy az orosz cég is távozik a paksi építkezésről. Mindez nem sokkal azután történik, hogy a vezérigazgató-helyettes ellen büntetőeljárás indult Oroszországban. Az Orgenergostroy illetve a Roszatom egy-egy vezetője korrupciós ügybe keveredett. A Roszatom vezetője ugyanis kenőpénzért adott munkát az Orgerenrostroy-nak.

Hadházy Ákos nemrég megnézhette az építkezést, és úgy vélte, hogy várható volt, hogy sokan elveszítik a munkájukat Pakson: "sok száz vagy akár ezer ember is elveszítette a munkáját ezen az építkezésen, gyakorlatilag minden munkálat leállt ezen a területen". A legrosszabb helyzet pedig ott van, ahol nem is fizették ki az embereket.

A Külügyminisztérium a Híradóval azt közölte, hogy az alvállalkozókkal közvetlen a fővállalkozó - azaz az orosz Roszatom - szerződik. Szerintük a Roszatom "több lépést is tett a kialakult helyzet felelős kezelése érdekében". Az orosz állami cég "jelenleg is vizsgálja, hogy mely esetekben tudják átvállalni Orgenergostroy kötelezettségeit".

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: