HÍREK

„Jelentős tartalékok vannak a háztartásoknál, a kultúrát finanszírozza a középosztály” – mondta Csák János

Ezzel szemben a magyarok kétharmadának a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze, vagy csak egy hónapra elég megtakarítása marad.

Link másolása

Csák János kulturális és innovációs miniszter a Kultúra.hunak adott interjújában beszélt többek között arról, hogy milyen kulturális hatások érték gyerekkorában, hogy gazdasági szakemberként milyen egy átvenni egy tárca vezetését, illetve hogy milyen szerepe van a kultúrának a jelenlegi, válságos időkben.

Beszélt az új kultúra finanszírozási struktúráról is:

„Igen, a háborús helyzet, a szankciók a veszélyek korát hozta el, és ez az egész országnak nehézséget, remélhetőleg átmeneti nehézséget okoz és folytatódhat a gyarapodás. Ha megnézzük, hogy 2010 óta mennyivel nőtt a lakosság vagyona, mennyivel csökkent a törékeny gazdasági helyzetben lévők aránya, azt mutatja, hogy jelentős tartalékok vannak. A háztartások átlagos nettó vagyona három és félszeresére nőtt 2020-ig, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya közel a felére esett vissza.

A kultúra célközönsége a középosztály, amelyet célzott és hatásos reklámokkal el kell érni. Én az üzleti világból jövök. Ott ez úgy működik, hogy például megnézem, mennyi csomagolóanyagot használnak Magyarországon. Ha az egy lakosra jutó fogyasztás mondjuk 20 kilogramm, Ausztriában pedig 100, akkor nyilván ebben komoly potenciál van. Eddig, ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki – ha tehette – segített. Eljött az idő, hogy igyekezzenek megtalálni a potenciális fogyasztóikat” - fejtette ki.

Arról is beszélt, hogy ezentúl elvárásokat társítanak a támogatásokhoz:

"Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. A tervek szerint az idén már ilyen keretrendszerben működünk"

- mondta.

Szerinte a hatmilliárd forintos állami támogatásból, idén kezdődő Színházi Olimpia megrendezése is indokolt

„A Színházi Olimpiák hagyománya 28 évvel ezelőtt indult Delphoiból, és azóta Japántól Indián át Oroszországig számos helyen megrendezték már. Az olimpia fantasztikus lehetőség arra, hogy a világ minden tájáról érkező társulatok, rendezők, színházeszmények találkozzanak. A múzeumokat sem poros tárgyak lerakatának tekintem, hanem az ismeretterjesztés, inspiráció, közösségteremtés otthonának. A színházat pedig a retorika és a mozgáskultúra iskolájának.

Ha figyelembe veszem, hogy mikor indult útjára a Színházi Olimpia, most először van Magyarországon, és ki tudja, mikor lesz ismét, akkor a hatmilliárd forint több évtizedre elosztva már nem is olyan hatalmas összeg”

- fejtette ki.

Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján nagy bajban van a magyar lakosság. A tavaly év eleji pénzosztásnak köszönhetően még pörgött egy darabig a gazdaság, aztán az infláció, a rezsicsökkentés korlátozása, a megnőtt hitelkamatok miatt a lakosság pénze folyamatosan fogy, sokan már a megtakarításaikat élik fel - írja azénpénzem.hu.

Az Intrum 2022-es Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) szerint a többségnek csak egy hónapra elegendő vésztartalékja van - írja a Napi.hu.

Magyarországon egyre inkább leszakad pénzügyileg a társadalom mintegy harmada: 2022 második felében 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze – ez megegyezik a tavalyi adattal.

A kelet-közép-európai régióban messze Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni.

Azok a magyar fogyasztók, akik félreteszik jövedelmük egy részét, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét.

2021 óta csökkent azok aránya, akik lakásra gyűjtenek (8,5-ről 6 százalékra), vagy gyermekeik, unokáik számára tesznek félre (12-ről 9 százalékra). Nem meglepő módon háromszorosára (10 százalékra) nőtt azok aránya, akik kifejezetten egy recesszióra felkészülve tesznek félre pénzt.

A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) kevesebb mint egy hónapnyi megtakarítással rendelkezik. 29 százaléknak egy hónapra, 19 százaléknak pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a megtakarítása.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Üdv a klubban” - üzente a cseh külügyminiszter, miután Magyarországot is a barátságtalan országok közé sorolták az oroszok
Jan Lipavský azt is felajánlotta, hogy megosztják a tapasztalataikat.

Link másolása

Üdv a klubban - írta kárörvendően a Twitteren Jan Lipavský cseh külügyminiszter. A diplomata arra reagált, hogy Oroszország már Magyarországot is a barátságtalan országok közé sorolta.

Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagykövete arról beszélt az orosz állam hírügynökségnek, hogy „Budapest pragmatikus álláspontról tesz tanúbizonyságot, amelyet még az uniós és NATO-szövetségesek nyomására sem fog feladni”. Ennek ellenére a nagykövet szerint nem tudtak elmenni amellett, hogy hazánk eddig minden uniós szankciót megszavazott, és ezeket keményen be is tartja.

Így hazánk is felkerült az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájára.

A hírre reagálva a cseh külügyminiszter azt írta a Twitter-oldalán:

„Üdv a klubban, drága barátaim!”

Lipavský a bejegyzésben még azt is felajánlotta, hogy szívesen megosztják az eddig szerzett tudásukat, mivel „mi vagyunk az egyikek a két leghosszabb ideje szolgálatban lévő tagállamból”. Ezzel a a cseh külügyi tárca vezetője arra utalt, hogy országa elsőként került fel az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Nem lehet tovább titkolni, mekkorát kaszálnak Mészáros Lőrincék az autópálya-koncesszión
A Szabad Európa perelt az adatokért, miután pont azokat a mellékleteket nem akarták megmutatni nekik, amelyek a konkrét összegeket tartalmaztak.

Link másolása

Ki kell adnia a Nemzeti Koncessziós Irodának az autópálya-koncessziós szerződés mellékletet a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete szerint - írja a Szabad Európa. A lap szerint ebből derül majd ki, hogy pontosan milyen feltételekkel adták koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.

2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett, de

végül a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis konzorcium nyerte el a kiírást.

A Transparency International Magyarország szakértője szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.

Az NKI és a Themis között létrejött koncessziós szerződés ugyan nyilvános, annak mellékleteit azonban nem tették közzé. A Szabad Európa ezért közérdekű adatigényléssel fordult az NKI-hoz, amely januárban fel is ajánlotta, hogy az irodájukban betekinthetnek a kért dokumentumokba.

Az iratbetekintés során azonban üzleti titokra hivatkozva

pont azokat a dokumentumokat zárták el, amelyek a konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmaztak.

A Szabad Európa ezért februárban bírósághoz fordult.

A bíróság szerint az NKI-nek és Themisnek sem sikerült bizonyítani az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért tizenegy darab mellékletet ki kell adniuk.

A Szabad Európa szerint ebből derül majd ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya- és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap. A mellékletek tartalmazzák a konkrét összegeket, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani, de azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Szili Katalin belépett a KDNP-be
– Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem – mondta.

Link másolása

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Kereszténydemokrata Néppártba (KDNP) történő belépését jelentette be a kisebbik kormánypárt elnöke pénteken Budapesten.

Semjén Zsolt a Parlamentben a közmédiának elmondta: öröm és megtiszteltetés Szili Katalin csatlakozása a KDNP-hez.

Mint mondta, Szili Katalin nemzeti elkötelezettsége, az egyházak iránti szimpátiája, hozzájuk kötődő szolgálata mindig ismert volt. Felidézte, hogy Szili Katalin a gyurcsányi időkben, amikor a Magyar Állandó Értekezletet megszüntetve megakadályozták az összmagyar együttműködést, házelnökként létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amivel átmentette a magyar-magyar párbeszédet.

Szili Katalin azt mondta:

az elmúlt 12 év senki földjén tartózkodásához képest a Kereszténydemokrata Néppárt közössége áll hozzá legközelebb. A belépéssel formálisan is csatlakozik ahhoz a közösséghez, ahová eddig is tartozott.

" Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem" - fogalmazott a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az OLAF-hoz fordul a lombkoronaösvény ügyében Donáth Anna
Szerinte a tarra vágott erdőben épült ösvény esetében „a napnál is világosabb”, hogy nem arra használták az uniós pénzt, amire kellett volna.

Link másolása

Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul a nyírmártonfalvai lombkoronaösvény ügyében Donáth Anna és Hadházy Ákos - ezt a Momentum európai parlamenti képviselője jelentette be pénteken a Facebook-oldalán.

Mi is beszámoltunk arról a világszenzációnak számító lombkoronaösvényről, ami a Debrecen közelében lévő Nyírmártonfalván épült 60 millió forintos uniós támogatásból.

A támogatási kérelmet még 2018-ban adta le Filemon Mihály, aki 2019 óta polgármester a településen fideszes színekben. A támogatást végül 2021-ben ítélték meg, a kifizetés az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program pályázatából történt.

Tavaly nyáron azonban az 50 méter hosszú sétány építése közben az összes fát kivágták körülötte.

Donáth Anna hétfői bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „a napnál is világosabb, hogy ebben a projektben az EU-s pénzt nem arra használták, amire kellett volna”.

„Az OLAF nemcsak azt deríti majd fel, hogy milyen szabálytalanság vezetett ehhez az abszurditáshoz, hanem azt is, hogy vajon pontosan mire használták fel az erre elnyert 60 millió forintot” - írta a momnetmos politikus.

Donáth azt is hozzátette:

„nem véletlenül fagyasztották be az EU-s támogatások kifizetését, hogy rákényszerítsék a magyar kormányt a csalások visszaszorítására”.

Szerinte azonban ezt a kormányt „lehetetlennek tűnő feladat” törvényes működésre bírni.

„Ennél mi a Momentumban egyszerűbb megoldásnak látnánk, ha az Unió a kormány kikerülésével, közvetlenül adná oda az EU-s pénzeket a magyar embereknek, vállalkozásoknak, civil szervezeteknek” - írta az ügy kapcsán az EP-képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: