Tényleg létezik a japán sziget, ahol a gázálarc a mindennapok része?
Katasztrófaturizmus. Ezt a kifejezést gyakran használjuk mostanában, mivel egyre népszerűbbé váltak a veszélyes helyszínekre és a katasztrófa sújtotta vidékekre szervezett utazások.
Az egyik kedvenc célpont Japánban az Izu-szigetek, amelyekről elterjedt a neten, hogy
ott gázálarcban zajlik az élet.
Ezen a környéken ugyanis a vulkanikus tevékenység olyan erős, hogy egyes időszakokban lehetetlenné teszi a mindennapokat. Gyakoriak a földmozgások, és akad olyan sziget, ahol viszonylag gyakori vulkánkitörésektől, illetve kénes, mérgező gázoktól kell tartani
A közigazgatásilag Tokióhoz tartozó, a Csendes-óceánon található szigetcsoport területén két város és hat falu található, a legnagyobb város Oshima.
Miyake-jima (vagy Mijakedzsima) szigete az egyik leghíresebb. Az édeni helyet ismerik a turisták is, kedvelt horgászhely és búvárkodni is lehet - erről tanúskodnak az itt készült és Instagramon posztolt fotók százai.
Csakhogy a szigeten működik a ma is aktív Mount Oyama vulkán, illetve maga a sziget gyakorlatilag egyetlen aktív vulkán. És nem csak a vulkánkitöréstől kell félniük az itt élőknek. A vulkánból ugyanis kénes gáz tör elő, ami életveszélyessé is válhat, ezért a sziget lakóinak gázálarcot kell maguknál hordaniuk. Bár ezt csak akkor kell feltenniük, ha riasztást adnak ki.
Legutóbb 2000-ben tört ki a vulkán. Ennek nyomai, a sötét vulkáni hamuból álló dombok ma turistalátványosságnak számítanak. (Az utóbbi 150 év dokumentált többi kitörése 1874-ben, 1940-ben, 1962-ben és 1983-ban történt.)
A 2000-es kitörésnél akkora mennyiségű kén-dioxid szabadult fel, hogy a lakosságot kitelepítették - a sziget történetében nem először.
Már az 1950-es években is evakuálták a sziget lakóit, annyira veszélyessé vált a helyzet.
A neten a különféle külföldi oldalakon időnként felbukkannak különös fényképek gázálarcos esküvőről és gázálarcot viselő gyerekekről. A fotók egy része nem Mijakedzsimánm készült, hanem Japán más részein, illetve Európában és Amerikában a második világháború alatt. Más részük pedig, mint például az esküvői kép, a légszennyezés elleni tiltakozásként készült az 1980-as években. És sokszor olyasmivel riogatják az olvasóikat ezek az oldalak, hogy az a világ egyik legveszélyesebb szigete, bizarr földi pokol, ahova biztosan nem mennének nyaralni. (Az Insta-fotók ezeknek azért ellentmondanak...)
Mijakedzsima lakói 2005-ben térhettek vissza, 2015-ben már 2775 állandó lakosa volt a szigetnek. Az élet sok vonatkozásban visszazökkent a normális kerékvágásba. Folyatódott a halászat, a mezőgazdasági és idegenforgalmi tevékenység. A szigeten iskolák működnek.
A normális kerékvágás persze itt mást jelent, mint a világ kevésbé veszélyes helyein.
A kén-dioxid mennyiségét folyamatosan mérik, és ha elér egy bizonyos szintet, a jelzőrendszer riasztja a lakosságot. Nem csak az itt élőknek, hanem a turistáknak gázálarcot kell maguknál hordaniuk.
És bár a szenzációhajhász oldalak ijesztgetése erős túlzás, az igaz, hogy a kén-dioxid szivárgással együtt élni nem mindig kellemes. Bár komolyabb tüdőbetegségekben egyelőre nem szenvednek Mijakedzsima lakói, egy 2017-ben közzétett kutatás során megállapították, hogy légzőszervi tünetekről számoltak be - a kén-dioxid ugyanis belélegezve izgatja a nyálkahártyát.
