HÍREK
A Rovatból

Jakab Péter: Nem én kötöttem paktumot, hanem Márki-Zay bocsátotta áruba a visszalépését

„Nem fogunk belemenni paktumokba, hogy esetleg pozíciókért cserébe egyik vagy másik miniszterelnök-jelöltet támogassuk” - mondja a Jobbik elnöke.


"Nem fogunk belemenni paktumokba, hogy esetleg pozíciókért cserébe egyik vagy másik miniszterelnök-jelöltet támogassuk"- mondta a Telexnek adott interjújában Jakab Péter, aki azt is hozzátette: az előválasztásnak a nép döntéséről kell szólnia, ezért ők azt a jelöltet fogják támogatni, akit a választók megszavaznak Orbán kihívójaként.

Arra kérdésre, felmerült-e, hogy lemond a Jobbik elnöki posztjáról, miután negyedik lett az előválasztáson, Jakab úgy felelt:

"A csata kellős közepén nem levonulni kell a csatatérről, hanem küzdeni".

"A lájkhoz nem kell vonatra ülni és átutazni a szomszéd városba. Ahhoz viszont, hogy a szavazóim jelentős része le is tudja adni a voksát, bizony utaznia kellett, mert a településén vagy nem volt sátor, vagy nem mert helyben leszavazni, tartva a helyi fideszes kiskirály bosszújától" - fogalmazott a Jobbik elnöke azzal kapcsolatban, hogy szerinte miért lájkolják többen a Facebookon a tevékenységét, mint ahányan megválasztották volna miniszterelnök-jelöltnek.

Arra a kérdésre, hogy szerinte mi lehet az oka annak, hogy azokban a vidéki körzetekben sem rá szavaztak a miniszterelnök-jelöltek közül, ahol jobbikos egyéni jelöltek nyertek, Jakab azt mondta: "a legtöbb jobbikos jelölt nemcsak a Jobbik, hanem több ellenzéki párt jelöltjei is volt. Én viszont csak a Jobbik miniszterelnök-jelöltje".

Az interjúban az is szóba került, hogy a miskolci választókerületben több szavazatot kapott Dobrev Klára, mint ő. Jakab szerint, aki 2018 óta jóval kevesebb ideje maradt Miskolcra, így a mostani eredménnyel azt üzenték neki, hogy foglalkozzon többet velük. "Igyekszem ennek eleget is tenni a jövőben" - mondta a Jobbik elnöke.

A visszalépéssel kapcsolatban Jakab úgy fogalmazott:

"Nem a visszalépéssel van önmagában probléma, hanem egyrészt azzal, ha valaki ezt áruba bocsátja, vagyis pozíciót kér cserébe, másrészt pedig azzal van baj, ha a visszalépés azért történik, hogy legyőzzük a szövetségesünket. Nekünk nem a szövetségesünket kell legyőzni, hanem az ellenfelünket, aki Orbán Viktor. Ha én visszaléptem volna bárki javára, nem a szövetségesem ellen léptem volna vissza, hanem maximum azért, mert a másikat alkalmasabbnak gondolom Orbán legyőzésére, mint magamat".

A Jobbik elnöke az interjúban azt is elmondta, az minden párttal kötöttek megállapodást, hogy az adott körzetben az alkalmasabb jelöltet támogatják.

"Nem kértünk érte pozíciókat, csak annyit, hogy ha a mi jelöltünk az alkalmasabb, támogassák őt, ha az ő jelöltjük, akkor mi is ezt tesszük. A legtöbb körzetben egyébként az LMP-vel állapodtunk meg, mégsem beszél senki Jobbik–LMP koalícióról. Mert nincs, mint ahogy Jobbik–DK sincs" - fogalmazott.

"Én nem kötöttem paktumot senkivel, azt Péter tette meg akkor, amikor egy miniszterelnök-helyettesi pozícióért áruba bocsátotta a visszalépését"

- mondta Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely összefogására utalva Jakab Péter, aki korábban már többször is kritizálta, hogy a két miniszterelnök-jelölt együtt indulna a második fordulóban Dobrev Klára ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kijött a Fidesz 203 fős listája: Orbán Viktor mögött egy világbajnok sportoló is feltűnt, egy miniszter viszont mindent kockáztat
A Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozta a Fidesz–KDNP végleges, 203 fős országos listáját. A névsorban a kormánytagok mellett a CÖF szóvivője és ismert sportolók is helyet kaptak.


Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Gál Kinga és Szentkirályi Alexandra – ezzel az öt névvel találkozhatnak a választók a szavazólapon a Fidesz–KDNP országos listáján. A Nemzeti Választási Iroda pedig csütörtök délután közzétette a kormánypártok végleges, 203 fős névsorát is az április 12-i országgyűlési választásra.

A listán rajta vannak az egyéni választókerületben induló jelöltek is, egyetlen kivétellel. Navracsics Tibor maga kérte, hogy ne kerüljön fel a listára, mert csak akkor folytatná a képviselői munkát, ha egyéniben nyer mandátumot a tapolcai központú, Veszprém 3-as választókerületben.

A kormánypártok már február közepén bemutatták a lista első 93 jelöltjét, Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: „olyan frakciónk lesz, amely képes az egész nemzetet képviselni”.

A korábban bemutatott listához képest történt néhány változás is: a 76. helyre felkerült Halmay Gábor veszprémi önkormányzati képviselő, Czirbus Gábor pedig a 83. helyről a 85. helyre csúszott.

A lista hátsóbb részén is találni ismert neveket: a 188. helyen szerepel Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, a 191. helyen ifjabb Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum szóvivője, a 199. pozíciót pedig Halkó Petra, a fidesztől papíron független, de Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet vezető elemzője kapta

– írta a Telex.

A 199 országgyűlési képviselőből 106-an egyéni választókerületekből, 93-an pedig listáról jutnak be a parlamentbe. Az, hogy egy párt hány mandátumot kap az országos listáról, nemcsak a listás eredményétől függ, hanem attól is, hogyan szerepel az egyéni kerületekben. Ha egy jelölt egyéniben nyer, a listás helyét automatikusan az utána következő kapja meg.

A Fidesz–KDNP a 2022-es választáson a listás szavazatok 54,13 százalékával 48 további mandátumot szerzett.

A pártok közül elsőként a Mi Hazánk Mozgalom adta le a listáját múlt pénteken. A Tisza Párt ezt még nem tette meg, de Magyar Péter kedden közzétette a lista első öt nevét.

A pártoknak szombat 16 óráig kell bejelenteniük a listájukat a Nemzeti Választási Bizottságnak.

Íme az első 25 név a Fidesz országos listáján:

1. Orbán Viktor

2. Semjén Zsolt

3. Kövér László

4. Gál Kinga

5. Szentkirályi Alexandra

6. Kubatov Gábor

7. Kósa Lajos

8. Németh Szilárd

9. Kocsis Máté

10. Latorczai János

11. Lezsák Sándor

12. Jakab István

13. Papp Zsolt György

14. Mohácsy István

15. Sztojka Attila

16. Tapolczai Gergely

17. Németh Zsolt

18. Selmeczi Gabriella

19. Szijjártó Péter

20. Lázár János

21. Orbán Balázs

22. Simicskó István

23. Rogán Antal

24. Gulyás Gergely

25. Bóka János


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A HVG összeszedte, Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást
Gulyás Gergely szerint lesz választás, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi kormány nem tud különféle akadályokat görgetni a hatalomátadás útjába. Beindultak az elméletek arról, hogy milyen módszereket vethet be a párt a hatalom megőrzésének érdekében.


Fegyveres katonák jelentek meg a Mol olajfinomítójánál, a kormány pedig magasabb fokozatú terrorfenyegetettséget rendelt el. Az elmúlt napok eseményei és Orbán Viktor soproni kijelentése ismét beindították a találgatásokat arról, hogy a Fidesz milyen eszközöket vethet be hatalma megőrzéséért, ha elveszíti az áprilisi választást.

A miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott: „Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján.”

A HVG elemzése szerint a kormánynak jogilag több ponton is lehetősége van beavatkozni a folyamatba, bár ezeknek a lépéseknek súlyos politikai ára lehet.

Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón még arról beszélt, hogy az áprilisi választásokat a rendes törvényes rendben meg lehet majd tartani, és kijelentette, „fel sem merült a szükségállapot bevezetése”.

Az ilyen ígéretek hitelét ugyanakkor rontja, hogy a kormány korábban már megszegte a választási szabályok módosításának mellőzésére tett ígéretét.

A választás elhalasztásának legdirektebb módja az Alaptörvény módosítása lenne. A Fidesz–KDNP-nek az új Országgyűlés megalakulásáig megvan a kétharmados többsége, amivel a választási ciklus hosszát a jelenlegi négy évről tetszőlegesen átírhatja.

Bár erre volt már példa az önkormányzati választásoknál, egy már kitűzött időpont visszavonása vagy érvénytelenítése példátlan és abszurd lépés lenne. A másik lehetséges út a különleges jogrenden keresztül vezet. Az Alaptörvény szerint csak hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet választást tartani.

A jelenleg is érvényben lévő, enyhébb veszélyhelyzet ehhez önmagában nem ad jogalapot, kivéve, ha a kormány kétharmaddal ezt a lehetőséget is beleírná az Alaptörvénybe.

Még ha a kormány nem is halasztja el a választást, akkor is átírhatja annak szabályait. A május 13-ig hatályos háborús veszélyhelyzet rendeleti kormányzást tesz lehetővé, amivel a kormány felfüggesztheti a hatályos törvények alkalmazását, és eltérhet azoktól.

Elvileg tehát rendeleti úton is felülírhatná a választási szabályokat, vagy a parlamentben is átvihetne egy törvénymódosítást.

Felmerült például a parlamentbe jutási küszöb leszállítása a jelenlegi 5-ről 3 vagy akár 1 százalékra, ami a kispártoknak kedvezne, de a Tiszának nehézséget okozna. Szintén lehetőség a győzteskompenzáció megszüntetése. Ez az intézmény a 2014-es választáson 6, míg a 2018-as és 2022-es voksoláson 5-5 extra parlamenti mandátumot hozott a Fidesz–KDNP-nek. A választókerületi térképet ugyanakkor már nem lehet módosítani, azt 2024 végén véglegesítették.

A Fidesznek a voksolás után is maradhat mozgástere.

A jogerős végeredményt csak a külképviseleteken és levélben leadott szavazatok megszámlálása, valamint a jogorvoslati határidők lejárta után állapítják meg. A fellebbezések és az újraszámolások a Nemzeti Választási Bizottságon és a Kúrián keresztül egészen az Alkotmánybíróságig elhúzhatják a folyamatot.

A szokásjog szerint a köztársasági elnök a választási győztest kéri fel kormányalakításra, de jogszabály erre nem kötelezi.

Bárkit jelölhet kormányfőnek, és ha az Országgyűlés nem választja meg, 15 nap elteltével új jelöltet állíthat, elvileg akárhányszor. A Tisza Párt programalkotásért felelős vezetője, Tanács Zoltán a HVG-nek adott interjújában ezzel kapcsolatban azt mondta: „Biztos vagyok benne, hogy az Alkotmánybíróság volt elnöke, a jelenlegi köztársasági elnök érteni fogja a történelmi felelősségét ebben a helyzetben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Irán átvette az irányítást a Hormuzi-szoros felett: a világ olajellátásának ötöde került veszélybe
Az Iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy a protokollt megszegő hajókat megtámadhatják a stratégiai útvonalon. Azonban Irán továbbra sem zárta le a szorost.


„Irán a háborús helyzetre tekintettel átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, és fenntartja a jogot, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat, akár el is süllyessze azokat, ha nem tartják be az előírt protokollt” – jelentette be Kjómarsz Hejdari, a Forradalmi Gárdához tartozó Hatam al-Anbia hadi építési vállalkozás parancsnokhelyettese. Hejdari hozzátette: Irán nem zárta le a szorost, és együttműködik a protokoll szerint eljáró hajókkal

– írja a 24.hu, az iráni állami televízióra hivatkozva.

A szoros stratégiai fontosságát jelzi, hogy a világ tengeri olajszállítmányainak mintegy egyötöde halad át rajta.

Nem sokkal korábban a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy a Perzsa-öböl északi részén megtámadott egy amerikai olajszállítót, ami emiatt lángra kapott.

Több hajózási társaság már a hét elején felfüggesztette vagy áttervezte a Hormuzi-szoroson áthaladó útvonalait, a forgalom érezhetően lelassult.

Az Egyesült Államok haditengerészete korábban jelezte, hogy a szabad hajózás fenntartása érdekében megerősíti katonai jelenlétét és a kereskedelmi hajók kíséretét a térségben.

Egyébként az iráni-amerikai háború ellenére a szoroson áthaladó hajóforgalom továbbra is jelentős, amit az internetes hajóforgalom-figyelő weboldalak adatai is megerősítenek:

Kép forrása: Marine Traffic


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jogerős: hazugság volt az Index 600 oldalas TISZA-adócsomagja, a lapnak most helyreigazítást kell közölnie
A bíróság jogerősen kötelezte az Indexet a TISZA Pártról közölt valótlan információk helyesbítésére. Az ítélet szerint a vitatott, AI-gyanús dokumentum nem a párt gazdasági tervezete.
Fotó: RTL/Index - szmo.hu
2026. március 05.



Jogerősen is kimondta a bíróság, hogy a TISZA Pártnak semmi köze ahhoz a mintegy 600 oldalas, vélhetően mesterséges intelligencia által generált szöveghez, amelyre hivatkozva az Index cikksorozatot közölt a párt állítólagos adóemelési terveiről – írja a 444.

A kormánypárti lapot, amelyet a perben Bodolai László képviselt, az ítélet helyreigazításra kötelezi. A dokumentumról már a megjelenésekor sejteni lehetett, hogy nem hiteles, a kormánypárti kommunikáció mégis egy egész kampányt épített rá.

Az ügy előzménye, hogy a TISZA Párt még 2025 szeptemberében indított pert az Index ellen. Bár a Fővárosi Törvényszék már január közepén, első fokon kimondta, hogy a dokumentum nem köthető a párthoz, a kormányoldal akkor még az ítélet nem jogerős voltára hivatkozott. A most jogerőre emelkedett ítélet által előírt helyreigazítás szövege többek között a következőket tartalmazza:

„a cikk alapjául szolgáló, az index.hu által I.PDF II.PDF III.PDF linken közzétett dokumentum nem a Tisza Párt gazdasági tervezete, így abból semmilyen okszerű következtetés nem vonható le a Tisza Párt hivatalos programjára, az általa tervezett adózási rendszerre, új járadékcsomag bevezetésére.”

A bíróság ítéletében azt is nehezményezte, hogy az Index nem közölte a TISZA Párt álláspontját az ügyben.

A jogerős döntést Magyar Péter, a párt elnöke a következőképpen kommentálta a közösségi oldalán:

„Orbán Viktornak már jogerős bírósági ítélete van arról, hogy az Index nevű propagandalapja hazudott a 600 oldalas kamu adócsomagról. Ahhoz a TISZA-nak semmi köze.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: