HÍREK

Jakab Ferenc: Ma már nem vagyok annyira optimista, hogy jól megússzuk a negyedik hullámot

Jakab Ferenc, Zacher Gábor és Szekanecz Zoltán beszélgettek arról, hogyan áll most a járványhelyzet, kiket érint a negyedik hullám, és mire figyeljünk.


Magyarországon is berobbant a járvány negyedik hulláma, újra emelkedni kezdtek a számok. Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, Dr. Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos, sürgősségi szakorvos, valamint Prof. Dr. Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos a KOVIDők csütörtöki élőjében beszélgettek a negyedik hullámról.

"Két héttel ezelőtt én még nagyon optimista voltam, és azt gondoltam, hogy ezt relatíve jól meg fogjuk úszni, de a mai négyezres számokat nézve már nem vagyok annyira optimista"

- kezdte Jakab Ferenc, aki hozzátette, most nem az új fertőzöttek száma a legfontosabb, hanem sokkal inkább az, hányan vannak kórházban és lélegeztetőgépen.

A virológus elmondta, a számok ugyan hasonlóak, mint tavaly, azonban lényeges különbség, hogy bár több embernek van védettsége, de egy sokkal gyorsabban terjedő variánssal van dolgunk.

Jakab azt is kifejtette: szerinte nem lehet megjósolni, mikorra várható a negyedik hullám tetőzése.

"Bárki, aki most meg tudja mondani, mikor lesz a járvány negyedik hullámának tetőzése, az jósgömböt vagy tarot kártyát használ, mert a számokból ezt most megmondani biztosan nem lehet"

- fogalmazott Jakab, aki hozzátette: bízik az átoltottságban - még ha ez relatíve alacsonyabb is kicsit, mint kéne - és a járványügyi intézkedések újra bevezetésében.

Dr. Zacher Gábor szerint a járvány negyedik hulláma elsősorban az oltatlanokat érinti, de "az oltottak sem ússzák meg". Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy az oltás nem jó, hiszen az oltás abszolút mértékig jó.

"Az a klinikai tapasztalat, hogy igen, kerülnek be oltottak enyhe, esetleg közepesen súlyos panasszal, sőt, egy-egy esetben azért velük is előfordulhat, hogy lélegeztetőgépre kerülnek, vagy akár bele is halhatnak a betegségbe, de ne felejtsük el, hogy az oltások hatásossága egyiknél sincs 100 százalék"

- fogalmazott a toxikológus.

Zacher azt is elmondta, a tapasztalat az, hogy egyre fiatalabbak kerülnek kórházba. Az oltottak közül elsősorban az idősebb generáció, akiknek többnyire már van valamilyen alapbetegségük, amely miatt az enyhébb vagy a közepes tünetek is súlyosabban érintik őket, mint az oltott fiatalokat. A toxikológus szerint az oltott fiatalok jelentős részt egy enyhe náthával, vagy pár napos levertséggel, lázas állapottal megússzák a betegséget.

"A nem oltottaknál más a helyzet. Ott nagyon gyorsan alakulnak ki a tünetek. A lappangási idő az előző hullámokhoz képest lecsökkent, akár másfél, két nap után is jelentkezhetnek a tünetek"

- mondta Zacher.

Bár erről hivatalos adatok nincsenek, az orvos a saját kórházában tapasztaltak, illetve a kollégáival való kommunikáció alapján azt mondja: jelenleg a súlyos állapotban lévők közül 7-8 oltatlanra jut egy oltott. Az enyhe betegeknél ezek az arányok még inkább eltolódnak az oltatlanok irányába, és a lélegeztetőgépen lévőknél is nagyjából hasonló az arány.

Dr. Szekanecz Zoltán kiemelte, ugyan emelkednek a számok, és fontos, hányan lesznek pozitívak, de még fontosabb az, hogy mennyien vannak kórházban és lélegeztetőgépen.

"A delta variánsról nem tudjuk, hogy súlyosabb betegséget okozna, csak azt, hogy jobban terjed. Pont ez a baj a deltával, hogy elkent tüneteket okoz, mint egy nyári nátha, vagy egy kis köhögés, és ez az, ami miatt - főleg most, hogy jön az influenzaszezon - nehéz felismerni"

- fogalmazott a professzor, aki szerint nagyon fontos lenne, hogy ha már valaki elkapta a vírust, tenni kell érte, hogy az enyhe tünetekből ne legyen súlyos állapot. Kiemelte:

a betegség korai szakaszában, enyhe tünetekkel is fontos konzultálni a háziorvossal, mert "sokszor az első 5-7-12 napban dől el, hogy később mennyire lesz súlyos a betegség".

Szekanecz Zoltán azt is kihangsúlyozta, hogy az oltás mellett továbbra is fontos például a maszkviselés, hiszen "az oltás a súlyos betegség ellen véd, az ellen viszont nem, hogy az oltott személy az orrában, az orrgaratában tovább vigye a vírust. Hogy ne adja tovább, ehhez van szükség a maszkra".

Azzal kapcsolatban, kinek ajánlják a harmadik oltást, Jakab Ferenc azt mondta: mindenkinek. "Tartsd szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet" - fogalmazott a virológus.

"A szervezet számára az ismétlőoltások elengedhetetlenek. Ne dőljön senki se hátra, hogy 'én már fél éve megkaptam a második oltást, én már teljesen rendben vagyok', nincs rendben. Külföldi és nemzetközi tanulmányok is azt mutatják, hogy havonta feleződik, és 3-4 hónap után drasztikusan elkezd csökkenni az antitestszint a szervezetben"

- mondta Jakab Ferenc.

Szekanecz Zoltán annyit fűzött hozzá, hogy aki tudja, oltassa be magát, viszont a harmadik oltás kiemelten fontos a krónikus betegek, az idősek, illetve az immunitás szempontjából gátoltak számára és azoknak is, akik tömegben vannak (pl. egészségügyi dolgozók, tanárok).

Teljes beszélgetés: A szakértők újra egy asztalnál - KOVIDők

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor szállhat fel az első füst
Mutatjuk, mikor érdemes kémlelni a Sixtus-kápolna kéményét.


A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért

az első füst este hét óra előtt nem száll fel

- közölte a szentszéki szóvivő, Matteo Bruni hétfőn.

Csütörtök délelőtt két szavazási kört tartanak: ha már az elsőn sikerül megválasztani az új egyházfőt, akkor a fehér füst fél 11 körül emelkedhet fel.

Ha a szavazás eredménytelen, akkor újabb voksolást tartanak, és azt követően dél körül várható a füstcsík. Csütörtök délután fél hatkor szavaznak, valamint este hét óra körül.

Szerdán a pápaválasztó bíborosok a Vatikánban töltött első éjszaka után, közös imával és a Szent Márta-házban, fél héttől fogyasztható közös reggelivel kezdik a konklávé napját. Az utolsó pillanatig lehetőségük van az egymás közötti egyeztetésre.

A nyolcvan évesnél fiatalabb, pápaválasztásra jogosult 135 bíborosból 133 van a pápai államban: a spanyol Antonio Canizares és a kenyai John Njue betegség miatt lemondta részvételét. A sikeres választáshoz szükséges kétharmados többséget tehát 89 voks adja majd.

A bíborosok gyalogosan mennek át a Szent Péter-bazilikában tíz órakor kezdődő misére, amelyet a hagyomány szerint a megválasztandó pápáért mutat be a bíborosi testület dékánja, Giovanni Battista Re bíboros.

Délután autóbusz viszi át őket az apostoli palotákhoz: fél ötre kell a Sixtus-kápolnába együtt bevonulniuk. A Sixtus-kápolna ajtaját a legfiatalabb pápaválasztó, az ukrán származású Mykola Bychok melbourne-i püspök zárja le.

Az első feladatok között szerepel a szavazatellenőrzők és jegyzőkönyvvezetők kisorsolása: a Vatikán felvételeket adott ki arról a 133, egyenként megszámozott gömbről, amelyek mindegyike egy-egy bíboros nevéhez párosul. Ezek sorsolásával választják ki a szavazást felügyelő testület tagjait.

Nyilvánosságra került a bíborosok szavazási sorrendje is: az első Pietro Parolin lesz. Erdő Péter tizedikként adja le voksát a különböző fordulókon. Németh László, a belgrádi főegyházmegye metropolita érseke, akit tavaly decemberben kreáltak bíborossá, a sorban százegyedikként voksol.

Európát 54, Ázsiát 21, Afrikát 17, Közép- és Dél-Amerikát 21, Észak-Amerikát 21, Óceániát négy bíboros képviseli.

A konklávé eredményét szokás szerint számos találgatás kíséri. A jövőbeli egyházfő tulajdonságait a bíborosok hétfői és keddi ülésének közleménye részletezte, amely szerint "pásztor" pápára van szükség, aki példát mutat emberiességből, aki képes megtestesíteni az egyház irgalmas arcát, közel áll a rászorulókhoz és a sebzett emberiséghez a háborúk, erőszak és erős polarizáció jellemezte korunkban. A bíborosi testület "erőteljesen érzi, hogy lelki vezetőre van szükség, aki irgalmasságot, szinodalitást, reményt képes adni".

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az RTL Híradó megmutatta Schadl György kacsalábon forgó siófoki nyaralóját, amit rég vissza kellett volna bontani – itt van házi őrizetben
Hiába csengettek a háznál, senki nem válaszolt. Pár perc múlva azonban sorra lehúzódtak a redőnyök.


Mint azt mi is megírtuk: végrehajtás indult Schadl György ellen, miután nem volt hajlandó magától visszabontani siófoki nyaralóját. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke, akit korrupciós bűncselekményekkel vádolnak, február óta ebben a nyaralóban tölti házi őrizetét.

A siófoki nyaralóhoz ellátogatott az RTL Híradó stábja is.

Hiába csengettek a háznál, senki nem válaszolt. Pár perc múlva azonban sorra lehúzódtak a redőnyök.

Schadl György és felesége még 2020-ban vette meg ezt a házat 90 millió forintért. A felújítás előtt csak kicsit volt nagyobb, mint a mellette lévő ikerházfél. A nyaralóval a Schadl György ellen folyó büntetőper vádirata is külön pontban foglalkozik. Az ügyészség szerint nem csak szabálytalanul és túl nagyra építették, de a végrehajtók volt elnöke azt tervezte, lefizet egy kormányhivatali tisztviselőt, hogy megkapják a házra az engedélyt.

Tavaly a Blikk hozott nyilvánosságra több lehallgatott telefonbeszélgetést, ezekből az is kiderült, menyit szánt kenőpénzre. „Mindenképpen szánnánk egy 500 ezer, egymillió forintot erre, hogy ez...Ötössel kezdek, jó” - hallható a felvételen. A kormányhivatali dolgozó azóta beismerte a büntetőperben, hogy elfogadott kenőpénzt.

Nemrég azonban kiderült: a házat már 3 éve vissza kellett volna bontani az eredeti méretig, magasságig. A Somogy megyei kormányhivatal az RTL Híradónak azt írta, még 2022 januárjában kezdeményeztek építésrendészeti eljárást, amiben megállapították, hogy az üdülőépület bővítése jogszerűtlenül és szakszerűtlenül történt. Határozatban el is rendelték a visszabontását. És, mert ezt a tulajdonos nem tette meg, 2023 februárjában elrendelték a döntés végrehajtását, amivel a területileg illetékes adóhatóságot keresték meg.

Az RTL Híradó kérdezte az adóhatóságot, hogy áll azóta a végrehajtási eljárás, de adásukig nem válaszoltak.

Egy ingatlanokkal foglalkozó jogász szerint ez egy lassú folyamat, úgy véli, hogy akár hosszú hónapokig is elhúzódhat az ügy, sőt, úgy fogalmazott: az éves nagyságrenden sem lepődne meg. A hatóság először azt várja, hogy a tulajdonos önként hajtsa végre a határozatot. Ha ezt nem teszi, többször kiszabhat pénzbírságot. De ha ez sem vezet eredményre, akár karhatalommal is odamehet és visszabonthatja a házat.

„Három ajánlatot fognak bekérni ezen a területen tevékenykedő vállalkozóktól, a legkedvezőbbel szerződést kötnek és ennek nyomán történik meg a határozat szerinti átalakítás, visszabontás, hasonlók” - fogalmazott Nagy Zoltán.

Az RTL Híradó Schadl Györgyöt is kereste, végül telefonon érték utol, de csak annyit mondott: ő nem közszereplő és nem kíván nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Senki sem tévedhetetlen” – Nagy Márton szerint Varga Mihály és Windisch László rosszul számolt, de ők szívesen segítenek
A Költségvetési Tanács szerint jövőre 9 százalékkal kevesebb jut majd egészségügyre a benyújtott költségvetési tervezet alapján. A gazdasági miniszter szerint ez nem igaz, csak nem adtak össze minden sort.


Nagy Márton szerint a Költségvetési Tanács nem számolt minden tétellel, amikor az egészségügyi költségvetést vizsgálta. A miniszter azt mondta:

„Ők nem adták össze az összes egészségügyet érintő sort. Ha szabad így mondani nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen, meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”

A Költségvetési Tanács számításai szerint jövőre kevesebbet költenek egészségügyre, ugyanis az Egészségbiztosítási Alap 1710 milliárd forint támogatást kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az idei összeg.

A tanács három tagja között ott van Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke is.

Az RTL Híradónak Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta:

„Évtizedek óta alulfinanszírozott az egészségügy és ennek a következményei emberéletekben mérhetőek. Az orvosok nem tudják úgy segíteni a pácienseket, ahogy szeretnék, mert nincs elég eszköz, gyógyszer, nincs elég kolléga.”

A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak nevezte a csökkenő forrásokat, és azt követelte, hogy évente 500 milliárd forinttal többet fordítsanak az egészségügyre.

A miniszter szerint viszont az ideihez képest 280 milliárd forinttal többet szánnak az egészségügyre.

Az OECD adatai alapján Magyarország tavaly hátulról a negyedik volt az unióban az egészségügyi kiadások terén. Átszámítva fejenként 746.500 forintot költöttek erre a célra. Románia volt az utolsó 652.800 forinttal, míg Szlovákiában 778.800 forint jutott egy emberre. Az EU-átlag 1.413.200 forint volt, a legtöbbet Németországban fordították egészségügyre, ott 2.126.800 forint jutott fejenként.

Takács Péter államtitkár márciusban azt mondta, hogy idén növelik a forrásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Erdő Péter üzent a konklávé előtt: A világ azért remény nélküli, mert pogány
A bíboros arról beszélt, hogy talán megérzik majd a pápaválasztó bíborosok a Szentlélek működését a döntés közben.


„A feltámadás, az örök élet reménységét hordozó, az egész emberiséghez szóló üzenet születhet meg a konklávé eredményeként” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek videóüzenetében kedden.

Erdő Pétert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye YouTube-csatornájának stábja kérdezte a konklávé előtt egy nappal, mielőtt a bíboros beköltözött a Szent Márta-házba.

A bíboros – aki már harmadszor vesz részt konklávén – kitért arra: ez alkalommal érezte a legjobban a konklávét megelőző beszélgetések során, hogy sokan akarják, sokan kérik a bíborosok közül is, hogy a Szentlélek működjön rajtuk keresztül.

„Talán megérezzük a Szentlélek működését majd a Sixtus-kápolnában”

– vélekedett.

Felidézte: egy írásában Szent II. János Pál pápa egy jövendőbeli, képzelt pápaválasztást úgy ír le, mint a rossz szellemek és a Szentlélek harcát, melyben az utóbbi győzedelmeskedik.

„Az a fontos, hogy az ember hagyja, hogy a Szentlélek az irányítása érvényesüljön, és ne más szellemekre hallgasson – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ha ez megtörténik, akkor ez egy nagyon szép pápaválasztás lehet”, amely a világ felé is reményteli üzenetet hozhat.

A bíboros szerint az egyház jelenleg „egy remény nélküli világnak hirdeti a reményt”. A világ pedig azért remény nélküli, mert pogány – jelentette ki.

Aki ugyanis azt hiszi, hogy a földi életnél nincs több, az a fölfokozott erővel fogja hajszolni a földi dolgokat, és a többi ember felé is egy harcosabb, önző magatartásformát vehet fel. Aki viszont - a szó krisztusi értelmében - reménykedik, az tudja, hogy Jézus föltámadása nem egyedi, hanem az „embereket is föltámadásra és örök életre hívja”.

A remény hirdetése a bíboros szerint manapság nagyon nehéz nehéz, mert a világ nyugati részén a „nemtörődömség ateizmusa” uralkodik.

Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy a konklávé eredményeként olyan üzenet születik, ami nemcsak az egyházhoz, hanem az egész emberiséghez szól, és fölismerhetően képviseli a krisztusi reménységet.

Mert „nem elég az, hogy mi evilági érveléssel próbálunk humanitárius segítségre buzdítani embereket”, hanem „a végső reménységnek a fényében (...) válik, válhat nagylelkűvé az életünk” – tette hozzá a bíboros.

A pápaválasztó bíborosok szerdán ülnek össze, hogy megválasszák húsvéthétfőn meghalt Ferenc utódját.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET: