TUDOMÁNY

Jakab Ferenc: „Készüljünk arra, hogy a következő évtizedekben hasonló járványok lesznek”

Jakab Ferenc virológus professzor szerint azért fontos a magyar vakcina fejlesztése, hogy az újabb járványokra gyorsabban tudjunk reagálni, mint a koronavírus esetében.

Link másolása

Jakab Ferenccel a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjével arról beszélgettünk, hogy meddig maradnak védettek azok, akik már átestek a koronavíruson, hogy mivel lehet meggyőzni az oltáselleneseket és miért kell a magyar vakcina.

Jelenleg Magyarországon 6 hónapig nem kaphatnak oltást azok, akik átestek a koronavíruson. Az azonban nem egyértelmű, hogy ennek van-e tudományos magyarázata, ez az oltási stratégia, vagy egyszerűen csak nincs elég oltóanyag.

„Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy aki természetes úton fertőződött meg, és enyhe vagy tünetmentes fertőzése volt, annak nagyon-nagyon gyorsan csökken a szervezetében az antitest szintje”

– mondta ki Jakab Ferenc.

„Az egyelőre a tudósok között is vita tárgyát képezi, hogy pontosan meddig maradnak védettek ezek az emberek, de abban nagyjából megegyeznek a szakértők, hogy körülbelül 3 hónapig az újrafertőződés lehetősége kisebb. A koronavírusokra általában jellemző, hogy hosszú távú védettséget nem alakítanak ki. Ezért tudnak a náthát okozó koronavírusok – nem a SARS-CoV-2 – évről-évre fertőzni.”

Egyelőre az sem egyértelmű, hogy az oltások pontosan milyen időtartamra nyújtanak védettséget. A professzor szerint azonban úgy tűnik, hogy a vakcina sokkal erősebb immunitást ad, mint maga a természetes vírusfertőzés.

„A Pfizer-vakcina beadása után 3 hónappal sem csökkent drasztikusan az alanyok antitestszintje. Ezt a tendenciát látva feltételezik, hogy ez hosszú távon védettséget ad”

– magyarázta.

A pontos adatokhoz azonban még idő kell, hiszen a világ számos országában ugyan elkezdték már az oltást, de a legtöbben még csak a vakcina első adagját kapták meg, tehát bennük még ki sem alakult a védettség.

„A Moderna azt állítja, hogy az ő oltásuk akár egy évig védhet, de ehhez is vissza kell majd követni az oltottakat, hogy ez kiderüljön.”

Elkezdődött a magyar vakcina fejlesztése is, ami Jakab Ferenc szerint nagyon fontos. Ha sikerül kifejleszteni, önellátóak lehetünk.

„Fel kell zárkóznunk a világ rangsorába. Egy ilyen világjárvány esetén lehet látni azt, hogy azok a legütőképesebb országok, amelyek el tudják magukat látni oltással.”

„Ha sikerül egy hazai oltást kifejleszteni, és el tudjuk látni a lakosságot, akkor sokkal gyorsabban tudunk egy ilyen helyzetre reagálni. Nem csak a koronavírusról van szó. Erősíteni kell az oltás- és vakcinakapacitást Magyarországon.”

A professzor szerint fel kell készülni arra, hogy a következő évtizedekben lehetnek még hasonló járványok.

Jakab Ferenc azt mondja: az, hogy sokan nem akarják beoltatni magukat, köztük egészségügyi dolgozók sem, nem magyar sajátosság. Sok ország küzd most ezzel a problémával.

„Az oltásellenesség szerintem egy nagyon veszélyes dolog, és ezen változtatni kell. Mi is folyamatosan próbáljuk kommunikálni, hogy az oltások fontosak, hogy nem kell tőlük félni, nincs veszélye. Az is meggyőző érv lehet, hogy nagyon sok kutató számos országban dolgozik azon, hogy biztonságos vakcinákat fejlesszenek ki.”

A jövő a Karikó Katalin féle mRNS alapú technológia. Az Amerikában élő magyar kutató szabadalma, amit jelenleg a koronavírus elleni oltásoknál alkalmaznak, sok más vírus megfékezésére is alkalmas lehet. A magyar kutatók is terveznek kísérleteket végezni a jövőben ezzel az eljárással.

„A Virológiai Nemzeti Laboratóriummal tervezünk közös munkát az Amerikában élő magyar kollégákkal. Nemcsak koronavírussal kapcsolatban, hanem hogy a technológiát más vakcinák fejlesztéséhez is használjuk.”

„A fő stratégiai célunk a védekezés. Vírusok elleni modern szerek és vakcinák kifejlesztésén dolgozunk. Az egyik ilyen vonalat jelentik az mRNS vakcinafejlesztési projektek” – mondta Jakab Ferenc virológus.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: