Közleményben reagált a Közmédia Választási Iroda arra, hogy Magyar Péter ultimátumot adott nekik egy vita megszervezésére. Az elején leszögezik, hogy az utóbbi években többször is előfordult már hasonló, és „sokadik alkalommal próbálnak fizikai és verbális erőszakkal nyomást gyakorolni a magyar köztelevízióra és közrádióra”.
„Magukat felkent népvezérként felmutatva tiporják lábbal a vélemény-, a szólás- és a sajtószabadságot, miközben éppen arra hivatkozva gyalázzák nap mint nap a munkájukat végző újságírókat, szerkesztőket, operatőröket, hangmérnököket, műszaki munkatársakat” - olvasható a közlemény elején. Majd kitérnek arra, hogyan zajlik a munka egy választás idején az MTVA-nál.
„A magyar köztelevízió minden választás előtt létrehozza Választási Irodáját, amely felügyeli, hogy a köztelevízió és a közrádió műsoraiban, felületein a jogszabályban meghatározottak szerint jelenjenek meg a pártok, jelölő szervezetek. Ez 2011 óta minden választáson így történt, most is így történik.
Most, az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtt ismételten megkísérelnek nyomást gyakorolni a közmédia vezetőire, munkatársaira, semmibe véve az általuk hangoztatott jogszabályokat. Tekintettel arra, hogy a közmédia működését törvények szabályozzák, senkinek nincs joga azokat a szabályokat felülírni, csak azért, mert saját egyéni érdekei vagy politikai ambíciói úgy diktálják.”
A folytatásban szóba kerül a sajtószabadság is:
„A közmédia tiszteletben tartja a sajtószabadságot, elismeri a médiumok független működését, legyenek azok akár politikailag vagy értékek mentén működők. Saját helyzetét tekintve az Alaptörvényt és annak preambulumát tekinti mértékadónak. Fenyegetésnek, zsarolásnak, erőszakos cselekményeket előrevetítő magatartásnak akkor sem enged, ha ez veszélyeztetné a működését. Minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogja védeni a rá bízott javakat, médiafelületeket, a munkatársak testi- és szellemi épségét.”
A közlemény végén több ellenzéki politikus mellett szóba kerül Magyar Péter is:
„A Magyar Péter-féle erőszakos, agresszív felszólítás hasonlatos, az azóta bűncselekményért elítélt DK-s Varju, a gyakorta előforduló Hadházy vagy a Márki-Zay-féle lejárató kísérletekhez. Ezek sorába illeszkedik most a Magyar-féle zsarolás, amelynek éppen a magyar emberek érdekében nem enged sem a Duna Médiaszolgáltató Zrt., sem pedig a tartalom-előállító MTVA. Magyar Péter támadásait, becsmérlő kijelentéseit pedig határozottan visszautasítjuk!”
- zárják a közleményt.
Közleményben reagált a Közmédia Választási Iroda arra, hogy Magyar Péter ultimátumot adott nekik egy vita megszervezésére. Az elején leszögezik, hogy az utóbbi években többször is előfordult már hasonló, és „sokadik alkalommal próbálnak fizikai és verbális erőszakkal nyomást gyakorolni a magyar köztelevízióra és közrádióra”.
Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.
Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:
a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”
– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.
A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”
Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.
„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”
– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”
Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.
Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.
A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:
„Most, hogy kiderült, hogy a Fidesznek se programja, se jelöltjei nincsenek, van egy kis időm a srácoknak sütni habos almást a nagymamám receptje szerint.”
Magyar Péter ezzel arra a szombati hírre reagált, hogy a Fidesz választmányi elnöksége a közmédiával közölte: a párt a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni képviselőjelöltjéről jövő januárban dönt. Ez a menetrend követi a korábbi gyakorlatot, 2022-ben is január végén véglegesítették a jelöltek listáját. A kormánypárti oldalon magabiztosságot sugallnak.
„2010 óta minden országos választást megnyertünk, pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a hazánkért. A magyarok újra és újra bizalmat szavaztak nekünk” – fogalmazott korábban a Fidesz felkészüléséről Kubatov Gábor pártigazgató.
Nem ez az első alkalom, hogy a Tisza Párt elnöke a konyhából jelentkezik: rendszeresen posztol vasárnapi sütéseiről, korábban beszámolt már arról is, hogy gyermekeivel palacsintát készített, vagy épp koktélt kevert.
Mindeközben a Tisza Párt egy nyílt, előválasztáshoz hasonló folyamatban szűkíti a lehetséges jelöltjeinek körét a 106 egyéni körzetben.
Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.
A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orosz kívánságlistának” nevezték, most az amerikai külügyminiszter bejelentette: változtatnak a béketerven
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ez volt az eddigi legjobb nap a tárgyalásokon. A genfi egyeztetés után máris jönnek a módosítások a vitatott javaslaton.
Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy
az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.
„Dolgozunk rajta, néhány változtatást, igazítást végzünk, hogy közelebb kerüljünk egy olyan megoldáshoz, ami Ukrajnának és nyilvánvalóan az Egyesült Államoknak is megfelel”
– mondta.
Az európai vezetők ugyanakkor nyíltan jelezték, hogy a jelenlegi vázlat számukra elfogadhatatlan.
Ahogy már írtunk róla, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három alapelvet sorolt fel, amelyekhez ragaszkodnak: „a határok nem változhatnak erőszakkal, nem lehet olyan korlátokat szabni az ukrán haderőnek, amelyek kiszolgáltatottá teszik az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, és az Európai Unió központi szerepének teljes mértékben meg kell jelennie a béke biztosításában”.
Több amerikai szenátor is azt állította, hogy a kiszivárgott szöveg valójában egy „orosz kívánságlista”, amely jutalmazza az agressziót.
„Sem etikai, sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai indoka nincs annak, hogy Oroszország igényt tart Kelet-Ukrajnára” – mondta Angus King független szenátor. Az amerikai külügyminisztérium és Rubio is cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a javaslatot az amerikaiak dolgozták ki, de orosz és ukrán észrevételeket is tartalmaz.
A diplomáciai feszültséget növelte Donald Trump amerikai elnök bejegyzése, amelyben azt írta, Ukrajna vezetése „nulla hálát” mutatott az amerikai erőfeszítésekért.
Erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy külön nyilatkozatban reagált, amelyben kifejezetten megköszönte „minden amerikai szívnek” a támogatást, külön is megemlítve a Javelin-rakétákat. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy a terv jelenlegi formája Ukrajnát „szabadság, méltóság és igazság nélkül” hagyná.
A vitatott békejavaslat lényege, hogy Ukrajnának jelentős területi engedményeket kellene tennie, a Donbász egésze és a Krím orosz kézen maradna. Emellett fel kellene adnia a NATO-csatlakozási szándékát, haderejét pedig egy meghatározott létszám – sajtóhírek szerint 600 ezer fő – alatt kellene tartania.
Cserébe homályos biztonsági garanciákat és a szankciók enyhítését ígérik. Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a washingtoni tervet, amely szerinte „alapot képezhet egy végső békerendezéshez”.
A genfi tárgyalások a nap folyamán folytatódnak, ahol az amerikai fél beépítheti az ukrán észrevételeket a javaslatba. Trump korábban november 27-ét jelölte meg határidőként, de a Fehér Ház jelezte, hogy ez nem tekinthető „végső ajánlatnak”.
Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy
az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Semjén Zsolt: Több ezer templomot újítottunk fel, és egyikből sem lesz mecset vagy bevásárlóközpont
A miniszterelnök-helyettes Hajdúdorogon beszélt a gigantikus egyházi felújítási programról. Azt is elmondta, a keresztény identitásunk támadás alatt áll az EU-ban.
A Kárpát-medencében felújított 3800 és újonnan felépített 200 templom egyikéből „sem lesz se mecset, se bevásárlóközpont” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap Hajdúdorogon. A miniszterelnök-helyettes annak apropóján beszélt, hogy megáldották a 320 millió forint kormányzati és egyházi forrásból megújult görögkatolikus székesegyházat, írta az MTI.
A politikus szerint a templom a nem vallásos emberek számára is a keresztény civilizáció jelképe, iránytűje és „felkiáltójele”. Kiemelte, a kormány teljesítette vállalását, és valamennyi történelmi egyház püspöki széktemplomát felújította.
Semjén Zsolt adatai szerint a templomok mellett felújítottak 2200 plébániát és parókiát, 400 egyházi iskolát és 400 óvodát, amiből 200 vadonatúj.
A miniszterelnök-helyettes szerint ma Magyarországon a közoktatás húsz százaléka, a felsőoktatás tíz százaléka, a szociális ellátásnak több mint 50 százaléka, a gyerekvédelemben a nevelőszülői hálózatnak pedig 98 százaléka egyházi.
„Együtt vagyunk állam és egyház, mert egyszerre vagyunk polgárai a hazánknak, és tagjai az egyházunknak” – mondta.
A politikus szerint a mai Európai Unióban „keresztény identitásunk támadás alatt van”, ami a „mainstream ideológiában keresztény gyökereink megtagadásában, és az iszlám inváziónak való behódolásban” nyilvánul meg.
Hozzátette: „Fontos tudatosítani, hogy keresztény civilizációnk alapját jelentő személy fogalma – amin az emberi jogok alapulnak – a keresztény teológiából ered.” Kocsis Fülöp érsek-metropolita a székesegyház megáldásakor arról beszélt, a „gyermekeket be kell vezetni a templomba, hogy iránytű és útmutató legyen”.
A Kárpát-medencében felújított 3800 és újonnan felépített 200 templom egyikéből „sem lesz se mecset, se bevásárlóközpont” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap Hajdúdorogon. A miniszterelnök-helyettes annak apropóján beszélt, hogy megáldották a 320 millió forint kormányzati és egyházi forrásból megújult görögkatolikus székesegyházat, írta az MTI.
A politikus szerint a templom a nem vallásos emberek számára is a keresztény civilizáció jelképe, iránytűje és „felkiáltójele”. Kiemelte, a kormány teljesítette vállalását, és valamennyi történelmi egyház püspöki széktemplomát felújította.
Semjén Zsolt adatai szerint a templomok mellett felújítottak 2200 plébániát és parókiát, 400 egyházi iskolát és 400 óvodát, amiből 200 vadonatúj.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
