Irtózatos mennyiségű adathoz férhettek hozzá az orosz hekkerek egy nemzetbiztonsági elemző szerint
Irtózatos mennyiségű adathoz fértek hozzá, és ezt nem jókedvükben csinálták, hanem mert céljuk volt vele - erről beszélt az orosz hekkertámadás kapcsán a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és volt nemzetbiztonsági főtiszt.
A 444 május közepén szembesítette Szijjártó Pétert azzal, hogy egy birtokukba jutott dokumentum szerint a külgazdasági és külügyminiszter is tudott a minisztériumot ért 2021-es orosz kibertámadásokról. Az ügyet 2022-ben a Fidesz politikusai kampányhazugságnak minősítették és lesöpörték.
A támadás kapcsán Buda Péter most azt mondta a portálnak: a magyar külügyi rendszer feltörése önmagában nem kivételes jelenség. A szakértő szerint a problémát valójában a hekkertámadást követő reakciók, illetve a rendszer felkészítettsége miatt felmerülő kérdések jelentik.
Arra a kérdésre, hogy az oroszok milyen súlyú információkhoz férhetett hozzá, és azokat mire használhatták fel, Buda azt mondta:
Buda szerint mindezek alapján nem lehet pontosan rekonstruálni, mihez fértek hozzá a behatolók, de ilyen esetekben a legrosszabb forgatókönyvvel kell dolgozni, hogy maximalizálják a kármentés sikerét. Vagyis, azt kell feltételezni, hogy mindenhez hozzáfértek, amihez hozzáférhettek, és Buda szerint erre volt idejük bőven.
„Az NBSZ főigazgatójának a levelében nyilván nem hamis állítások szerepelnek, vagyis ha a teljes hálózat kompromittálódott, ám a kormány szerint mégsem került érzékeny információ a behatolókhoz, az azt jelentené, hogy a Külügyminisztérium tevékenységéhez kapcsolódóan nem keletkezik érzékeny információ. Ez azért a KKM működésének hatékonysága szempontjából vetne fel kérdéseket, egyben azt is érthetetlené teszi, hogy akkor miért hatoltak be az oroszok a rendszerbe, és összességében miért töltöttek ott éveket.”
Buda szerint Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón a „bizalmas” szót szándékosan minősítési kategóriaként használta, és nem az információk érzékeny voltának leírásaként.
A szakértő példaként említette az adott ország külpolitikai terveire, szándékaira, információs hiányosságaira utaló információkat, vagy például a fogadó országgal vagy annak valamelyik vezetőjével szembeni negatív véleményt, álláspontot tartalmazó iratokat.
Azt is hozzátette, hogy az informatikai hálózatok, adatbázisok meghekkelésének ezenfelül nemcsak a minősített információk megszerzése lehet a célja, hanem az is, hogy olyan adatokhoz férjenek hozzá, amelyek később felhasználhatóak egy-egy ember beszervezésére. ehhez pedig Buda szerint borzasztó fontosak a titkosszolgálatok számára a személyes és pénzügyi adatok.
Ez az úgy nevezett tippkutatás, ami egy elég komplex folyamat. Ha besül a kísérlet, több kárt okoz, mintha el sem kezdték volna. És nem feltétlen azért akarnak valakit beszervezni, hogy a magyar külügy titkaiba nyerjenek bebocsátást, hanem azért, mert az illető később olyan, akár EU-s, akár NATO pozícióba kerülhet, ahol már orosz ügynökként fog dolgozni.”
A szakértő azt mondta, hogy nem pusztán a külügy rendszerén megforduló adatokról van szó, hanem a magyar hálózat révén NATO-információs hálózat ellen indított támadásokról.
„Ezért is van jelentősége, hogy pont az Ukrajna elleni invázió előtt zajlottak ezek az események, és felmerülhet, hogy a megszerzett információk segítséget nyújthattak ehhez a művelethez.”
