Iráni mészárlás: Akár 30 ezer halottja is lehet a tüntetés leverésének, teherautókkal szállítják a holttesteket
A Time magazin szerint iráni egészségügyi vezetők állítják, hogy brutálisan verték le a tüntetéseket. A kormány ezzel szemben mindössze 3117 halottról beszél, és a felelősséget Izraelre hárítja.
Súlyos humanitárius válság bontakozott ki az iráni tömegtüntetések leverését követően, miközben a halálos áldozatok számáról egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatok érkeznek. A Time magazin riportja szerint két magas rangú iráni egészségügyi tisztviselő arról számolt be, hogy január 8-án és 9-én akár 30 ezer ember életét is követelhette, ahogy a biztonsági erők brutális erővel csaptak le a rezsim ellen tüntetőkre.
A tiltakozások december végén kezdődtek, kezdetben a súlyos gazdasági válság miatt utcára vonuló kereskedők részvételével.
Január elejére azonban országos méretű megmozdulásokká terebélyesedtek, amelyeket a hatóságok példátlan erőszakkal fojtottak el.
A halálos áldozatok pontos számát rendkívül nehéz ellenőrizni.
Az amerikai székhelyű HRANA emberi jogi hálózat eddig 5495 halálesetet tudott megerősíteni, közülük több mint 5 ezret tüntetőként azonosítottak. Emellett több mint 17 ezer további esetet vizsgálnak, és legalább 7400 súlyos sérültről, valamint több mint 40 ezer letartóztatásról érkeztek jelentések. Az iráni kormány ezzel szemben lényegesen alacsonyabb számokat közöl. A hivatalos közlés szerint 3117 ember halt meg, a kormányzat azonban több mint 2400 áldozat halálát »terrorcselekmények« számlájára írja. Az iráni vezetés a halálesetekért Izraelt és az Egyesült Államokat teszi felelőssé, ám erre független bizonyítékokat nem mutattak be, írta a Stern.
A tömeges halálesetek olyan humanitárius válságot okoztak, amellyel a hatóságok láthatóan nem tudnak megbirkózni.
A Time forrásai szerint elfogytak a hullazsákok, a holttesteket teherautók pótkocsijaiban szállítják el. Beszámolók szerint a kahrizaki börtön igazságügyi orvosszakértői intézete előtt holttestek hevernek felhalmozva, miközben a hozzátartozók kétségbeesetten próbálják azonosítani eltűnt családtagjaikat.
A pontos adatgyűjtést aktivisták szerint az is jelentősen nehezíti, hogy Iránban hetek óta internetleállások és -korlátozások vannak érvényben, így az információk ellenőrzése rendkívül lassú.
Súlyos humanitárius válság bontakozott ki az iráni tömegtüntetések leverését követően, miközben a halálos áldozatok számáról egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatok érkeznek. A Time magazin riportja szerint két magas rangú iráni egészségügyi tisztviselő arról számolt be, hogy január 8-án és 9-én akár 30 ezer ember életét is követelhette, ahogy a biztonsági erők brutális erővel csaptak le a rezsim ellen tüntetőkre.
A tiltakozások december végén kezdődtek, kezdetben a súlyos gazdasági válság miatt utcára vonuló kereskedők részvételével.
Január elejére azonban országos méretű megmozdulásokká terebélyesedtek, amelyeket a hatóságok példátlan erőszakkal fojtottak el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Mély undort és szégyent érzek Orbán és Putyin propagandistái miatt
A kormánypárti lapok riporterei az utcán faggatták Sándor Fegyir nagykövetet, a magát magyarnak érző diplomatától azt kérdezgették, hogy tud-e magyarul. A független képviselő szerint a tett gyomorforgató és lemoshatatlan szégyen.
Kormányzati propagandisták és a kormánymédia újságíróinak gyűrűjében érkezett és hagyta el a Külügyminisztérium épületét Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete, miután Szijjártó Péter bekérette. A külügyi tárca vezetője azért kért azonnali találkozót ukrán kollágjától, mert Orbán Viktor miniszterelnök szerint Ukrajna megpróbált beavatkozni a magyar választásokba, s a magyar kormánynak sértő üzeneteket fogalmaztak meg vezető kijevi politikusok.
A találkozó előtt és után a magyar-ukrán diplomatát az M1, a Patrióta és a Mandiner emberei faggatták. A közmédia még odáig is elment, hogy a magyarul tökéletesen értő és beszélő férfit ukránul kérdezték.
Hadházy Ákos a Facebookon reagált a Mandiner videójára. A független képviselő azt írta:
„Nem tudom, fogok-e annál mélyebb undort és szégyent érezni Orbán és Putyin propagandistái miatt, mint most amiatt, amit az orosz agressziótól szenvedő Ukrajna nagykövetével (a nem mellesleg magyar identitással is rendelkező Sándor Fegyirrel) műveltek.”
Hadházy a posztjában „gyomorforgatónak” nevezte a felvételt, amelynek linkjét állítása szerint azért tette közzé, hogy minden jóérzésű magyar gondolkodhasson rajta: „hogyan lehet ezt a szégyent lemosni. És azt a tudatot elviselni, hogy az elmúlt 16 évben gyakorlatilag meg sem próbáltuk ezt a propagandagépezetet szétverni.”
A felvételen a kormánymédia riporterei kérdéseket tesznek fel Sándor Fegyirnek. A Mandiner riportere folyamatosan azt kérdezi, hogy „miért fenyegetik a magyar kormányt?” Valaki pedig azt is hozzáteszi:
„Tud magyarul, tudunk öntől magyarul kérdezni?”
A Patrióta-csatornától Bohár Dániel azt szerette volna tudni, hogy az ukránok „Miért szálltak be a választási kampányba?”, mások pedig azt, hogy: „Pénzt is fognak küldeni, hogy támogassák a Tiszát?; illetve „Magyar Péterrel tárgyaltak már? Önöknek belefér uniós tagjelölt országként, hogy nácizzák egy uniós ország vezetőjét?”, „Miért fenyegetik a magyarokat?”, „Valóban úgy gondolják, hogy olyan, mint Szálasi (Orbán Viktor)?”
Sándor Fegyir egy szót sem szólt, a Külügyminisztérium épületéből kilépve egyenesen, és a kormánymédia folyamatos kérdései ellenére meglehetősen komótosan a kocsijához sétált, ahol még egy utolsó kérdést kapott:
„Ez Ukrajna üzenete Magyarországnak, egy csukott kocsiajtó? Ezek szerint igen.”
Fegyir azért járt Szijjártó Péternél, mert Orbán Viktor miniszterelnök utasította a magyar külügyminisztert az ukrán nagykövet bekéretésére, mivel a kormány szerint ukrán politikai szereplők „durván sértő és fenyegető” üzenetekkel avatkoznának be a magyar választásokba. Szijjártó Péter később közölte, a kormány „nem fogja tűrni”, hogy Ukrajna a Tisza Párt oldalán avatkozzon be a választási folyamatba.
Kormányzati propagandisták és a kormánymédia újságíróinak gyűrűjében érkezett és hagyta el a Külügyminisztérium épületét Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete, miután Szijjártó Péter bekérette. A külügyi tárca vezetője azért kért azonnali találkozót ukrán kollágjától, mert Orbán Viktor miniszterelnök szerint Ukrajna megpróbált beavatkozni a magyar választásokba, s a magyar kormánynak sértő üzeneteket fogalmaztak meg vezető kijevi politikusok.
A találkozó előtt és után a magyar-ukrán diplomatát az M1, a Patrióta és a Mandiner emberei faggatták. A közmédia még odáig is elment, hogy a magyarul tökéletesen értő és beszélő férfit ukránul kérdezték.
Hadházy Ákos a Facebookon reagált a Mandiner videójára. A független képviselő azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter ismét beperli az Indexet, és árulónak nevezte a lapnak nyilatkozó volt tiszás aktivistát
A politikus kiakadt a volt önkéntesére, akit alkalmatlannak tartott. Szerinte Csercsa Balázs sértődésből adta el magát a korrupt hatalomnak. Orbán Viktor viszont már meg is osztotta az Index cikkét, amivel az utóbbi években egyre jobb a kapcsolata.
Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztban reagált az Index cikkére, amelyben egy volt Tisza-aktivista nyilatkozott a pártból történt távozásáról. A politikus szerint a portál egy „szánalmas lejárató kampány” folytatásába kezdett. Posztjában úgy fogalmazott:
„A Mészáros Lőrinc által tulajdonolt és a Karmelitában szerkesztett Index nevű hazugsággyár ma nekilátott a már ismert és számtalanszor megbukott szánalmas lejárató kampánya folytatásának.”
Magyar Péter állítása szerint a TISZA-ból „sértődés miatt kiugrott” önkéntesnek állást kínáltak, cserébe pedig a Fidesz által korábban szó szerint megírt „propagandahazugságokat” mondatták vissza vele.
A bejegyzésben a politikus név szerint is megemlítette a volt aktivistát, Csercsa Balázst, akiről azt írta, hogy az egyházügyi munkacsoportban dolgozott önkéntesként, de munkája „rengeteg kivetnivalót hagyott maga után”. Magyar Péter szerint Csercsa ezután országgyűlési képviselőnek jelentkezett.
„Én magam hallgattam meg. Rögtön nyilvánvaló volt, hogy alkalmatlan lenne a feladatra, többek között azért, mert a TISZA álláspontjával teljesen ellentétes álláspontot képviselt több fontos területen. Ezt követően nyilvánvalóan sértődésből eladta magát a korrupt, aljas hatalomnak. Az általa az Indexnek elmondottakból egy szó sem igaz”
– áll a posztban.
Magyar Péter szerint Csercsa nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó „áruló”, majd úgy folytatta:
„De van egy rossz hírem számára és az indexes propagandistáknak is: mindenki átlát a hazugságaikon és nem fog sikerülni ezekkel a nevetséges próbálkozásaikkal megállítani a rendszerváltást.”
A politikus bejegyzése végén közölte, hogy jogi lépéseket tesznek Csercsa Balázs és az Index ellen, és köszönetet mondott annak a több tízezer önkéntesnek, akik szerinte nem hajlanak meg a nyomás alatt.
Az Index szerdai interjújában Csercsa Balázs, a Tisza Párt egykori egyházügyi munkacsoportjának vezetője arról beszélt, miért hagyta ott a pártot. A többi között autokratikus vezetési stílust, valamint a nyilvános üzenetek és a belső programok közötti ellentmondásokat rótta fel. A cikkben említést tett egy „600 oldalas” gazdasági anyagról is, mint a Tisza belső dokumentumáról.
„Folyamatosak voltak a találgatások, hogy mi a helyzet ebben a kérdésben, azonban abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy tartalmilag egyezik azokkal a gondolatokkal, amelyeket a párt gazdasági területétől már korábban is hallottunk”
Ezt a dokumentumot szintén az Index hozta nyilvánosságra tavaly, a kormányoldal pedig azóta is a Tisza Párt megszorító csomagjaként hivatkozik rá. A Tisza Párt mindvégig tagadta, hogy az anyag tőlük származna, és mesterséges intelligencia által generált hamisítványnak nevezték. A Fővárosi Törvényszék január közepén első fokon ki is mondta, hogy az anyag nem köthető a Tisza Párthoz.
Csercsa az interjúban továbbá azt állította, a Tisza Párt belső működése és valós szándékai több ponton is eltérnek a nyilvános kommunikációtól. Szerinte a pártnak mindössze húsz-harminc tagja van, és egy
„szűk pártelit, amelybe nem véletlenül nem engednek be senki mást, a saját érdekeiért és meggazdagodásáért dolgozik”.
Azt is mondta, hogy az alulról szerveződő közösségek helyett a Tisza-szigeteknek és az önkénteseknek „szigorú rend szerint, pártutasításra kell működniük”. A jelöltállításról úgy vélekedett:
„A jelöltek személye a legtöbb választókörzetben előre eldöntött volt, akik mellé csak kirakatembereket kerestek, és a választást eljátszották. A jelölti kiválasztás során többünket méltatlan, megalázó helyzetbe hozták.”
Nem ez az első, hogy Magyar Péter lejáratással, és kormányközeliséggel vádolja az Indexet, amelyet a kormány a Telex 2023-as elemzése szerint precíziós propagandafegyverként használ és az objetktivitás látszatát fenntartva igyekszik kormánypropagandával befolyásolni a gyanútlan olvasókat.
Korábban ez a lap írt Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati lakásának ügyéről, ők szólaltatták meg Vogel Evelint, Magyar Péter exét, és szintén az Index mutatta be a 600 oldalas Tisza-adótervet.
Az Index függetlenségét kétségbe vonja az a jelenség is, hogy a kormány egyre szívesebben hivatkozik a lapra forrásként. Orbán Viktor az utóbbi időben többször is arról beszélt, hogy mit írt az Index, holott korábban a lapot "fake news"-nak, kvázi álhírgyárnak nevezte. A miniszterelnök már meg is osztotta az Index Tisza-aktivistás cikkét, és Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédével kommentálta azt: „Hazudtak reggel, éjjel, meg este!”
Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztban reagált az Index cikkére, amelyben egy volt Tisza-aktivista nyilatkozott a pártból történt távozásáról. A politikus szerint a portál egy „szánalmas lejárató kampány” folytatásába kezdett. Posztjában úgy fogalmazott:
„A Mészáros Lőrinc által tulajdonolt és a Karmelitában szerkesztett Index nevű hazugsággyár ma nekilátott a már ismert és számtalanszor megbukott szánalmas lejárató kampánya folytatásának.”
Magyar Péter állítása szerint a TISZA-ból „sértődés miatt kiugrott” önkéntesnek állást kínáltak, cserébe pedig a Fidesz által korábban szó szerint megírt „propagandahazugságokat” mondatták vissza vele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter: Az ukránok bekérették a kijevi nagykövetünket, nem lepődtünk meg
A külügyminiszter szerint az ukránok „folytatják a nyílt és durva beavatkozást a Tisza Párt érdekében az áprilisi választásokba”. Szijjártó arra várt volna magyarázatot, hogy miért sértegeti Volodimir Zelenszkij „alpári módon” Orbán Viktort.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán délben a Facebook-oldalán közölte, hogy az ukránok bekérették a kijevi magyar nagykövetet.
„Nem lepődtünk meg. Sem a tényen, sem azon, amit mondtak”
– írta, majd részletezte is, hogy mi volt az ukránok problémája: „Újra kifogásolták, hogy nemzeti petíció keretében fognak a magyar emberek véleményt mondani arról a brüsszeli-kijevi szándékról, miszerint a magyar emberek pénzét Ukrajna működtetésére és felfegyverzésére akarják költeni.”
Szijjártó Péter állítása szerint nem kapott magyarázatot sem arra, hogy miért sértegeti Zelenszkij elnök „alpári módon” Orbán Viktort, sem pedig arra, hogy miért „hitlerezik” az ukrán külügyminiszter.
Szerinte a bekéretésen elhangzottak alapján arra kell készülni, hogy „az ukránok folytatják a nyílt és durva beavatkozást a Tisza Párt érdekében az áprilisi választásokba.”
„Arra viszont az ukránoknak fel kell készülniük, hogy mi megvédjük hazánk szuverenitását és nem engedjük, hogy befolyásolják a választás végeredményét” – szögezte le a miniszter. „Értjük, hogy az ukránok a Tisza Párt győzelmét szeretnék, de Magyarország jövőjéről, a béke vagy háború kérdéséről csak a magyar emberek dönthetnek” – zárta bejegyzését.
Az elmúlt napokban kölcsönös diplomáciai lépések fokozták a feszültséget Budapest és Kijev között. Január 21-én Ukrajna bekérette Magyarország kijevi nagykövetét, tiltakozva a magyar kormány új „nemzeti petíciója” ellen, amely az EU Ukrajnának szánt pénzügyi támogatását támadja. Kedden a magyar külügyminisztérium viszont berendelte Ukrajna budapesti nagykövetét, arra hivatkozva, hogy Kijev a Tisza Párt javára próbál beavatkozni a magyar választásba.
Orbán Viktor az elmúlt hetekben többször is kemény bírálatot fogalmazott meg Ukrajnával szemben, miközben Volodimir Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon nyilvánosan kritizálta a magyar miniszterelnök álláspontját. Az ukrán külügyminiszter egy friss interjúban azt mondta, szerinte Orbán fenyegetést jelent a saját népére, amire Szijjártó Péter azonnal reagált is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán délben a Facebook-oldalán közölte, hogy az ukránok bekérették a kijevi magyar nagykövetet.
„Nem lepődtünk meg. Sem a tényen, sem azon, amit mondtak”
– írta, majd részletezte is, hogy mi volt az ukránok problémája: „Újra kifogásolták, hogy nemzeti petíció keretében fognak a magyar emberek véleményt mondani arról a brüsszeli-kijevi szándékról, miszerint a magyar emberek pénzét Ukrajna működtetésére és felfegyverzésére akarják költeni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olyan lépésre készül a Shein, ami minden magyar vásárlót érint majd
Az online piactér egy harmadik féltől származó korhatár-ellenőrző eszközt telepít weboldalára. A lépés a Digitális Szolgáltatások Törvénye szerinti uniós nyomásgyakorlásra adott válasz.
Korhatár-ellenőrző eszközt vezet be a Shein online piactér, hogy a kiskorúak ne férhessenek hozzá a nem megfelelő termékekhez. A cég azután lépett, hogy tavaly novemberben óriási botrányt kavart, amikor gyerekszerű szexbabákat kezdtek árulni az oldalon – írta a Politico. A felháborodás és a szabályozói nyomás hatására az Európai Unió végrehajtó szerve magyarázatot követelt a cégtől, hogyan ellenőrzik a felhasználók életkorát.
„Természetesen teljesen elfogadhatatlan, ami történt” – mondta Zhu Yinan, a Shein főtanácsosa az Európai Parlament belső piaci bizottságának a botrányt kiváltó termékekre utalva.
A cég egy külső fejlesztésű megoldást vezet be a weboldalán, amelyet országonként élesítenek. Ennek lényege, hogy minden korhatáros termék egy külön ellenőrzés mögé kerül.
A Shein az uniós digitális szolgáltatásokról szóló törvény alapján „nagyon nagy online platformnak” minősül, mivel több mint 45 millió felhasználója van az EU-ban.
Ha megszegi a szabályokat, akár a globális éves bevételének 6 százalékára is megbírságolhatják.
A cég felügyeletét az Európai Bizottság látja el. A vállalat emellett teszteli a Bizottság saját életkor-ellenőrző alkalmazását, a „mini pénztárcának” is nevezett megoldást, amelyet jelenleg hat uniós országban próbálnak ki.
Zhu Yinan ugyanakkor hozzátette, hogy „nem ez az első alkalom, hogy ez egy piactérrel történt, sőt, több piactérrel is”.
A Sheint tavaly áprilisban minősítette az Európai Bizottság nagyon nagy online platformmá, ami szigorúbb kötelezettségekkel jár. Ősszel hat uniós tagállam közösen sürgette a digitális szolgáltatásokról szóló törvény keményebb végrehajtását az olyan piacterekkel szemben, mint a Shein és a Temu. A botrány után Franciaország uniós vizsgálatot is kezdeményezett, decemberben pedig egy párizsi bíróság úgy döntött, hogy bár a platform ideiglenes felfüggesztése aránytalan lenne, a felnőtt termékek árusítását csak megbízható életkor-ellenőrzés bevezetése után folytathatja. Eközben digitális jogvédő szervezetek adatvédelmi aggályaiknak adtak hangot az életkor-ellenőrző eszközökkel kapcsolatban, szerintük ezek komoly adatvédelmi kockázatokat hordoznak.
Korhatár-ellenőrző eszközt vezet be a Shein online piactér, hogy a kiskorúak ne férhessenek hozzá a nem megfelelő termékekhez. A cég azután lépett, hogy tavaly novemberben óriási botrányt kavart, amikor gyerekszerű szexbabákat kezdtek árulni az oldalon – írta a Politico. A felháborodás és a szabályozói nyomás hatására az Európai Unió végrehajtó szerve magyarázatot követelt a cégtől, hogyan ellenőrzik a felhasználók életkorát.
„Természetesen teljesen elfogadhatatlan, ami történt” – mondta Zhu Yinan, a Shein főtanácsosa az Európai Parlament belső piaci bizottságának a botrányt kiváltó termékekre utalva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
