Így tetőzött a Duna Esztergomban - fotók!
Péntek este Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere több fotót is posztolt a várost elárasztó Dunáról - szúrta ki a Blikk.
A látványos fotókat a közösségi oldalán tette közzé a polgármester.
Péntek este Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere több fotót is posztolt a várost elárasztó Dunáról - szúrta ki a Blikk.
A látványos fotókat a közösségi oldalán tette közzé a polgármester.
Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.
A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.
Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.
Cikkünket frissítjük!
Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.
Az élő műsort itt lehet követni:
Mutatjuk a győzteseket:
• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)
• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)
• Gombár Dávid (Békés 2)
• Tóthmajor Balázs (Pest 4)
• Varga Balázs (Zala 2)
• Juhász Áron (Heves 3)
• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)
• László Endre Márton (Pest 6)
• Kiss János (Heves 2)
• Balajti István (Pest 8)
• Muhari Gergely (Pest 14)
• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)
• Borics Mihály (Fejér 2)
• Bujdosó Andrea (Pest 3)
• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)
• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)
• Balatincz Péter (Veszprém 3)
• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)
• Lőrincz Viktória (Somogy 1)
• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)
• Szimon Renáta (Pest 11)
• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)
• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)
• Csiszár Béla (Fejér 1)
• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)
• Bódis Kriszta (Pest 2)
• Szijjártó Gábor (Tolna 2)
• Bodóczi István (Békés 1)
• Gáspár Levente (Veszprém 1)
• Weigand István (Budapest 5)
• Nagy Márta (Zala 1)
• Bodóczi István (Békés 1)
Cikkünket frissítjük!
Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.
A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.
Az már biztos, hogy
Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.
Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.
A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.
– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.
– fogalmazott.
A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.
A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.