Máris átírta a kormány azt a tíz nappal ezelőtt hozott rendeletét, amellyel kamatplafont vezettek be az intézményi és a jelentős összegű lakossági betétekre - szúrta ki a 24.hu a szerdán megjelent Magyar Közlönyben.
A november 21-én megjelent, az egyes gazdasági tárgyú intézkedésekről szóló eredeti rendelet szerint a hitelintézetnél 2023. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a rendelkezés indoklásaként azt mondta: nem volt rá magyarázat, hogy egyesek olyan jövedelemre tettek szert, amit a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági ügyfelek nem érhettek el.
A Portfolió elemezésében akkor azt írta a rendeletről, hogy miközben az MNB emeli, a kormány visszacsökkenti a kamatot egy bizonyos szegmensben, ezzel pedig ismét szembe megy a jegybankkal, csökkenti a monetáris szigorítás hatékonyságát.
Ebbe a rendeletbe nyúltak most bele, a módosítást Orbán Viktor jegyzi. Azonban mindössze egyetlen mondat került bele a már korábban elfogadott szabályba, amely alapján
33 iskola csatlakozott a Tanárok a Tanárokért által december elsejére meghirdetett polgári engedetlenségi akcióhoz - írta a szervezet a csütörtök reggel a Facebook-oldalán. Az akciót az után hirdették meg, hogy a szerdán három fővárosi gimnáziumból összesen nyolc tanárt rúgtak ki, mert korábban részt vettek a tiltakozó akciókban.
A Belügyminisztérium (BM) szerdai közleményében azt írta, hogy lépésükkel a diákok érdekeit helyezi mindenek elé. Szerintük a pedagógus jogellenes munkamegtagadása korlátozza a tanuló tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását.
A BM azt is leszögezte, hogy
Erre válaszul már szerda estére meghirdettek egy demonstrációt a BM épülete elé, a Tanárok a Tanárokért pedig bejelentette: újabb polgári engedetlenségi akciót hirdet december elsejére, „válaszul nyolc kollégánk elbocsátására”. Ehhez csütörtök reggelre már 33 iskola csatlakozott - a többség budapesti intézmény, de a listán szerepel törökbálinti, pilisborosjenői, illetve egy zalaegerszegi intézmény is.
A szerdán elbocsátott nyolc tanár közül egy az Eötvös József Gimnáziumban, egy a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanított, hatan pedig a Karinthy Frigyes Gimnázium munkatársai voltak.
mert „az intézmény jogszabályban előírt működtetése ezen a két napon előreláthatólag nem lesz lehetséges”.
A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban csütörtök reggel ülősztrájkot tartottak a diákok, szolidaritást vállalva a kirúgott tanárokkal: a Telex beszámolója szerint a tiltakozó diákok megtöltötték az iskola lépcsőit.
A Fazekas Mihály Gimnázium előtt csütörtök reggel diákok és tanárok együtt tartottak napindító tüntetést.
Az Eötvös József Gimnázium előtt több száz diák sorakozott fel csütörtök reggel, és
A Telexnek az egyik diák azt mondta, hogy ezt a megmozdulást a tanulók szervezték, és ezzel szeretnék jelezni, hogy megbecsülik a tanáraikat. Emellett ülősztrájkba is kezdenek az iskolában, a második, harmadik és negyedik órára sem fognak bemenni a diákok.
A szombat délutánra is tüntetést hirdetett a Tanítanék Mozgalom a Klebelsberg Központ elé.
Nem állíthatók helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai a biztonság kérdéseiben - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
- mondta Lavrov.
A tárcavezető egyebek között nehezményezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy európai politikai közösség létrehozását javasolva mindenkit meginvitált, kivéve Oroszországot és Fehéroroszországot. Emellett azt is kifogásolta, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Annalena Baerbock német külügyminiszter pedig nyíltan arról beszélt, hogy az európai biztonságot Oroszország ellenében és nem vele együtt kell kiépíteni.
Arról is beszélt, hogy a Nyugat dominanciára törekvése, a NATO keleti bővítése miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az európai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik.
Elmondta, az EBESZ-tagállamok összes vezetője aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek az egységes és oszthatatlan biztonság elvét tartalmazzák, valamint azt az elvet, hogy egyetlen szervezet sem játszhat domináns szerepet az európai biztonság rendszerében.
nem törekedett az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások betartatására, ellenkezőleg, az oroszellenes "kijevi rezsim" pártjára állt, az EBESZ különleges megfigyelő missziója pedig műszaki eszközeivel az ukrán hírszerzést segítette a Donyec-medencében.
Aláírta Novák Katalin köztársasági elnök a szociális törvény módosítását is tartalmazó salátatörvényt. Mindez abból derült ki, hogy a szerdai Magyar Közlönyben megjelent a jogszabály, ezt szúrta ki a hvg.hu.
A „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról” szóló, számos egyéb intézkedést is tartalmazó javaslatcsomag
A módosítást a párbeszédes Szabó Tímea korábban „lex megdöglesznek”-nek nevezte, és az ellenzéki pártokon kívül több civilszervezet is tiltakozott ellene.
A javaslatcsomag vitáját az ellenzéki képviselők közel egy teljes napig elhúzták az obstrukciójukkal, az Országgyűlés fideszes többsége azonban végül november 22-én elfogadta azt.
Ezután
A tiltakozás ezek szerint eredménytelen volt - ahogy például a kata-módosítás esetében is. Igaz, akkor a köztársasági elnök még egy közleményt is kiadott az aláírás kapcsán, amelyben megmagyarázta, miért látta el a kézjegyével a jogszabályt, amely lényegében megszüntette ezt a kedvezményes adózási formát. A szociális törvény módosítása kapcsán ilyen közleményt azonban most nem adott ki Novák Katalin.
