Ötvenegy év után búcsút inthetünk a jelenlegi KRESZ-nek, miután az Építési- és Közlekedési Minisztérium január 20-án publikálta az új szabálycsomagot. A változások középpontjában a biztonságos közlekedés áll, de a jogszabály rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.
A gyorsforgalmi utakat a jövőben csak olyan járművek használhatják, amelyek legalább 70 kilométer per órával képesek közlekedni. Rögzítik a követési távolságot is: ez autópályán 2, autóúton pedig 1 másodperc lesz, ami 130-as tempónál körülbelül 70 métert, 100-nál pedig minimum 50 métert jelent.
Kötelezővé teszik a járművek folyamatos kivilágítását, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok között a távolsági fényszóró használatát is előírják.
A tehergépjárművekre és a buszokra a korábbinál is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.
Az előzési tilalom súlyhatárát 7 és fél tonnáról 3 és fél tonnára szállítják le, vagyis az ennél nehezebb szerelvények reggel 6 és este 10 óra között nem használhatják a bal szélső sávot, és mellettük elhaladni is tilos lesz.
A kerékpárosok a járdán és a gyalogosövezetben legfeljebb 10, míg a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per órával haladhatnak.
A járdán legfeljebb 10, máshol 20 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek. Az erősebb rollerek a segédmotorokra vonatkozó szabályok alá esnek, ami 14 éves korhatárt, kötelező felelősségbiztosítást és legfeljebb 45 kilométer per órás sebességet jelent. Utast egyik rollertípussal sem lehet szállítani.
A végzős diákok a KRÉTA rendszeren keresztül ingyenes online KRESZ- és elsősegély-tanfolyamon, valamint vizsgán vehetnek részt, és az állam az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot is térítésmentesen biztosítja számukra. A gyakorlati vezetés költségei továbbra is a tanulókat terhelik, de a képzésbe szimulátorokat is bevonnak. Tervben van egy olyan, járművekbe építhető ittasságfelismerő rendszer bevezetése is, amely alkoholszondás teszt nélkül nem engedi elindítani az autót.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2025-ös év utolsó Kormányinfóján jelentette be, hogy társadalmi egyeztetés előzte meg a szabályok véglegesítését, az eredményt pedig az év első felében hozzák nyilvánosságra. Lázár János, az Építési- és Közlekedési Minisztérium vezetője egy januári sajtótájékoztatón jelezte előre, hogy a részletek január 20-án derülnek ki. A KRESZ-szabályok módosításáról szóló tervezet már tavaly februárban napvilágot látott.
Via Index
Végrehajtást rendelt el január 9-én a NAV Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának Követeléskezelő Osztálya Dzsudzsák Balázs cégénél, a DB7.hu Szolgáltató Kft.-nél – vette észre az mfor.hu az Opten cégadatbázis nyilvános adataiban.
Bár tavaly 53 millió forintra nőtt az árbevétel, a cég így is 48 milliós veszteséggel zárt. Az Opten adatai szerint a sportszer-kiskereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó vállalkozásnak jelenleg 160 millió forint rövid lejáratú kötelezettsége van.
és a Market Invest Hungary Kft.-vel sem járt szerencsével. Noha 2023 közepén többségi tulajdont szerzett a püspökladányi cégben, a NAV még abban az évben végrehajtást indított a vállalkozás ellen. Dzsudzsák azóta eladta az üzletrészét, a céget pedig VAP-LOG Kft.-re nevezték át.
Az egyetem 2023-ban 370 millió forintot fizetett a győri Rába Medical Center Kft.-ért és a tulajdonos Rába Medical Invest Kft.-ért. A vásárlás idején az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki köztudottan jó barátságot ápol a labdarúgóval. Az egyetem a tranzakciót a térség egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztési szándékával indokolta.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.
A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.
A Magyar Helsinki Bizottság 2023 óta negyedévente kéri ki a közadatnak számító statisztikákat. A korábban megismert adatok szerint 2020-ban mindössze 26 szándéknyilatkozatot nyújthattak be a két nagykövetségen, 2021-ben ötvenötöt, 2022-ben tizenhatot, 2023-ban kettőt, 2024-ben pedig hatot. 2025 első negyedévében egyetlen ilyen dokumentumot sem adtak be.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly októberben tagadta meg először ezeknek az adatoknak a kiadását, arra hivatkozva, hogy azok nyilvánosságra hozatala Magyarország külpolitikai érdekeivel ellentétes.
A bíróság szerint így nincs törvényes alapja az adatok titkosításának.
A 2023. júniusi döntés kimondta, hogy az eljárás sérti az uniós menekültügyi irányelvet. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában hivatalos felszólító levelet is küldött Magyarországnak az ítélet végre nem hajtása miatt.
Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a bíróság ítéletét így kommentálta:
Elismerte a perben például azt is, hogy a kijevi nagykövetségen »technikai okokból szünetel« a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására ott még csak elméleti esély sincs. Ez azt jelenti, hogy az egész világon egyedül Belgrádban lehetséges menedékjogot kérni Magyarországtól. Sem Magyarországon, sem más nagykövetségen nincs erre mód főszabály szerint. A per ismét rávilágított arra,
a menedékjogot.”
Via 24.hu
Orbán Viktor a Facebook-oldalán bírálta Kapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét. A miniszterelnök szerint „kibújt a szög a zsákból”.
– fogalmazott a kormányfő.
Mint írja, a háború kirobbanása óta küzdene azért, hogy Magyarországot ne vágják el az orosz energiahordozóktól. Szerinte „ez nem ízlés, vagy kedv kérdése”.
– jelentette ki Orbán.
Bejegyzését azzal a gondolattal zárta, hogy a„legújabb hajóskapitány” ezekre a tényekre ügyet sem vet, mert számára láthatóan „fontosabb a brüsszeli itiner”.
A TISZA múlt szombaton jelentette be, hogy Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke csatlakozik hozzájuk gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőként. Kapitány két nappal később, január 19-én az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy Magyarországnak csökkentenie kell az orosz energiafüggést, a diverzifikációt és a több lábon állást hangsúlyozta. A nyilatkozat szerint nem azonnali lekapcsolásról, hanem egy megvalósítható, fokozatos átállásról van szó.
A TISZA Párt vezetői már korábban is jelezték, hogy stratégiai célnak tartják az orosz energiahordozóktól való leválást 2035 körüli céldátummal. Ezzel szemben a kormány és a kormányközeli orgánumok ellátásbiztonsági és árrobbanási kockázatokra hívják fel a figyelmet. A témában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt kedd reggel, aki azt állította, egy ilyen irányváltás „tragikus következményekkel” járna a rezsiköltségekre és a gazdaságra nézve.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
