Személyre szabott rákellenes vakcinán dolgozik a Biontech, ha sikerül, azt is Karikó Katalinnak köszönheti a világ
Beadták az első betegnek a Biontech kísérleti rákellenes vakcináját. Amennyiben a személyre szabott vakcina sikerrel jár, pár éven belül forgalomba kerülhet itthon is. Kérdés azonban, hogy milyen típusú daganatos megbetegedéseknél lehet majd hatásos.
"Ez a daganattípus nagyon immunogén, vagyis ez ellen alakul ki a legkönnyebben immunválasz. Olyan betegekről van szó, akik más módon már nem lennének gyógyíthatóak." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Peták István kutatóorvos, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója.
"Magát a messenger RNS technikát kutatási szinten már régóta ismerjük, és tudjuk, hogy mi a jelentősége a sejt életében. Üzenni tudunk az mRNS molekulákkal a sejtben lévő fehérjegyárnak, hogy az mit csináljon, milyen fehérjét gyártson le és hogyan. Maga az információ, hogy mit gyártsanak le a fehérjegyárban, a génjeinktől érkezik. De az üzenetet a fehérjegyárba az mRNS viszi el."
Peták István szerint Karikó Katalin nagy érdeme annak felfedezése, hogy szintetikus úton hogyan lehet olyan mRNS molekulát létrehozni, amit biztonságosan be lehet adni. Ez azért volt nagyon nehéz, mert a szervezet védekezik az ellen, hogy valaki kívülről juttasson be ilyen hírvivő molekulát.
"Úgy kellett megváltoztatni a kémiai összetételt, hogy a test ne ismerje fel, hogy ez egy idegen mRNS. Erre jött rá Karikó Katalin."
Ehhez a fehérjék gyártásához szükséges hírvivő mRNS molekulát becsomagolják egy nano részecskébe. A részecskék olyan méretűek, amit a bennünk lévő dendritikus sejtek megesznek. Ezeknek az amőba-szerű sejtek az a feladatuk, hogy minden idegen anyagot feltakarítsanak. Ha olyat találnak a törmelékben, amit idegennek vélnek, akkor azt a sejtfelszínre helyezik. Az arra járó T és B limfociták innen értesülnek róla, hogy a szervezetben idegen betolakodó van, és szaporodva elkezdik keresni azokat a sejteket, amelyek ugyanezt az idegen anyagot tartalmazzák.
Ugyanez történik a rákos betegeknél.
- magyarázza Peták István.
Olyan fehérjét kell mutatnunk a szervezetnek, amely csak a daganatsejtben van jelen. Például a melanómánál a daganat sejtjei újra úgy kezdenek működni, ahogy embrionális-, vagyis csecsemőkorban működtek, így tudnak sokat osztódni. Ez azzal is jár, hogy az embrionális korban működő gének is újra elkezdenek fehérjéket termelni. A melanóma esetében négy is bekapcsolódik, ezért a vakcinában egyszerre négy ilyen gént kódoló mRNS van. A dendritikus sejtek ezt a négy fehérjét kezdik el gyártani, és az immunrendszer minden olyan daganatsejtet megtámad, amely ezeket az embrionális fehérjéket tartalmazza.
"Azt tapasztaljuk, hogy ez a technológia nagy mennyiségű antigént termel, erős immunválaszt vált ki. Az immunválasz kiváltása már tavalyi eredmény, de a daganat elleni hatékonyságra nagyon várunk." - mondja Peták István.
A terápiás vakcina olyan esetekben is hatásos lehet, ahol eddig az immunrendszer kikapcsolódása miatt nem tudott védekezni a szervezet.
"Olyan is előfordulhat, hogy felismeri ugyan a szervezet a daganatot, de nem tudja elpusztítani, mert az termel egy olyan fehérjét, ami programozott sejthalált indít el az őt támadó fehérvérsejtekben, de szerencsére azokra már van célzott terápia. Ezt úgy lehet majd megoldani, hogy kombinálják a vakcinát az immunterápiákkal."
A vakcinával kapcsolatban egy-két éven belül számítanak eredményekre.
Következő lépésként Peták István szerint elképzelhető, hogy esetleg a HPV vírus okozta daganatoknál is tesztelhetik a vakcinát.
"Ez a legismertebb daganat, amit igazából vírus okoz. Az nagyon sok embert érintene. A kérdés az, hogy személyre szabottan kinél lesz érdemes ezt a módszert választani, vagy más célzott eljárást, amit molekuláris diagnosztikával és arra alapozott döntéstámogató eljárásokkal lehet majd megmondani. Szükség van minden terápiás eszközre, nagyon drukkolunk."