Így lehet mesterdiplomát szerezni akár egy év alatt, könnyítenek a már munkába állt hallgatók követelményein
Mivel kevesen jelentkeznek a drágább - főleg gazdasági - mesterképzésekre, most több helyen a vállalati kurzusokat, tanfolyamokat, a munkahelyi tapasztalatot vagy a korábbi kutatásaikat is kreditekre válthatják.
Akár egy év alatt is diplomát szerezhetnek a hallgatók több gazdasági mesterképzésen, melyek 2023 szeptemberétől indulnak – írta a Hvg.hu.
Tavaly ősszel
elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem hirdette meg, hogy a szokásos két év helyett négy mesterszakjukat gyorsított tempóban, egy év alatt is elvégezhetik a diákok.
Aztán a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, majd a Soproni Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is hasonló képzési lehetőségeket kínált fel.
Egyébként ezt lehetővé teszi a felsőoktatási törvény, mert ismereteket, készségeket, képességeket követelnek meg a képzéseken, amelyeket a hallgatóknak az abszolutóriumig meg kell szerezniük.
Az egyetemek pedig a korábban elvégzett tantárgyakat, vállalati kurzusokat, tanfolyamokat, a munkahelyi tapasztalatot vagy a korábbi kutatásaikat is kreditekre válthatják, így rövidülhet le a képzés ideje.
Az, hogy melyik egyetem mit fogad el, és mik a részletei a szabályozásaiknak, eltérő, de a kreditek elfogadásához általában részletes munkaköri leírást kérnek a hallgatók munkahelyétől, a képzésekről pedig oklevelet, bizonyítványt vagy kreditigazolást.
A lap szerint az elmúlt években 19–20 ezer diák jelentkezik MA (Master of Arts) és az MSc (Master of Sciences) szakokra, a felvételi követelményeket 11–13 ezren teljesítik, de az intézmények több hallgatót is várnának.
Akiknek már megvan az alapszakja, és munkába állt könnyen a BSc diplomájával, már nem biztos, hogy még két évet akar járni mester szakra.
Különösen így van ez a vezető gazdasági egyetemeken, ahol szemeszterenként borsos, akár 350–950 ezer forintos tandíjat kell kifizetniük. Így nagyjából minden negyedik frissdiplomás tanul tovább mesterszakon, még úgy is, hogy havonta átlagosan bruttó 100 ezer forinttal keresnének többet a mesterdiplomával.
Akár egy év alatt is diplomát szerezhetnek a hallgatók több gazdasági mesterképzésen, melyek 2023 szeptemberétől indulnak – írta a Hvg.hu.
Tavaly ősszel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több száz támogató énekelte a francia himnuszt és skandálta a nevét, amikor Nicolas Sarkozy kedd reggel kilépett az otthonából, és beszállt az autóba, amely a párizsi La Santé börtönbe vitte. Fiai és lánya – Jean, Pierre, Louis és Giulia –, valamint unokái is végignézték, ahogy a volt francia államfő a feleségével, Carla Bruni-Sarkozyvel kézen fogva indult el, hogy megkezdje börtönbüntetését.
„Ahogy készülök átlépni a La Santé börtön falait, gondolataim a francia nép minden rétegéhez, minden különböző véleményhez szállnak. Rendíthetetlen erővel szeretném elmondani nekik, hogy ma reggel nem egy volt köztársasági elnököt zárnak be, hanem egy ártatlan embert”
– írta közösségi oldalán közzétett posztjában a 70 éves Sarkozy.
Azt is hozzátette, hogy mély szomorúságot érzek Franciaország iránt, de nem kételkedik abban, hogy az igazság győzedelmeskedni fog. „De az ár, amit ezért fizetni kell, lesújtó lesz” – üzente az egykori elnök.
A bíróság szeptemberben találta bűnösnek Nicolas Sarkozy-t bűnszervezet vezetésében, mert a 2007-es elnökválasztási kampányát állítólag illegális – líbiai – forrásokból finanszírozta. Most kezdi meg ötéves börtönbüntetését.
Ügyvédei közölték, hogy
a volt francia államfőt magánzárkába helyezik, és biztonsági okokból elkülönítik a többi rabtól.
Sarkozy a Le Figarónak elmondta, három könyvet visz magával, köztük Alexandre Dumas Monte Cristo grófját.
Sok francia nem értenek egyet az egykori elnök bebörtönzésével. A hatvanhét éves Michelle Perie, aki a helyszínen végignézte, ahogy Sarkozy elindul a börtönbe, ezt mondta: „Azért jöttem, mert dühöt és igazságtalanságot érzek. Ő nem olyan, mint bármely más vádlott. Mindig emelt fővel végezte a munkáját. Nem értjük.”
Sarkozy az első volt francia vezető, akit a második világháború óta börtönbe zárnak, hasonló eset Philippe Pétain marsallal történt.
Több száz támogató énekelte a francia himnuszt és skandálta a nevét, amikor Nicolas Sarkozy kedd reggel kilépett az otthonából, és beszállt az autóba, amely a párizsi La Santé börtönbe vitte. Fiai és lánya – Jean, Pierre, Louis és Giulia –, valamint unokái is végignézték, ahogy a volt francia államfő a feleségével, Carla Bruni-Sarkozyvel kézen fogva indult el, hogy megkezdje börtönbüntetését.
„Ahogy készülök átlépni a La Santé börtön falait, gondolataim a francia nép minden rétegéhez, minden különböző véleményhez szállnak. Rendíthetetlen erővel szeretném elmondani nekik, hogy ma reggel nem egy volt köztársasági elnököt zárnak be, hanem egy ártatlan embert”
– írta közösségi oldalán közzétett posztjában a 70 éves Sarkozy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz megbízásból robbantottak volna ukránok - Bukarestben és Varsóban fogták el őket
A nyomozók úgy tudják, a szállítmány útvonala Ukrajna felé vezetett volna. A csomagok látszólag hétköznapi holmikat rejtettek, a detonációt távolról indították volna.
Román–lengyel akció: orosz titkosszolgálathoz köthető ukrán állampolgárokat fogtak el Bukarestben és Varsóban kedden, írja a HVG a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közlése alapján.
Két gyanúsított a bukaresti, ukrán tulajdonú Nova-Post csomagküldő szolgálatnál több robbanószerkezetet rejtett el.
A bombákat távirányítással akarták működésbe hozni, látszólag ártalmatlan csomagokba autóalkatrészek, fejhallgatók és GPS-lokátorok közé bújtatva.
Az SRI szerint az ukrán állampolgárok Lengyelországból érkeztek Romániába, és október 14-15-én adták fel a gyanús küldeményeket. A szolgálat azt is jelezte, hogy a megbízás orosz félhez köthető, és a Nova-Post kiterjedt hálózatát több helyszínen tervezett merényletekhez használták volna.
A lengyel titkosszolgálat szóvivője, Jacek Dobrzynski szerint a többfős hálózat Románián és Lengyelországon át Ukrajna felé akart robbanóanyagot továbbítani. A hatóságok termitet, vas-oxidot és bárium-nitrátot tartalmazó pirotechnikai eszközöket foglaltak le, amelyek alkalmasak szabotázsakciók sorozatára.
A mostani nyolc letartóztatáson túl Lengyelországban további 55 embert állítottak elő. A gyanú szerint az orosz titkosszolgálat megbízásából szabotázsakciók előkészítésén dolgoztak.
Román–lengyel akció: orosz titkosszolgálathoz köthető ukrán állampolgárokat fogtak el Bukarestben és Varsóban kedden, írja a HVG a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közlése alapján.
Két gyanúsított a bukaresti, ukrán tulajdonú Nova-Post csomagküldő szolgálatnál több robbanószerkezetet rejtett el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lengyelország egyértelműen jelezte: Vlagyimir Putyin nem számíthat arra, hogy minden gond nélkül átrepülhet a lengyel légtéren, amikor Budapestre repül, hogy találkozzon Donald Trumppal. Radoslaw Sikorski külügyminiszter ugyanis kedden a Radio Rodzinak azt nyilatkozta:
„Nem tudjuk garantálni, hogy egy független lengyel bíróság nem fogja utasítani a kormányt arra, hogy leszállítsuk a gépét és átadjuk a gyanúsítottat a hágai bíróságnak.”
A miniszter hozzátette: „ha ez a csúcstalálkozó megvalósul, akkor a repülőgép más útvonalon fog közlekedni.”
Azért nem mindegy, melyik országon keresztül repül Putyin Magyarországra, mert a háború miatt az Európai Unió megtiltotta, hogy orosz repülőgépek uniós ország légterébe repüljenek. Ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróság korábban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, mert a vád szerint jogtalanul hurcolt el több száz ukrán gyermeket. Oroszország nem ismeri el a bíróság joghatóságát, és tagadja a vádat.
Az elfogatóparancs kötelezi a tagállamokat arra, hogy le kell tartóztatniuk az orosz elnököt, ha a területükre lép. Az összes uniós ország tagja a hágai bíróságnak – Magyarország ugyan éppen kilépni készül, de a nemzetközi jog kötelezi arra, hogy 2026 nyaráig végrehajtsa a korábban kiadott elfogatóparancsokat.
A magyar kormány ennek ellenére jelezte: garantálja Putyin beutazását a budapesti találkozóra és a hazautat is. Erre is reagált a lengyel külügyminiszter, azt mondta:
„visszatetszést kelt, hogy egy, a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kötődő EU-tagállam meghívja magához Putyin elnököt”. Sikorski szerint ez azt mutatja, hogy „Magyarország nem a Nyugat részeként, hanem a Nyugat és Oroszország között helyezkedik el”.
Elképzelhető, hogy Bulgária lesz a megoldás Putyin problémájára, ugyanis Georg Georgiev bolgár külügyminiszter jelezte: engednék, hogy Putyin az ország légterét használja, ha ez közelebb vihet a békéhez.
„Ha ennek az a feltétele, hogy megvalósuljon ez a találkozó, akkor a legészszerűbb, ha egy ilyen találkozót minden lehetséges módon segítünk”
– fogalmazott Georgiev.
A bolgár külügyminisztérium közlése szerint azonban Oroszországtól még nem érkezett légi közlekedési engedély iránti kérelem.
Lengyelország egyértelműen jelezte: Vlagyimir Putyin nem számíthat arra, hogy minden gond nélkül átrepülhet a lengyel légtéren, amikor Budapestre repül, hogy találkozzon Donald Trumppal. Radoslaw Sikorski külügyminiszter ugyanis kedden a Radio Rodzinak azt nyilatkozta:
„Nem tudjuk garantálni, hogy egy független lengyel bíróság nem fogja utasítani a kormányt arra, hogy leszállítsuk a gépét és átadjuk a gyanúsítottat a hágai bíróságnak.”
A miniszter hozzátette: „ha ez a csúcstalálkozó megvalósul, akkor a repülőgép más útvonalon fog közlekedni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Zalakerámia augusztus végén leállította a termelést a tófeji gyárában – értesült a HVG. Az osztrák Lasselsberger csoport tulajdonában lévő vállalat a lap megkeresésére azt közölte, a gyáregységben már csak logisztikai tevékenység és egyéb támogató tevékenységek működnek.
Ezzel véget ért a Magyarországon százéves múltra visszatekintő csempegyártás.
A vállalat az év elején a magasabb technológiai színvonalú romhányi gyárát Romániába költöztette. Most a piaci igényekre hivatkozva döntöttek a tófeji gyártás megszüntetéséről. Az építőipar évek óta tartó visszaesése az árbevételt is visszahúzta, ezért a Lasselsberger cégcsoport termelésoptimalizálást hajtott végre és hajt végre.
A Zalakerámia nem közölte, hány dolgozó elbocsátásával jár a leállás, és nem tudni, mi lesz a termelőeszközök sorsa.
A tófeji önkormányzat nem válaszolt a HVG-nek a helyi iparűzési adóbevételek kiesésével vagy a dolgozók támogatásával kapcsolatos kérdésekre.
A gondok nem most kezdődtek a Zalakerámiánál: 2023 májusában Tófejen csoportos leépítést rendeltek el, a több mint 200 munkavállaló közel 90 százalékát elküldték, a gyártást pedig a romhányi egységbe vitték. A szektort terhelte a bányajáradék kiterjesztése, az energia- és munkaerőköltségek megugrása, valamint a jelentős forgalomcsökkenés.
A számok is ezt mutatják: a cég árbevétele 2021-ben 15 milliárd forint volt, 2022-ben egyszeri hatások miatt 32 milliárdra ugrott, 2023-ban viszont 12 milliárdra esett, 2024-ben pedig 9,2 milliárdra olvadt. A társaság 2021 óta veszteséges, az utóbbi két évben rendre nagyjából 2,1 milliárd forint mínuszt termelt.
A Zalakerámia augusztus végén leállította a termelést a tófeji gyárában – értesült a HVG. Az osztrák Lasselsberger csoport tulajdonában lévő vállalat a lap megkeresésére azt közölte, a gyáregységben már csak logisztikai tevékenység és egyéb támogató tevékenységek működnek.
Ezzel véget ért a Magyarországon százéves múltra visszatekintő csempegyártás.
A vállalat az év elején a magasabb technológiai színvonalú romhányi gyárát Romániába költöztette. Most a piaci igényekre hivatkozva döntöttek a tófeji gyártás megszüntetéséről. Az építőipar évek óta tartó visszaesése az árbevételt is visszahúzta, ezért a Lasselsberger cégcsoport termelésoptimalizálást hajtott végre és hajt végre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
