Az összeomlás felé száguld a magyar idősgondozás: a dolgozók tömegével hagyják el a pályát az alacsony bérek miatt
„A közszféra fizetése és a magánszektorban ajánlott bérek aránya egy a kettőhöz, előfordul, hogy egy a háromhoz” – vázolta az idősgondozás munkaerőpiaci helyzetét dr. Nagy Viktor, az intézményesített idősgondozás szakértője a Pénzcentrumnak adott interjújában. Az intézményesített idősgondozás szakértője szerint amíg Magyarország népessége elöregszik, az idősotthonokból tömegesen menekülnek el a dolgozók a túlterheltség, a kiégés és a szakma alacsony társadalmi presztízse miatt.
A szociális szférában dolgozók körében a pályaelhagyás az egyik legjelentősebb trend, különösen a gondozók és szociális munkások érintettek, akik a nagy munkateher és a kiszámíthatatlan munkakörülmények miatt hagynak fel a hivatásukkal.
Aki nem hagyja el teljesen a pályát, az gyakran a közszférából a magánszektor felé veszi az irányt. Az országban egyre több magánfenntartású idősotthon és nyugdíjasház működik, amelyek vonzóbb munkáltatók: magasabb bért kínálnak, kevesebb az adminisztrációs teher, és a munkakörnyezet is kedvezőbb.
Ennek következtében az állami intézmények krónikus munkaerőhiánnyal küzdenek, ahol gyakoriak az extrém túlóra-elrendelések, és kevés a szakmai előrelépési lehetőség. A gondok azonban nem csupán a létszámban, hanem a rendszer szerkezetében is gyökereznek. Az egyik legsúlyosabb probléma a gondozási rendszer szétszabdaltsága: a szociális szféra és az egészségügy két különálló rendszerként működik, miközben mindkettő ugyanazokat az idős ellátottakat ápolja. Éppen ezért az idősotthonokban gyakran összemosódnak a gondozási és egészségügyi feladatok.
A helyzetet tovább súlyosbítja a demográfiai nyomás. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint több vármegyében már 23 százalék feletti a 65 évnél idősebbek aránya, és ez a tendencia várhatóan folytatódik. Nagy Viktor azt látja, hogy miközben a lakosság száma zsugorodik, az idősek aránya egyre nő, és ez mind jobban leterheli az ellátórendszereket.
- fogalmazott a szakértő.
A mindennapi működést hatalmas adminisztrációs teher is nehezíti. A gondozóknak és ápolóknak sokszor több időt kell tölteniük papírmunkával, mint a tényleges gondozással, mivel a dokumentáció még mindig papíralapon zajlik. Ezzel szemben Nyugat-Európában, például Németországban már tesztelnek mesterséges intelligencia által támogatott digitális rendszereket, amelyek csökkentik az adminisztrációt és felszabadítják a gondozói kapacitásokat.
A magyarországi helyzetre reagálva a kormányzat 2026-ra ígért jelentős béremelést a szociális ágazatban, de szakmai szervezetek szerint a beavatkozásra azonnal szükség lenne. A béremelés Nagy Viktor szerint is szükséges, de önmagában nem elégséges: ha a munkakörülmények és a rendszerszintű problémák nem változnak, az ágazat ugyanúgy termelni fogja a pályaelhagyókat, és a jelenlegi munkaerőhiány kritikussá válhat – figyelmeztet a szakértő.
