News here
hirdetés

HÍREK

Hvg.hu: Titkosították, ki írja alá a megfigyelések engedélyezését az Igazságügyi Minisztériumban

A tárca azt sem árulta el a lap érdeklődésére, hogy tavaly hány megfigyelést engedélyeztek, és hány engedélyt tagadtak meg, holott ezeket az adatokat hosszú évek óta kiadták közérdekű adatigénylésre.

Link másolása

hirdetés

Minősített, vagyis titkosított adat, hogy ki írja alá az nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések engedélyezését az Igazságügyi Minisztériumban - derült ki a miniszérium válaszából, amit a hvg.hu-nak küldtek.

A lap még februárban küldött kérdéseket közérdekű adatigénylésben, a tárca azonban csak most válaszolt, mivel kihasználták a maximális, 90 napos válaszadási időt. A három kérdésre azonban egyre sem válaszoltak, csak egy nem is kért számadatot küldtek a portálnak.

Arra a kérdésre, hogy tavaly összesen hány miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést végeztek a tárcánál, illetve arra, hogy hány megfigyelés engedélyét tagadták meg, azt közölték, hogy

ezeket nem tartják nyilván, nem rendelkeznek ezekkel az adatokkal. Csak annyit árultak el (amit a hvg.hu nem kérdezett), hogy 1469 kérelem érkezett be hozzájuk.

Ez azért furcsa, mert a minisztérium hosszú évek óta rendre kiadta közérdekű adatigénylésekre a megadott engedélyek számát, még tavaly nyáron is meg tudták mondani ezt az adatot. A hvg.hu nem talált nyilvános jogszabályi, rendeleti nyomot arra vonatkozóan, hogy a tárca ezzel összefüggő adatkezelési előírásai tavaly nyár óta megváltoztak volna.

Ennél is furcsább azonban az, hogy a lap azon kérdésére, hogy 2021-ben a megadott engedélyek közül hányat írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hányat Völner Pál államtitkár, hányat alá Répássy Róbert államtitkár, és hányat más minisztériumi tisztviselő,

hirdetés
egy jogszabályra hivatkozva azt írták, hogy "a kért adatok nem ismerhetőek meg". A jogszabály pedig így szól: "a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat".

Ilyen minősített adat érvényességi ideje a jogszabály szerint 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza szerint ennyi ideig nem tudható, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt.

Azért fontos kérdés az, hogy ki és hány engedélyt írhatott alá, mert a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre a törvény szerint az igazságügyi miniszter adhat engedélyt. Azonban a Pegasus-botrány óta tudni lehet, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit írta alá. Tavaly júliusban a miniszter maga nyilatkozta azt a Telex kérdésére, hogy "az engedélyek ki vannak szervezve aláírásra" Völner Pál államtitkárnak, "ő az, aki az engedélyeket megadja vagy éppen megtagadja". Egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása ugyan tartalmazza a "kiadmányozási jogot" a miniszter akadályoztatása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését. Az idén januárban Pegasus-ügyben kiadott jelentés szerint Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének kérdésére Völner Pál azt mondta, a jelentésben vizsgált esetekben "a miniszter akadályoztatása miatt helyettesítési jogkörben kerültek aláírásra az engedélyek”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
4 centiméter csont hiányzik egy kiszabadított ukrán hadifogoly karjából
A korábban erőtől duzzadó katonára rá sem lehet ismerni: kilátszanak a bordái, a karja pedig teljesen eltorzult.

Link másolása

hirdetés

Sokkoló előtte-utána fotót közölt egy Oroszországból kiszabadult ukrán hadifogolyról az ország védelmi minisztériuma, írja a Daily Mail. Mikhajlo Dianov az első képen erőtől duzzad egyenruhájában, a második képen pedig rá sem lehet ismerni a csontsovány, eltorzult karú katonára.

A fotókhoz azt írták a tweetben, hogy az Azovstal egykori védője azon szerencsések közé tartozik, akik élve megúszták az orosz fogságot. Hozzáteszik: a képek ékes bizonyítékai annak, hogyan „tartja be” Oroszország a hadifoglyokra vonatkozó genfi egyezményt, mellyel „a nácik szégyenteljes örökségét viszik tovább”.

A CNN megjegyzi, hogy nem tudta hitelt érdemlően ellenőrizni a közösségi médiában terjedő kép forrását. Ugyanakkor a katona testvére megerősítette, hogy valóban Dianov látható a felvételeken.

Aljona Lavrusko elmondta: a bátyja nagyon rossz fizikai állapotban került haza, de a lelke egyáltalán nem tört meg. Elmondása szerint a háborús hősre műtétek várnak, a karjából 4 centiméteren hiányzik a csont. A férfi végtagjából érzéstelenítés nélkül, egy rozsdás fogóval húzták ki fogvatartói a beleékelődött fémdarabot.

A borzasztó állapotú Dianovról készült képeket itt lehet megnézni:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megerősítette, hogy több mint 200 ukrán katonát szabadítottak ki orosz fogságból. Túlnyomó többségük az Azovstal és Mariupol védője volt, de akad köztük határőr, rendőr és tengerészgyalogos is. Az Azov-ezred öt kiszabadított parancsnoka pedig Törökországban maradhat a háború végéig.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Orbán kész parancsokat elfogadni Putyintól, ezt mindenki tudja az EU-ban – állítja a magyar jogállamisági jelentés készítője
„Budapest még ma is belépőhely Oroszország számára az EU-ba. Ez a magyar kormány nagyon tudatos döntésének eredménye” - véli Gwendoline Delbos-Corfield.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Unióban mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól, néhány kívánságát ő terjeszti az Európai Tanács elé – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés készítője, Gwendoline Delbos-Corfield.

A zöldpárti politikust többek között arról kérdezték, hogy mi a baja a Európai Bizottság hatására hozott magyar vállalásokkal, mit gondol a szankciókról, az energiaválságról és a magyar kormányról.

Gwendoline Delbos-Corfield a korrupcióellenes hatóságról - melyet az Orbán-kormány az Európai Bizottság (EB) igényeinek megfelelően hoz létre, annak érdekében, hogy hozzájuthasson az európai forrásokhoz - azt mondta:

"Miközben kritizálhatjuk, hogy mindez egyelőre nyilvános konzultáció, különösen az átláthatósági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel való nyilvános konzultáció nélkül történt, azt kell majd idővel látnunk, hogy egyáltalán működnek–e.

A magyar kormánnyal kapcsolatban hozzászoktunk, hogy olyan kiigazításokat végeznek, amelyek ugyan az európai hatóságokat kielégítik, ám igazából csak színleltek, és így nem hoznak semmilyen változást.

Még akkor is, ha hatékonyak lennének a magyar kormány változtatásai, és igénybe vennék az átláthatósági kérdések szakértőinek tanácsait, az még akkor is problémás volna, hogy

hirdetés
talán túl későn történnek meg ezek változtatások, és csak a már létező, Orbánhoz közeli oligarchák között teremtenek jobb versenyt. Így valójában mi fog változni? Mert az önök közpénzével való visszaélésnek köszönhetően most már csak ezek az emberek vannak valójában abban a helyzetben, hogy pályázzanak az európai közbeszerzéseken, nekik van meg egy egyedül az infrastruktúrájuk erre. Mindannyian Orbán-barát oligarchák".

A politikus szerint fontos kritika, hogy "a magyar kormány továbbra sem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, ami a legátláthatóbb és a legfüggetlenebb volna". Így valóban európai szinten lehetne a magyar ügyeket ellenőrizni, "amit persze nem akarnak" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a EB kéréseit is csak azért teljesítik, hogy hozzájussanak az uniós pénzekhez, mert jelenleg rossz a gazdasági helyzet Magyarországon és szükség van az európai forrásokra.

A Bizottságban sokan abban reménykedtek, hogy a választások majd változást hoznak, de ez nem történt meg. Így most "a legnagyobb aggodalmam az, hogy csak néhány kozmetikai változtatás lesz, és ez elég lesz nekik".

Az Oroszország elleni szankciók a zöld politikus szerint működnek. De mivel még

"az eddigi szankciók nem tökéletesek, pontosan ezért vannak állandóan új lépések. Ám azt mondani, hogy egyáltalán nem működnek, nem igaz. És semmiképpen nem értem, hogy miért akarnánk az orosz oligarchák kedvére tenni."

Az energiaválság kapcsán Delbos-Corfield elismerte, hogy vannak olyan országok, akik jobban függenek még az orosz gáztól.

"Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy teljes mértékben Oroszország felé fordul, és nem kizárólag az energiafüggőségről beszélek. Magyarországon ott vannak az orosz pénzintézetek.

És igen, Budapest még ma is belépőhely Oroszország számára az EU-ba. Ez a magyar kormány nagyon tudatos döntésének eredménye.

Nagyobb függetlenséget kellett volna próbálniuk elérni Oroszországgal szemben. Lengyelország például már régóta gyanakvó Oroszországgal szemben, és azt mondja, el kell határolódnunk az oroszoktól. Lehet azt mondani, hogy rossz döntéseket hoztunk, de ma Magyarországnak nehéz és erről lehet legitim vitát folytatni. De mi köze van ennek ahhoz, hogy nagyon célzott, konkrét szankciókkal sújtunk néhány olyan oligarchát, akik nem is energiaszállítók? Még ha Orbán úgy is gondolja, hogy csak félig működnek a szankciók, miért akarna az orosz oligarchák kedvében járni?"

Arról, hogy szerinte ennek mi az oka, úgy nyilatkozott: "Az Európai Unióban mindenki nagyon is tisztában van azzal, hogy annak érdekében, hogy megnyerje Oroszország engedékenységét, hogy számára továbbra is belépési pont maradhasson, hogy továbbra is jó megállapodásokkal rendelkezzen a Gazpromtól,

Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól. Az nagyon világos, hogy Putyin néhány kívánságát maga Orbán terjeszti az Európai Tanács elé"

- vélekedett a politikus.

A teljes interjút ITT lehet olvasni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Idén is lesz vénasszonyok nyara, csak ki kell várni
Még pár napig borús, esős, szeles időre számíthatunk, aztán lassú felmelegedés következik és akár 22-23 fok is lehet.
Fotó: Kiefer Béla - szmo.hu
2022. szeptember 24.


Link másolása

hirdetés

A szakemberek már a téli időjárást számolgatják, és jóslatuk szerint valószínűleg nem kell jobban fáznunk, mit a korábbi években.

Ám addig még jönnek az őszi naposabb, vagy éppen hidegebb, borongós napok. A nyári melegből hirtelen beálló hűvös őszt nehezen fogadjuk el, hiszen ilyenkor még a vénasszonyok nyara kellemesen meleg nappalait szeretnénk élvezni.

Az Időkép előrejelzése szerint

a jövő hét közepéig még fázni fogunk, de utána lassú melegedés kezdődik és némi késéssel, de beköszönt a vénasszonyok nyara is.

A hónap utolsó napjain már 20 fok fölötti nappali hőmérsékletekre van kilátás és az október is 22-23 fokkal indul. Ezzel együtt az éjszakai lehűlés is mérséklődik majd, és az esőtől is elköszönhetünk egy időre.

hirdetés

A következő napokban azonban esős, hűvös idő vár ránk:

Vasárnap a túlnyomóan felhős, borongós időben egyre többfelé kialakulhat eső, zápor, délnyugaton néhol zivatar, de keletre, délkeletre csak este érkezhet meg a csapadék. A délies szél helyenként élénk lehet. Enyhébb lesz a hajnal, délután pedig 16-24 fokra van kilátás, délkeleten, valamint délen lehet a legmelegebb.

Hétfőn sok felhő lesz az égen, és napközben többfelé kell számítani ismétlődő jelleggel esőre, záporokra, helyenként zivatarokra. A nyugati-délnyugati szél többfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb hőmérséklet 18 és 23 fok között alakulhat.

Kedden erősen felhős, borongós lesz az ég, többfelé több hullámban várható eső, zápor, zivatarok. Helyenként feltámad a szél, a legmelegebb órákban 17-22 fokot mutathatnak a hőmérők.

Szerdára egy hidegfront hozhat erős, viharos nyugati-északnyugati szelet, elszórtan esőt, záporokat, kevés zivatart. Délután nyugat felől ugyanakkor már sokfelé kisüthet a nap. Több fokkal visszaesnek a maximumok, délután 13-19 fokra van kilátás.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Szijjártó nem érti azokat a „nyugati kollégákat”, akik szerint rossz ötlet az oroszokkal tárgyalni
A külügyminiszter elárulta, miről egyeztettek Szergej Lavrovval New Yorkban.

Link másolása

hirdetés

A szankciók károkat okoznak Európának, nem kényszerítették térdre Oroszországot és nem vittek közelebb a békéhez, tehát ez a politika teljes kudarc - mondta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az Európai Unió (EU) az ukrajnai háború miatt eddig meghozott szankciói hatására az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinens gazdasága recesszióba került - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Emlékeztetett, az első szankciós intézkedések tárgyalásánál nem ezt ígérték Brüsszelben, akkor az volt a brüsszeli előrejelzés, hogy ezek a szankciók Oroszországot térdre kényszerítik, ezekkel lehet közelebb kerülni a békéhez.

"Ez teljes kudarcba fulladt, hiszen ma már világosan látszik, hogy ezek a szankciók sokkal jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, és hatalmas károkat okoznak az EU gazdaságának" - fogalmazott.

Jelezte, a gázárak a szankciók elfogadása után emelkedtek meg akkor, amikor egyes európai politikusok és tisztségviselők arról kezdtek beszélni, hogy a szankciókat a földgázra is ki kellene terjeszteni. Ezt a piac azonnal beárazta és az egekbe lőtte a földgáz árát - tette hozzá a miniszter.

hirdetés

Szijjártó Péter az interjúban rossz iránynak nevezte az uniós tagállamok vezetőinek New York-i találkozóján a nyolcadik szankciós csomaggal kapcsolatos megállapodását, majd hangsúlyozta, erről nincs végleges döntés és még csak előterjesztés sem készült.

"Semmilyen olyan döntéshez nem adjuk a hozzájárulásunkat, ami a magyar nemzeti érdeket sértené. Az energiaellátásunk biztonsága továbbra is vörös vonal, számunkra elfogadhatatlan minden olyan szankció, amely az energiaellátásunkat veszélyeztetné"

- húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy az ENSZ Közgyűlésének New Yorkban tartott ülésén találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel Magyarország energiaellátásának biztosításáról és a paksi atomerőmű bővítéséről is egyeztettek.

"Én a párbeszédet, a tárgyalást értéknek tartom, úgy tűnik, hogy ezzel nincsen mindenki így ebben a helyzetben" - mondta a miniszter, utalva arra, hogy a találkozón az EU-s külügyminiszterek közül egyedüliként találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki, hogy a közgyűlésen nem jöttek létre olyan tárgyalások és megbeszélések, amelyek eredményeként közelebb juthattak volna az ukrajnai háború lezárásához.

"Nagyon csalódott vagyok. Nem is értem azokat a nyugati kollégákat, akik szerint rossz ötlet a párbeszéd. Én azt gondolom, hogy ha a kommunikációs csatornákat, a diplomáciai csatornákat elzárjuk, véglegesen feladjuk és elveszítjük azt a reményt, hogy ennek a háborúnak egyszer vége lesz"

- fogalmazott a miniszter.

Az ország energiaellátásáról szólva kifejtette, a Gazprom továbbra is szállít földgázt Magyarországra, a korábban megkötött szerződéses mennyiségen felül minden nap 5,8 millió köbméter plusz gáz szállítását teljesíti. Ezzel Magyarországon eddig az éves fogyasztás 41 százalékának megfelelő mennyiségű földgázt tudtak betárolni, szemben azzal, hogy Európában az éves fogyasztás 23 százalékát tudják fedezni a jelenleg felhalmozott és tartalékolt földgázkészletek - húzta alá.

A paksi atomerőmű bővítéséről szólva azt mondta, a létesítési engedély után "fel tudjuk pörgetni" a munkálatokat, még mindig reális, hogy a jövő ősszel megkezdődik az építkezés és 2030-ra elkészül az újabb reaktorblokk.

Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint a szankciós politikának az Egyesült Államok a nyertese, Szijjártó Péter úgy reagált: vitán felül áll, hogy amerikai gazdaság nyer ezekkel a szankciókkal, hiszen míg az EU gazdasága recesszió felé tart, az Egyesült Államok gazdasága - többek között az ottani alacsonyabb energiaárak miatt - egyre versenyképesebbé válik.

"Nem tudom, hogy az Európai Unió tisztségviselőit bárki ki tudná-e zökkenteni ebből a mostani, rendkívül sikertelen és képmutató politikából, egy dolog biztos, a szankciók károkat okoznak Európának"

- fogalmazott a miniszter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: