Eltűnhet a Föld színéről a Húsvét-sziget, rejtélyes kőszobraival együtt
A szennyezés és a klímaváltozás hatásainak kivédésére egyelőre nem lehet sokat tenni. A tengerszint emelkedése lassan, de megállíthatatlanul eszi a partokat.
A sziget kerülete 2100-ban 4 méterrel rövidebb lesz, a hullámok ellephetik a Moai-kat, a híres kőszobrokat.
Ezeket 1100 és 1680 között állította fel egy titokzatos civilizáció, amely ismeretlen okból tűnt el és csak e kőjeleit hagyta maga után. Senki nem tudja, hogy ezek a hatalmas szobrok hogyan kerültek a Húsvét-szigetre, és azt sem, hogy miként állították fel őket. mivel a legközelebbi szárazföld 2 ezer kilométerre van tőle, és a jövő évszázadra eltűnhet minden bizonyítéka annak, hogy élt itt egy világtól elszigetelt civilizáció.
A vészharangot az ENSZ kongatta meg, amely a világörökség minden kincsét figyeli, hogy felmérje a klímaváltozás pusztításait. Nicholas Casey és Josh Haner 3700 km-t tett meg Chile partjai mentén, hogy kidolgozzon egy fontos multimédiás tervet, amelyet a New York Times közölt.
„Az, hogy nem tudjuk megvédeni őseink csontjait, a tehetetlenség érzését kelti bennünk” – mondta Camilo Rapu, a helyi törzs vezetője, amely a Rapa Nui Nemzeti Parkot kezeli.
„Régen a homokos partvidék hosszú kilométereken terült el, ma minden csupasz kő” – tette hozzá Pablo Edmunds, a főváros, Hanga Roa polgármestere.
Két évvel ezelőtt a város közelében elástak egy időkapszulát, amelyet a tervek szerint 2066-ban nyitnak fel.
Benne van Ovahe Beach fényképe is, amely akkor készült, amikor még nem vesztette el homokját.
Felhasználva azt a 400 ezer dolláros támogatást, amit a japán kormánytól kaptak, a Húsvét-szigeti hatóságok mepróbálnak a Runga Va korallzátonyon egy hullámtörő falat felépíteni, amely talán elég lesz az erózió megfékezésére. De nem vethetik el a B-megoldást sem, hogy a Moai-kat szükség esetén áttelepítsék biztonságos helyre.
