A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöksége csütörtöki elnökségi ülésén úgy döntött, hogy hozzájárul az olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó testvérpár, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang országváltásra vonatkozó kérelméhez.
A szövetség közleménye szerint az MOKSZ megkapta azt a két sportoló által aláírt, október 30-án kelt nyilatkozatot, melyben jelezték, hogy nem kívánják aláírni új, a 2022 és 2026 közötti időszakra vonatkozó sportolói szerződésüket és kérik közös megegyezéssel az országváltást, egyúttal a korábbi szerződéses jogviszonyunkból eredő esetleges további fizetési vagy egyéb kötelezettségeik alóli mentesülést.
"Az MOKSZ elnöksége a Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor által előterjesztett országváltási kérelemhez hozzájárul, amennyiben a 2019. március 1-én kelt, a MOKSZ és a Liu testvérek által aláírt sportolói szerződésekben (III. 11. 27. pont) foglalt kötelezettségnek a versenyzők vagy a képviseletükben eljárók maradéktalanul eleget tesznek"
- írják a közleményben.
Az elnökség felkérte a szövetség gazdálkodási igazgatóját, hogy a felügyelő bizottság bevonásával a felek között "2019. március 1-én kelt sportolói szerződések III. 11.27. pontjában foglalt kötelezettség alapján a visszafizetendő összeget pontosan határozza meg és azt külső, független könyvvizsgálóval auditáltassa mindkét érintett versenyzőt illetően".
A testület egyúttal a Pénzügyminisztériumtól állásfoglalást kér "Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang, valamint a MOKSZ által 2019. március 1-én aláírt sportolói szerződések III. 11.27. pontjában foglalt visszafizetési kötelezettségükkel kapcsolatos eljárásra".
Az egyaránt olimpiai, világ- es Európa-bajnok gyorskorcsolyázók országváltási kérelméről kedden adott először tájékoztatást az MOKSZ, másnap pedig Kósa Lajos, a szövetség elnöke a Nemzeti Sportnak úgy nyilatkozott, hogy el fogják engedni a versenyzőket. Kiemelte, a szövetséggel kötött sportolói szerződés szerint egy versenyző más ország színeiben három éven belül nem indulhat ISU-versenyen, csak abban az esetben, ha MOKSZ részére valaki visszafizetni a sportolóra fordított utolsó hároméves időszakban keletkezett költségeket. Ez az elnök szerint jelen esetben külön-külön száz-százötven millió forintot jelent.
A két Liu testvér vezérletével a férfi rövidpályás gyorskorcsolya-váltó megszerezte Magyarország első téli olimpiai aranyát a 2018-as, phjongcshangi játékokon, majd idén Pekingben Liu Shaoang írt történelmet az első egyéni ötkarikás diadallal (500 méter).
A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöksége csütörtöki elnökségi ülésén úgy döntött, hogy hozzájárul az olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó testvérpár, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang országváltásra vonatkozó kérelméhez.
A szövetség közleménye szerint az MOKSZ megkapta azt a két sportoló által aláírt, október 30-án kelt nyilatkozatot, melyben jelezték, hogy nem kívánják aláírni új, a 2022 és 2026 közötti időszakra vonatkozó sportolói szerződésüket és kérik közös megegyezéssel az országváltást, egyúttal a korábbi szerződéses jogviszonyunkból eredő esetleges további fizetési vagy egyéb kötelezettségeik alóli mentesülést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy nincs az aláírók között többek között Lázár János, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Navracsics Tibor és Nagy István sem.
A portál megjegyzi, hogy ebben a parlamenti ciklusban (azaz közel három év alatt) csak négyszer fordult elő, hogy a miniszterelnök benyújtóként szerepelt egy törvényjavaslat esetében.
Az előzetes napirendi tervezet szerint a június 10-i héten szavazhat a javaslatról, és az új jogszabály a kihirdetést követő harmadik napon lép életbe.
Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.
Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,
és most sem szívesen látott vendégként tekintenek rájuk.
A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.
A tájékoztatón Kocsis beszélt arról is, hogy Ceber Roland milyen körülmények között találkozott Magyar Leventével. Magyar Levente korábban azt nyilatkozta, hogy egy meg nem nevezett ellenzéki képviselő hozta össze a találkozót. Azt mondta, csak utólag szóltak neki a nemzetbiztonsági szolgálatok, hogy Ceber ukrán hírszerző.
Kocsis Máté viszont másként mesélte el az eseményeket. A frakcióvezető szerint Ceber kezdeményezte a találkozót Szijjártó Péterrel, aki végül Magyar Leventét küldte maga helyett. Kocsis úgy fogalmazott: ha Magyar Levente verzióját fogadjuk el, akkor a titokzatos ellenzéki képviselő nem más, mint Szijjártó Péter.
A Ceber Rolandról és Magyar Leventéről készült közös fotót korábban Magyar Péter hozta nyilvánosságra. Ezt azután tette, hogy a Magyar Nemzet egy másik, Ceberrel készült képpel próbálta azt bizonyítani, hogy Magyar Péter kapcsolatban áll az ukrán hírszerzéssel.
Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,
és most sem szívesen látott vendégként tekintenek rájuk.
A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárták a Szabadság hidat a Hadházy Ákossal tüntető tömeg előtt
Hadházy Ákos a Fővám térre hívta az embereket, de a rendőrök a Szabadság hidat lezárták előttük. A tömeg végül füstgyertyák között, kerülővel indult a Sánc utcához.
Kedd délután öt órára szervezett tüntetést Hadházy Ákos a Fővám térre, ahol a Telex helyszíni beszámolója szerint pár száz ember gyűlt össze.
A tüntetést eredetileg a Ferenciek terére tervezték, de a rendőrség nem engedélyezte azt, a könyvhét standjaira és a Türk Tanács budapesti ülésére hivatkoztak. Ezért választották a Fővám teret. Hadházy békés, de határozott demonstrációt ígért.
A tüntetésen felszólalt többek között Para-Kovács Imre író-publicista és Szalay Kriszta színész is. A felszólalók arról beszéltek, hogy Orbán Viktor „elárulta a kárpátaljai diaszpórát, az erdélyi magyarokat”, valamint a tüntetők kitartásának fontosságát hangsúlyozták.
Hadházy azt mondta, hatalmas eredménynek tartja, hogy olyan ismert emberek és celebek is „felébredtek”, akik eddig távol tartották magukat a politikától, de neveket nem említett. Kijelentette azt is: „Be akarjuk mutatni, hogy bár nem vagyunk itt több millióan, több millió ember nevében vagyunk itt.”
Ezután Hadházy a Szuverenitásvédelmi Hivatal Sánc utcai épületéhez akarta vezetni a tömeget, ahol egy flashmob alakult ki.
A Szabadság hídon szerettek volna átkelni, de a rendőrök lezárták előttük a hidat két keresztbeállított rendőrkisbusszal.
Hadházy erre azt mondta: „az elégedetlen rendőrök tiltakoznak a körülmények miatt, és lezárták a hidat, békésen megvárjuk, mit döntenek.”
A tüntetők a hídon kántálták, hogy „nem hagyjuk abba”, miközben zúgott a „mocskos Fidesz”. Hadházy végül úgy döntött, hogy megfordítja a füstgyertyázó tömeget, és kerülőúton indulnak el a Sánc utcába. Ekkor a tömeg azt skandálta: „Orbán Viktor, a kurva anyád.”
Hadházy a lezárással kapcsolatban azt mondta: „Ha elegen vagyunk, a rendőrségnek le kell zárnia a híd felé vezető utat.” Szerinte „szükség van bizonyos határok átlépésére”, és ezért kell lezárni a hidakat, nem azért, hogy az autósokkal kiszúrjanak.
Kedd délután öt órára szervezett tüntetést Hadházy Ákos a Fővám térre, ahol a Telex helyszíni beszámolója szerint pár száz ember gyűlt össze.
A tüntetést eredetileg a Ferenciek terére tervezték, de a rendőrség nem engedélyezte azt, a könyvhét standjaira és a Türk Tanács budapesti ülésére hivatkoztak. Ezért választották a Fővám teret. Hadházy békés, de határozott demonstrációt ígért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid határozati javaslatot nyújt be az „átláthatósági” törvény ellen a Fővárosi Közgyűlésben
A Podmaniczky Mozgalom képviselője szerint a szuverenitásunk védelmének egyik legfontosabb eszköze épp a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor.
Vitézy Dávid is csatlakozott azok sorához, akik – a maguk eszközeivel – tiltakoznak az „átláthatósági” törvény ellen, ami ellehetetlenítheti a külföldi pénzzel is gazdálkodó civil szervezetek és sajtó-médiatermékek működését.
A Podmaniczky Mozgalom képviselője határozati javaslatot nyújt be a jövő heti Fővárosi Közgyűlésre. Azt szeretné, hogy a testület álljon ki a sajtó- és véleményszabadság mellett. A közösségi oldalán azt írta:
„Épp azért, mert a szuverenitásunk védelmének egyik legfontosabb eszköze a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor, hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is”.
A határozati javaslatban szerepel, hogy minél sokszínűbb a nyilvánosság, annál jobban tud az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A javaslat szerint csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek egységesen vonatkoznak minden közpénzből gazdálkodó szereplőre, és nem alkalmasak arra, hogy korlátozzák a sajtó-, szólás- vagy véleményszabadságot hatalmi vagy pártpolitikai alapon.
Vitézy szerint a szabad sajtó képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, és meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben. Úgy véli, hogy a testület egyhangú támogatására számíthat.
A javaslat hátterében az a törvénytervezet áll, amelyet Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május 14-én nyújtott be a parlamentnek, és aminek beterjesztéséhez azóta több mint száz kormánypárti képviselő csatlakozott. A tervezet címe „A közélet átláthatóságáról”, és beleillik Orbán Viktor korábbi tervébe, amit a miniszterelnök „húsvéti nagytakarításként” mutatott be.
Vitézy javaslata így hangzik:
„A Fővárosi Közgyűlés kiáll, amellett, hogy:
Magyarország szuverenitása olyan érték, amelyet a mindenkori Kormánynak kötelessége megvédeni, különösen az egyre inkább kaotikussá váló világrendben, amikor a befolyásszerzési kísérletek minden irányból intenzívebbé váltak.
A szuverenitás védelmének egyik legfontosabb eszköze a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor, hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is, amely képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, illetve meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben.
Minél inkább sokszínű a nyilvánosság, minél nagyobb esélye van a különböző véleményeknek hasonló súllyal megjelenni a közbeszédben, annál inkább képes az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A Fővárosi Közgyűlés ezért a leghatározottabban kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett, és ellenzi annak korlátozását.
A Fővárosi Közgyűlés elismeri, hogy minden közpénzből gazdálkodó szereplő – legyen az állami, önkormányzati, gazdasági vagy civil – köteles átláthatóan és elszámoltathatóan működni, ugyanakkor kinyilvánítja azt is, hogy csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására.
A Fővárosi Közgyűlés meggyőződése, hogy mind Magyarország, mind Budapest biztonsága és fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, a tagságunk ne kérdőjeleződjön meg. Budapest csak az Európai Unió tagjaként képes felvenni a versenyt a régiós nagyvárosokkal, és csak az európai uniós források segítségével képes a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen beruházások végrehajtására, igy a közösségi közlekedés fejlesztésre, a lakhatási válság megoldására, a közszolgáltatások minőségének javítására és a kulturális sokszínűség fenntartására. Ezért a Fővárosi Közgyűlés megerősíti kiállását Magyarország európai uniós tagsága mellett.
A Fővárosi Önkormányzat saját működését a nyitottság, az átláthatóság és a partnerség elvei mentén szervezi, és erőforrásaihoz mérten minden lehetséges eszközzel elősegíti a civil társadalom és a sajtó konstruktív jelenlétét a budapesti közéletben.”
Vitézy Dávid is csatlakozott azok sorához, akik – a maguk eszközeivel – tiltakoznak az „átláthatósági” törvény ellen, ami ellehetetlenítheti a külföldi pénzzel is gazdálkodó civil szervezetek és sajtó-médiatermékek működését.
A Podmaniczky Mozgalom képviselője határozati javaslatot nyújt be a jövő heti Fővárosi Közgyűlésre. Azt szeretné, hogy a testület álljon ki a sajtó- és véleményszabadság mellett. A közösségi oldalán azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
