HÍREK
A Rovatból

Hónapos kosz, szétdobált vécépapírok fogadják a gyerekeket a védőnői helyiségekben Érden – nincs elég takarító

Tarthatatlan higiéniai állapotokkal szembesültek az anyukák, amikor gyermekeikkel érkeztek vizsgálatra. Többen panaszt tettek, de kérdés, mikorra sikerülhet elhárítani a problémát.
Malinovszki András / Fotó: voltamax / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. február 17.



Egy érdi Facebook-csoportban hatalmas vita alakult ki egy anyuka bejegyzése körül, aki arról számolt be, hogy elfogadhatatlan állapotok uralkodnak a helyi védőnői helyiség mosdójában. Sokan egyetértettek vele, és más szülők is panaszkodtak a körülményekre. Az önkormányzat és a kórház egymásra hárítja a felelősséget, miközben a népegészségügyi szervek nem adnak egyértelmű választ arra, hogy kinek kellene biztosítania a takarítást.

Egy édesanya az Átlátszónak számolt be róla, hogy milyen körülményekkel találkozott, amikor éves státuszvizsgálatra vitte gyermekét a védőnőhöz. Elmondása szerint a mosdó rendkívül koszos volt, a földön vécépapír hevert, és semmihez nem mertek hozzányúlni.

„Az, hogy az ember elmegy egy védőnői vizsgálatra, és ilyen körülmények fogadják, az vállalhatatlan”

– mondta az édesanya. Hozzátette, hogy rákérdezett a problémára, de azt a választ kapta, hogy a helyzetet már jelezték, viszont még nem oldották meg. „Én nem gondolom, hogy a takarítás a védőnő feladata lenne” – tette hozzá.

Egy másik megkérdezett szerint „a mosdó egy jó ideje használaton kívüli állapotban van, nagyon koszos. Mi sem akartuk használni, csak elfogyott a zsebkendőm és benéztem, hátha ott van papír. Nagyon sajnálom, hogy ilyen állapotok vannak. Szerintem minden orvosi rendelőbe szükség volna takarítónőre, mert nem gondolom, hogy ez az asszisztensek és doktornők feladata lenne.”

Az Átlátszó megkereste a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat, hogy megtudja, kinek kellene gondoskodnia a takarításról. A kórház azt válaszolta, hogy „az ingatlanüzemeltetés és a közös használatú helyiségek takarítása a helyi önkormányzat feladata. Szakmai tekintetben a működést a kórház garantálja, ám az üzemeltetési feladatok ilyen esetekben önkormányzati hatáskörbe tartoznak.” Azt viszont nem árulták el, hogy kaptak-e panaszt akár a védőnők, akár a szülők részéről.

A portál ugyanakkor talált több olyan álláshirdetést a kórház honlapján, amelyben az érdi védőnői telephelyre keresnek takarítókat napi és heti takarításra, Érden belül változó helyszínekre, határozatlan időre, napi 4 órában.

A kórház azonban erre a kérdésre sem válaszolt.

Az érdi önkormányzat szerint a takarítás nem az ő felelősségük. Azt közölték, hogy a kórház szerződésben vállalta ezt a feladatot, mivel megkapta a védőnői helyiségek ingyenes használati jogát. „Folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak, mert vannak köztünk jogértelmezési, illetve szerződésértelmezési nézetkülönbségek. A takarítás kérdésében a két fél januárban abban állapodott meg, hogy első körben a Kórház próbálja meg megoldani a feladatot, de ha valamilyen oknál fogva nem engedélyezik számukra az új munkaerő felvételét, akkor az Önkormányzat keres megoldást a problémára.”

A védőnői szolgálat 2023 júliusában állami fenntartásba került, a védőnők alkalmazottai lettek a megyei irányító kórháznak, így Érden a Szent Imre Oktatókórháznak. A szakmai irányítást az Országos Kórházi Főigazgatóság, a hatósági felügyeletet pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ látja el. Az önkormányzatok továbbra is érintettek az üzemeltetésben, de hogy pontosan milyen felelősségeik vannak, az egyes településeken eltérően értelmezik.

A szerződés szerint az önkormányzat 2023 végéig vállalta a védőnői helyiségek üzemeltetését, de a költségeket a kórháznak kellett volna fedeznie. Az önkormányzat állítja, hogy a közüzemi számlákat továbbította, de a kórház eddig nem térítette meg azokat. Többször próbáltak egyeztetni, de válaszokat nem kaptak.

A Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérése szerint több településen is problémát jelent a védőnői szolgálat államosítása után kialakult helyzet. Az átadott feladatokhoz kapcsolódó költségeket az önkormányzatok által fenntartott intézmények biztosítják, de az állami fenntartású egészségügyi intézmények sok helyen nem térítik meg a kiadásokat. A válaszadó intézmények szerint az átvevő intézmények átlagosan nyolc hónapja adósak a kifizetésekkel.

Az ügyben a Átlátszó az érdi népegészségügyi szerveket is megkereste kérdéseivel, de tőlük nem érkezett válasz. A Belügyminisztérium pedig csak annyit közölt, hogy a kórház már válaszolt a kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz: Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében
A korábbi vezérkari főnök szerint „lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá”.


Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.

„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.

Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.

„Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében. Ha kell háborúba sodródnak, hogy erre hivatkozva ne kelljen kiírni jövő tavasszal a választásokat. Nagyon átlátszó próbálkozás…. NE TEGYÉK!!! A magyar embereket már nem lehet becsapni!!!” – zárta sorait a korábbi vezérkari főnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Egy bíboros már biztosan nem vesz részt a pápaválasztáson: a sikkasztás miatt elítélt kardinális visszalépett
Giovanni Angelo Becciu azt mondja, tiszteletben tartja Ferenc pápa korábbi döntését, és visszalép. A vádak szerint Becciu vezetése alatt a szentté avatási kongregáció legalább 300 millió eurós kárt okozott a Szentszéknek.


Giovanni Angelo Becciu bíboros mégsem vesz részt a május 7-én kezdődő pápaválasztó konklávén. Bár a múlt héten még hivatalosan kérte, hogy jelen lehessen, most közleményben jelentette be: tiszteletben tartja Ferenc pápa korábbi döntését, és visszalép. Hangsúlyozta, hogy ártatlannak tartja magát abban az ügyben, amelyben elítélték.

A bíborost 2020-ban Ferenc pápa szólította fel arra, hogy mondjon le bíborosi jogairól és kiváltságairól, miután neve felmerült egy komoly vatikáni pénzügyi botrányban.

A CNN beszámolója szerint Becciu 2023 decemberében első fokon öt év hat hónap börtönbüntetést kapott. Az ítélet szerint többek között sikkasztás, pénzmosás, a vatikáni vagyon hűtlen kezelése és hivatali hatalommal való visszaélés miatt mondták ki bűnösnek. A bíboros fellebbezett a döntés ellen.

A vádak szerint Becciu vezetése alatt a szentté avatási kongregáció egy londoni ingatlanügylet során legalább 300 millió euróval okozott kárt a Szentszéknek.

Emellett több száz millió eurót fizettek ki külső munkatársaknak, a vatikáni pénzügyi hatóságok tudta nélkül.

Az ügy másik szereplője, Cecilia Marogna is megszólalt Becciu pápai terveivel kapcsolatban. Azt mondta: „Nunciusként bonyolult helyzetekben szerzett tapasztalatot, az egyház vezető kormányzati embere is volt, és legutóbbi pozíciójában, a szentté avatási kongregációban, nagyon fontos diplomáciai kapcsolatokat épített ki.” Marognát három év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélték. A vádak szerint Becciu közbenjárására kapott közel hatszázezer eurót humanitárius célokra, de a pénzből luxuscikkeket vásárolt. Felmerült, hogy különösen közeli kapcsolatban álltak egymással, de ezt mindketten tagadták.

A pápaválasztó konklávé időpontját a bíborosi testület április 28-án határozta meg, a Ferenc pápa halála után tartott ötödik informális találkozón. A Sixtus-kápolna előkészítése már elkezdődött, hogy a szokásosnál több, összesen több mint 180 pápaválasztó bíborosnak biztosítsanak helyet.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor egyik fő ideológusa, Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből
A TISZA Párt elnöke kemény szavakkal reagált Schmidt Mária azon kijelentésére, miszerint Bucsában nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak.


„Orbán Viktor egyik fő ideológusa, a NER által tízmilliárdossá váló Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből” - reagált Facebook-posztjában Magyar Péter Schmidt Mária azon kijelentésére, miszerint Bucsában nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak.

„Schmidt Mária a ma megjelent írásában azt állítja, hogy az orosz-ukrán háború egyik legbestiálisabb tömeggyilkosságát nem az orosz katonák követték el, hanem az ukrán hadsereg végzett több, mint 400 ukrán civillel. Jómagam tavaly nyáron személyesen jártam Bucsában, amikor segélyszállítmányt vittünk a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz. Találkoztam olyan ukrán civillel, akinek az édesapját tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák 2022 március 4-én. Beszéltem olyan magyar származású bucsai lakossal is, aki annak köszönhetően élte túl az orosz vérengzést, hogy az egyik kereszteződésnél a társa kérésére nem jobbra, hanem balra fordult a gépkocsijával menekülés közben. Megtekintettem a tömegsírokat és az áldozatokról készített megdöbbentő fotókat és meghallgattam a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek megállapításait” - folytatja a TISZA Párt elnöke.

„Ép ésszel fel sem fogható, hogy egy magát történésznek nevező orbánista NER kitartott hogy jut el olyan mélységbe, hogy a legalapvetőbb tények kapcsán is hazudik és még holtukban is meggyalázza a több száz ukrán civil áldozat emlékét (köztük nőkét és gyerekekét)”

- fogalmazott Magyar, aki szerint .

„ezután a legkevesebb, hogy Schmidt Mária haladéktalanul távozik a közéletből és lemond a Terror Háza valamint XX. és XXI. Századi Intézet és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatói posztjáról”.

„Felszólítom a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, hogy ne alkalmazza a továbbiakban egyetemi tanárként Schmidt Máriát. Továbbá elvárom, hogy Orbán Viktor nyilvánosan határolódjon el egyik fő ideológusától és tanácsadójától. Schmidt Máriának felajánlom, hogy személyesen kísérem el Bucsába, hogy beszélhessen az orosz vérengzést túlélő civilekkel” - zárta posztját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megint hosszabbított a parlament: novemberig biztosan marad a veszélyhelyzet Magyarországon
A kormány továbbra is rendkívüli intézkedéseket hozhat, immár több mint 5 éve. Az új szabályok később szigorúbb feltételekhez kötik majd a hosszabbítást.


A parlament kedd délelőtt újabb 180 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet Magyarországon. A képviselők 131 igen szavazattal döntöttek úgy, hogy a különleges jogrend november 14-ig érvényben marad.

A kormány így továbbra is rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagy rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A veszélyhelyzetet először 2020. március 11-én hirdették ki a koronavírus-járvány miatt. Azóta a kormány folyamatosan él ezzel a lehetőséggel, legutóbb a 2022-es választások után, amikor az orosz–ukrán háborúra hivatkozva vezettek be újabb veszélyhelyzetet. Azóta a parlament félévente meghosszabbítja ezt.

A veszélyhelyzetre hivatkozva az elmúlt években több rendelet is született, amelyek nem közvetlenül a háborúhoz kapcsolódtak.

Például lehetővé tették a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali felmentését, vagy rendeletben írták elő, hogy az elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték miatt a közterületeket ingyenesen lehet használni.

Az Országgyűlés két hete elfogadott egy újabb Alaptörvény-módosítást, amely szűkíti a kormány mozgásterét.

2026. január 1-jétől a kormány csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük.

Egy másik törvénymódosítás viszont lehetővé teszi, hogy január 1-je után a kormány hat hónapra újra felhatalmazást kapjon, hogy bizonyos területeken – például a gazdaság vagy az ellátásbiztonság területén – eltérhessen törvényi szabályoktól. Ebben az esetben például előírhatnák a boltoknak, hogy bizonyos termékeket kötelezően szolgáltassanak be. Ha általános felhatalmazást kap a kormány, akkor bármilyen törvényt felfüggeszthet vagy módosíthat.

A legutóbbi hosszabbítást tavaly novemberben fogadta el a parlament, akkor 2025. május 18-ig szólt a háborús veszélyhelyzet. A mostani döntéssel ez az időszak november közepéig tolódik ki.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: