Holttestet találtak a síneken Nyíregyházánál, megbénult a vonatközlekedés a Szerencs felé tartó vonalon
Hétfő reggel egy elgázolt ember holttestét találták meg a síneken Nyíregyháza és Nyírtelek között. A helyszínelés miatt a Szerencs–Nyíregyháza vonalon pótlóbuszok járnak, a menetidő jelentősen megnőtt.
Egy korábban elütött ember holttestét találták meg a síneken Nyíregyháza és Nyírtelek között, a 338-as út felüljárójának közelében, ezért hétfő reggel leállították a vonatforgalmat az érintett szakaszon. A Mávinform közlése szerint baleseti helyszínelés miatt a Szerencs–Nyíregyháza vonalon hosszabb menetidőre és pótlóbuszos átszállásra kell számítani délelőtt – írja az MTI.
A Füzesabony–Miskolc–Nyíregyháza közötti személyvonatok helyett Nyírtelek és Nyíregyháza között pótlóbuszok viszik az utasokat. A Tokaj InterCity-k helyett Görögszállás és Nyíregyháza között kell pótlóbuszra szállni, a Tiszalök–Nyíregyháza vonatok pedig csak Görögszállás és Tiszalök között járnak.
A Szerencs–Nyíregyháza vonalon egyébként sem ritkák a forgalmi zavarok miatti pótlások, február 11-én például szintén egy gázolás miatt kellett buszokat beállítani a térségben.
Egy korábban elütött ember holttestét találták meg a síneken Nyíregyháza és Nyírtelek között, a 338-as út felüljárójának közelében, ezért hétfő reggel leállították a vonatforgalmat az érintett szakaszon. A Mávinform közlése szerint baleseti helyszínelés miatt a Szerencs–Nyíregyháza vonalon hosszabb menetidőre és pótlóbuszos átszállásra kell számítani délelőtt – írja az MTI.
A Füzesabony–Miskolc–Nyíregyháza közötti személyvonatok helyett Nyírtelek és Nyíregyháza között pótlóbuszok viszik az utasokat. A Tokaj InterCity-k helyett Görögszállás és Nyíregyháza között kell pótlóbuszra szállni, a Tiszalök–Nyíregyháza vonatok pedig csak Görögszállás és Tiszalök között járnak.
A Szerencs–Nyíregyháza vonalon egyébként sem ritkák a forgalmi zavarok miatti pótlások, február 11-én például szintén egy gázolás miatt kellett buszokat beállítani a térségben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hetet-havat összehordott” – Betelt a pohár a Partizán Bese Gergő-interjúja után, Bábel érsek laicizáltatná a botrányhőst
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a Magyar Hangnak nyilatkozva jelentette be a laicizálási eljárás indítását. Az érsek szerint Bese az interjúban a korábbi egyházi vizsgálatnak is ellentmondó, kitalált történeteket adott elő.
Kezdeményezte Bese Gergő laicizálását Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, miután a meleg szexbotrányba keveredett, fideszes kötődésű pap a szombati Partizán-interjújában az érsek szerint „hetet-havat összehordott”. Bábel úgy látja, Bese „kitalált történeteket adott elő, és több lényeges ponton homlokegyenest mást állított, mint a főegyházmegye által lefolytatott vizsgálat idején”.
Bábel, Bese korábbi főnöke a Magyar Hangnak nyilatkozva hozzátette, az atya „csak a feltűnést keresi”, és Gábor Zsazsához hasonlította őt: „mindegy, hogy mit, csak beszéljenek róla”. Az érsek arról is beszélt, hogy ameddig tudta, védte egykori beosztottját, mert remélte, hogy „hátha jobb útra tér”, de Bese mostani nyilatkozatával szerinte túlment minden határon - írta a 24.hu.
Az interjúban a felfüggesztett pap részletesen beszélt állítólagos találkozóiról az Alkotmányvédelmi Hivatallal, és egy általa előadott ultimátumról, amely szerint választania kellett az ország elhagyása és az öngyilkosság között. Állításait azonban semmilyen konkrét bizonyítékkal nem támasztotta alá, és az sem derült ki, zsarolás és kényszerítés esetén miért nem tett büntetőfeljelentést. Bese végig tagadta a férfiakkal folytatott szexuális kapcsolatot, azt állítva, hogy csapdába csalták és egy videóval megzsarolták.
Besét korábban már felfüggesztették a papi szolgálat alól, miután 2024 szeptemberében olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyek alapján a Fideszhez és a kormányzati kommunikációhoz szorosan kötődő dunavecsei plébános melegpartikon vett részt, és szexuális viszonyt folytatott férfiakkal. A Válasz Online akkori értesülése szerint az ügy iratai a legmagasabb állami köröket is elérték. Bese csapda-verziójának ellentmond, hogy az RTL Híradónak egy partiresztvevő korábban úgy nyilatkozott, a pap „végig magánál volt, és pontosan tudta, hogy milyen eseményen vesz részt”.
A római katolikus egyházban a laicizálás a klérus tagjainak visszahelyezését jelenti a laikusi állapotba. Ez azt jelenti, hogy egy felszentelt személy – kérelemre vagy fegyelmi okokból – kikerül az egyház kötelékéből, és többé nem végezhet papi szolgálatot. Az érsek szerint ha az érintett nem akarja a laicizálást, hosszú és bonyolult eljárásra kell számítani.
Bese állításaira reagálva Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár megerősítette egy 2024-es találkozó tényét, de közölte, hogy segítséget nem ajánlott fel. Maga Bábel Balázs pedig tagadta, hogy bármilyen politikai nyomás érte volna a Bese-ügy szankcióinak meghozatalakor.
Kezdeményezte Bese Gergő laicizálását Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, miután a meleg szexbotrányba keveredett, fideszes kötődésű pap a szombati Partizán-interjújában az érsek szerint „hetet-havat összehordott”. Bábel úgy látja, Bese „kitalált történeteket adott elő, és több lényeges ponton homlokegyenest mást állított, mint a főegyházmegye által lefolytatott vizsgálat idején”.
Bábel, Bese korábbi főnöke a Magyar Hangnak nyilatkozva hozzátette, az atya „csak a feltűnést keresi”, és Gábor Zsazsához hasonlította őt: „mindegy, hogy mit, csak beszéljenek róla”. Az érsek arról is beszélt, hogy ameddig tudta, védte egykori beosztottját, mert remélte, hogy „hátha jobb útra tér”, de Bese mostani nyilatkozatával szerinte túlment minden határon - írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – Trump megdöbbentő javaslata a válságban fuldokló szigetországnak
Donald Trump szerint magas szintű egyeztetések folynak a kubai vezetéssel egy lehetséges átvételről. Havanna ezt kategorikusan cáfolta; a kubai külügyminiszter-helyettes szerint semmilyen párbeszéd nem zajlik.
„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – jelentette ki Donald Trump február 27-én, pénteken a Fehér Ház előtt. A Reuters által rögzített videó szerint az elnök hozzátette, hogy a kubai kormány „magas szinten” tárgyal velük, majd a szigetország gazdasági helyzetére utalva megjegyezte: „Nincs pénzük. Most semmijük sincs.” A Fehér Ház nem részletezte, hogy Trump mit értett pontosan a „baráti átvétel” alatt, így nyitva maradt a kérdés, hogy az egy szorosabb gazdasági-politikai megállapodást, nemzetközi gyámságot vagy csupán retorikai nyomásgyakorlást jelent-e.
A bejelentés alig két nappal egy halálos kimenetelű tengeri incidens után hangzott el. Február 25-én a kubai határőrség Kuba északi partjainál, a parttól nagyjából 1,85 kilométerre tűzpárbajba keveredett egy Florida-nyilvántartású gyorsnaszáddal. Az összecsapásban négyen meghaltak és hatan megsebesültek a csónakon, valamint egy kubai parancsnok is sérüléseket szenvedett. A kubai belügyminisztérium szerint a hajón rohamfegyverek, pisztolyok, álcázó felszerelés és nagyjából 12 800 lőszer volt, a csoport pedig „terrorcélú beszivárgást” tervezett. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szokatlan nyílt tengeri tűzpárbajt látni”.
A feszültséget fokozza a Kubát sújtó súlyos energiaválság. A szigetország napi kőolajigénye körülbelül 100 ezer hordó, miközben saját termelése ennek kevesebb mint a felét, nagyjából 40 ezer hordót tesz ki. A venezuelai olajszállítások akadozása miatt a hiány kritikus méreteket öltött, ami országszerte áramkimaradásokhoz és a közszolgáltatások, például a szemétszállítás leállásához vezetett.
Washington részlegesen enyhített a szankciókon, engedélyezve bizonyos üzemanyag-szállítmányokat Kuba magánszektorának. Kanada eközben 8 millió kanadai dollár, átszámítva körülbelül 1,9 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt ígért ENSZ-ügynökségeken keresztül.
Miközben Trump magas szintű tárgyalásokról beszélt, Havanna ezt határozottan tagadja. Carlos F. de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes egyértelműen fogalmazott: „Nincs semmiféle magas szintű párbeszéd az Egyesült Államok és Kuba kormánya között” – mondta a La Jornada mexikói lapnak. Bár a sajtóban felmerült, hogy Marco Rubio informális csatornán egyeztethet Raúl Castro unokájával, Raúl Guillermo Rodríguez Castróval, a kubai ENSZ-nagykövet ezt „spekulációnak” nevezte. Miguel Díaz-Canel kubai elnök korábban kijelentette, Kuba csakis „egyenlők közötti pozícióból, szuverenitásunk, függetlenségünk és önrendelkezésünk tiszteletével” hajlandó párbeszédet folytatni.
Az amerikai belpolitikát is megosztja a kubai helyzet. Míg a kubai-amerikai kongresszusi képviselők a szankciók szigorú betartatását sürgetik, több mint negyven civil szervezet levélben figyelmeztetett, hogy az üzemanyag-ellátás elvágása a kubai lakosság „kollektív büntetéséhez” vezethet.
„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – jelentette ki Donald Trump február 27-én, pénteken a Fehér Ház előtt. A Reuters által rögzített videó szerint az elnök hozzátette, hogy a kubai kormány „magas szinten” tárgyal velük, majd a szigetország gazdasági helyzetére utalva megjegyezte: „Nincs pénzük. Most semmijük sincs.” A Fehér Ház nem részletezte, hogy Trump mit értett pontosan a „baráti átvétel” alatt, így nyitva maradt a kérdés, hogy az egy szorosabb gazdasági-politikai megállapodást, nemzetközi gyámságot vagy csupán retorikai nyomásgyakorlást jelent-e.
A bejelentés alig két nappal egy halálos kimenetelű tengeri incidens után hangzott el. Február 25-én a kubai határőrség Kuba északi partjainál, a parttól nagyjából 1,85 kilométerre tűzpárbajba keveredett egy Florida-nyilvántartású gyorsnaszáddal. Az összecsapásban négyen meghaltak és hatan megsebesültek a csónakon, valamint egy kubai parancsnok is sérüléseket szenvedett. A kubai belügyminisztérium szerint a hajón rohamfegyverek, pisztolyok, álcázó felszerelés és nagyjából 12 800 lőszer volt, a csoport pedig „terrorcélú beszivárgást” tervezett. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szokatlan nyílt tengeri tűzpárbajt látni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: A magyarok csaknem fele szerint van olyan politikus, akinek le kell mondania a gödi Samsung-gyár botránya miatt
A megkérdezettek több mint fele szerint minden olyan politikusnak távoznia kell, aki tudott a szabálytalanságokról. Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül a legtöbben Lázár Jánost mondatnák le.
A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős a gödi Samsung-gyár botrányában, és a politikai következményeket sürgetők több mint fele (57 százalék) minden olyan politikust megbuktatna, aki tudott a szabálytalanságokról. A magyarok háromnegyede hallott arról, hogy a gyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tehették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormánynak lépnie kellett volna, miután a sajtóban megjelent bizonyítékok alapján a kabinet tagjai is tudhattak a szennyezésről.
Tízből hét megkérdezett a Samsung SDI vezetését tartja a fő felelősnek, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék pedig a hatóságokat is hibáztatja. A kormány szerepének megítélésében jelentős a különbség a politikai táborok között: a fideszesek 13, a TISZA Párt támogatóinak 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést.
A Fidesz szavazóinak tizede szerint senki nem felelős, mivel nem is létezik az egész probléma.
A kutatásban résztvevők 42 százaléka szerint van olyan politikus, akinek le kellene mondania az ügy miatt, ezt a Fidesz híveinek 16, a Tisza szavazóinak 88 százaléka mondta.
A lemondást elvárók körében a legtöbben, 18 százaléknyian Szijjártó Pétert, 13 százaléknyian Orbán Viktort, 8 százaléknyian Lázár Jánost, 5 százaléknyian pedig Rogán Antalt nevezték meg.
Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül senki nem gondolja, hogy a miniszterelnöknek vagy Rogán Antalnak kellene emiatt mennie, a külügyminiszter lemondását viszont 7, Lázár Jánosét pedig 22 százalék várná közülük.
Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada (32 százalék) ért egyet az akkumulátorgyárak idetelepülésével, 61 százalék viszont szívesebben látná őket a határokon kívül. Ugyanakkor tízből hét kormánypárti szavazónak nincs baja az iparág magyarországi terjeszkedésével, míg a TISZA támogatói között ez az arány csupán 4 százalék. Hasonlóan elutasító a többség az állami támogatásokkal és kedvezményekkel szemben is: ezt 61 százalék ellenzi, és csak 31 százalék támogatja. Ennek megfelelően mindössze tízből három ember gondolja, hogy hosszú távon Magyarország nyer az akkumulátorgyárak betelepülésén, minden második válaszadó szerint viszont inkább veszítünk ezen.
Az akkumulátorgyárakat az emberek 54 százaléka nagyon szennyezőnek tartja, és a többség (52 százalék) nem bízik abban, hogy a környezetvédelmi előírások megfelelőek, és azokat eredményesen betartatják.
A hatóságok eszközeit 45 százalék tartja nem megfelelőnek a szabályok betartatására. Ennek megfelelően szinte ugyanannyian vannak, akik félnének a szennyezéstől, ha gyár épülne a közelükbe (62 százalék), mint akik örülnének az új munkahelyeknek (60 százalék). A válaszadók több mint negyede fontolóra venné a költözést, ha ilyen „szomszédot” kapna, de ugyanennyien vannak azok is, akik szívesen dolgoznának egy új gyárban.
A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős a gödi Samsung-gyár botrányában, és a politikai következményeket sürgetők több mint fele (57 százalék) minden olyan politikust megbuktatna, aki tudott a szabálytalanságokról. A magyarok háromnegyede hallott arról, hogy a gyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tehették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.
A megkérdezettek háromnegyede szerint a kormánynak lépnie kellett volna, miután a sajtóban megjelent bizonyítékok alapján a kabinet tagjai is tudhattak a szennyezésről.
Tízből hét megkérdezett a Samsung SDI vezetését tartja a fő felelősnek, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék pedig a hatóságokat is hibáztatja. A kormány szerepének megítélésében jelentős a különbség a politikai táborok között: a fideszesek 13, a TISZA Párt támogatóinak 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több amerikai katonai gép is lezuhant Kuvaitban – videón, ahogy az egyikből katapultáltak a pilóták
A kuvaiti védelmi minisztérium közlése szerint a zuhanást mindenki túlélte, a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra. Az incidensek okait közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.
Több amerikai katonai repülőgép zuhant le hétfő reggel Kuvaitban, a személyzet minden tagja túlélte a baleseteket. A kuvaiti védelmi minisztérium közleménye szerint a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra, állapotuk stabil, az incidensek okait pedig közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.
Bár a hivatalos közlés nem részletezte a gépek típusát vagy pontos számát, a közösségi médiában olyan felvételek terjedtek el, amelyeken egy vélhetően F-15E Strike Eagle típusú vadászbombázó zuhanása látható.
A videón jól kivehető, amint a kétfős személyzet sikeresen katapultál a pörgő gépből.
???? IRAN HAS DOWNED A US JET
Videos of American pilots who ejected from their fighter jet over Kuwait are shared on social media.
In addition, local media are publishing footage of, presumably, one of the American pilots. pic.twitter.com/YymnFFCIpM
Miután Izrael és az Egyesült Államok szombaton támadást indított Irán ellen, amely válaszcsapásokba kezdett, Kuvaitot és a térségben állomásozó amerikai erőket is több támadás érte. Szombaton a kuvaiti légvédelem több ballisztikus rakétát és drónt is megsemmisített, az Ali Al Salem légibázis közelében lehulló repeszek három katonának okoztak könnyebb sérüléseket. Egy haditengerészeti bázist ért dróntámadásról a kuvaiti védelmi tárca azt közölte, hogy „sikeresen elhárították és kezelték a fenyegetést”.
Az amerikai hadsereg központi parancsnoksága vasárnap több amerikai katona haláláról is beszámolt a Kuvaitot ért támadások után.
Több amerikai katonai repülőgép zuhant le hétfő reggel Kuvaitban, a személyzet minden tagja túlélte a baleseteket. A kuvaiti védelmi minisztérium közleménye szerint a pilótákat kórházba szállították kivizsgálásra, állapotuk stabil, az incidensek okait pedig közös bizottság vizsgálja az Egyesült Államokkal.
Bár a hivatalos közlés nem részletezte a gépek típusát vagy pontos számát, a közösségi médiában olyan felvételek terjedtek el, amelyeken egy vélhetően F-15E Strike Eagle típusú vadászbombázó zuhanása látható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
