EGÉSZSÉG
A Rovatból

Hogyan válasszunk orvost kisebb sebészeti beavatkozások esetén?

Cikkünkben ehhez adunk néhány hasznos tippet.


Minden műtét komoly érzelmi megterhelést jelent – a fizikai vonatkozáson túl. Így már egy kisebb beavatkozásnál is fontos, hogy biztonságban érezzük magunkat és a lehető legkisebb stresszel essünk át a dolgon. Ehhez azonban meg kell találnunk azt a sebészt, akiben maximálisan megbízunk. Cikkünkben ehhez adunk néhány hasznos tippet.

Kérdezzünk körbe!

Egy jó sebésznek alighanem a híre is jó. Kérdezzünk tehát körbe az ismerősök, barátok és rokonok között, hátha tudnak olyan szakorvost ajánlani, akiért tűzbe tennék a kezüket. Mindenképp faggassuk ki őket arról, hogy mik voltak a legnagyobb pozitívumok, mivel voltak a leginkább elégedettek. Ugyanakkor azt is kérdezzük meg, hogy mik voltak az esetleges negatív élmények.

Az online véleményeket is elolvashatjuk, ezeket azonban kezeljük erős fenntartással. Online az emberek sokkal könnyebben ítélkeznek és fogalmaznak meg erős, akár sértő véleményeket. De azt se feledjük, hogy az interneten a pozitív visszajelzéseket nem nehéz meghamisítani.

Nézzük meg a szakterületüket!

A sebészet egy igen tág fogalom, ami rengeteg különféle szakterületet foglal magába. Még egy kisebb beavatkozásnál is igaz, hogy érdemes specialistához fordulni a lehető legjobb kezelés érdekében. Egész más technikát és hozzáállást kíván például a szemsebészet, az idegsebészet vagy a bőrsebészet – a felsorolást pedig sokáig folytathatnánk. Laikusként ugyanakkor nem biztos, hogy meg tudjuk határozni, milyen típusú sebészetre van szükségünk. Ezért első körben akár egy általános sebészhez is fordulhatunk, aki majd továbbirányít minket a megfelelő szakrendelésre. Lehet, hogy ez több időt vesz igénybe, de végeredményben a lehető legjobb kezekbe kerülünk majd.

Vizsgáljuk meg a weboldalt!

Persze ne azt nézzük, hogy mennyire mutatós vagy gyors. Sokkal inkább arra koncentráljunk, hogy milyen mentalitást mutat a bemutatkozó oldal. Páciensközpontúnak tűnik az orvos, aki mély odafigyelést tanúsít az emberek felé vagy sem? Szerencsés esetben esetleg korábbi páciensek is megszólalnak a honlapon, akik átfogó információkat adnak át a sebészről.

Annak is olvassunk utána, hogy a kiszemelt orvos milyen végzettséggel rendelkezik, milyen szakmai továbbképzéseken vett részt, milyen publikációk köthetők a nevéhez és milyen korábbi munkahelyekkel büszkélkedhet. Ezekből már levonhatunk egy általános következtetést a felkészültségéről és arról, hogy mennyire naprakész a tudása.

Kérjünk személyes találkozót!

Ennél jobb módszer aligha létezik: miután a fenti tippekkel megtaláltuk a szóba jöhető sebészeket, bátran látogassuk meg őket személyesen is. Az is sokat elárul majd, hogy mikor tud minket fogadni, és persze az is, hogy mennyi időt szán a panaszaink megismerésére. Ha úgy érezzük, hogy csak fél füllel figyel ránk, és nem ad megfelelő tájékoztatást, akkor inkább keressünk tovább.

Arról is képet kaphatunk a személyes találkozó keretében, hogy az orvos hogyan bánik a kollégáival, ami szintén nem másodlagos szempont. A lényeg ezzel együtt az, hogy benyomást szerezzünk róla. Emberileg szimpatikus-e a sebész, el tudjuk-e képzelni, hogy ő kezeljen minket, megbíznánk-e benne maximálisan a folyamat során?

Vegyük figyelembe az intézményt is!

Nem csupán az orvos számít, ha szakembert keresünk egy kisebb beavatkozáshoz. Az is sokat nyom a latba a döntésnél, hogy milyenek a körülmények az adott intézményben. Mióta létezik egyáltalán sebészet a kórházban, és milyen specialistákat foglalkoztatnak? Milyenek az általános körülmények, és mennyire jól felszerelt a műtő vagy a betegszobák? Ezeket mind-mind érdemes megnézni választás előtt.

Ebben az esetben is a legjobb megoldás az, ha első kézből tudunk információhoz jutni. Vagyis keressünk olyan ismerősöket, akik már jártak a szóban forgó kórházban, és hagyatkozzunk az ő tapasztalataikra. A kórház esetében ugyanakkor a Google-értékelések is sokatmondóak lehetnek.

Figyeljünk az intő jelekre!

Máshogyan is megközelíthetjük az orvoskeresés kérdését: úgy, hogy az intő jelekre fókuszálunk, és ezek alapján szűkítjük a listánkat addig, amíg csak egyetlen sebész nem marad azon. Bár egy orvost nem a bürokratikus képességei határoznak meg elsősorban, mégis intő jel lehet, ha folyamatosan lemondja a megbeszélt találkozót, ha soha nem érhető el telefonon, vagy csak hetekkel később válaszol egy e-mailünkre. Ez szervezetlenségre utal, ami később megnehezítheti az orvos-páciens kapcsolatot.

Nem tekinthetjük azt sem jó előjelnek, ha az orvos mereven elzárkózik attól, hogy másodvéleményt kérjünk az ő diagnózisa, kezelési javaslata után. Pedig könnyen lehet, hogy a több szem többet lát-elv alapján jobb, hatékonyabb és gyorsabb felépülést szavatoló kezelést is kaphatnánk, amire a mi sebészünk nem gondolt – vagy amihez nincs megfelelő felszerelése, képzettsége.

Ne hozzunk elhamarkodott döntést!

Egy kisebb sebészeti beavatkozásnál is megfontolt döntést kell hoznunk, amihez időre van szükségünk. Ne engedjünk tehát semmilyen külső nyomásnak vagy véleménynek. Csakis olyan orvos kése alá feküdjünk, akiben tökéletesen megbízunk – még akkor is, ha ez hosszadalmas keresgéléssel jár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, miért nem mindegy, hány évesen veszítetted el a szüzességed, összefügg az öregedéssel
Egy nagymintás kutatás szerint a korai szexuális élethez gyakrabban társuló kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, hosszú távon is rontják az egészséget. Ezek a tényezők jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot és fokozhatják az öregedéssel járó sérülékenységet.


Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.

A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.

Kaixian Wang, a tanulmány vezető szerzője szerint „a krónikus betegségek, a mentális hanyatlás, a krónikus tüdőbetegségek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) különösen fontos szerepet játszottak.”

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.

A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.

A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Veszélyes azbeszt rejtőzhet sok magyar kertben is, nem csak a palatetőben
Régi kerítéselemek, virágládák és kerti szegélyek is tartalmazhatnak rákkeltő azbesztet. A valódi veszélyt az jelenti, ha ezek az anyagok megsérülnek, mert a felszabaduló por súlyos betegséget okozhat.


Nem csak a palatetőben leselkedik veszély: sok magyar kertben a kerítéselemek, kerti szegélyek vagy akár a virágládák is tartalmazhatnak azbesztet. A legnagyobb probléma azonban nem a meglétük, hanem a fúrás, vágás, csiszolás okozta por.

Sokan nem is gondolnák, de a rendkívül időtállónak számító azbesztcementből korábban nemcsak hullámpalát, hanem kerítéselemeket, különféle udvari építményeket, sőt kerti szegélyeket és virágládákat is gyártottak – írja a Dívány. Ezekből ma is számos található országszerte a kertekben, mivel az anyag évtizedekkel később is használatban maradt.

A valódi problémát az okozza, ha a pala vagy más azbeszttartalmú szerkezet megreped, elöregszik, vagy egy felújítás során fúrják, vágják, törik. Ilyenkor az egészségre veszélyes, mikroszkopikus rostok a levegőbe kerülhetnek, belélegezve pedig súlyos, akár daganatos megbetegedéseket okozhatnak.

A szabályozás egyértelműen tiltja a veszélyes anyagok roncsolását: „tilos az azbeszttartalmú anyagokat vágni, fúrni, csiszolni vagy bármilyen módon roncsolni.”

Éppen ezért, ha egy régi épületnél felmerül az azbeszt jelenlétének gyanúja, nem ajánlott saját kezűleg nekilátni az eltávolításnak. A biztonságos kezelés speciális technológiát, megfelelő védőfelszerelést és minden esetben szakember közreműködését igényli.

Bár az azbeszt felhasználását Magyarországon már 2005 óta tiltják, a korábban beépített anyagok továbbra is jelen vannak. Ez nemcsak az épületekre, hanem a közműhálózatra is igaz: egyes településeken még ma is működhetnek korábban kiépített azbesztcement vízvezeték-szakaszok.

Idén tavasszal a Szombathelyen mért, határérték feletti azbesztszennyezés országos üggyé nőtt, és rövid idő alatt több városban is vizsgálatok indultak. Sopronban május elején az akkreditált labor tremolit típusú azbeszt jelenlétét igazolta, majd május végére önkormányzati bejelentés szerint 34 vizsgált útszakaszból 19-ben találtak azbesztet. Más településeken akadtak gondok: Zalaegerszegen május elején egy parkolóban igazolták az ausztriai eredetű szennyezést, a porzás csökkentésére ideiglenes lefedéssel reagáltak. Május közepén Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az osztrák bányatulajdonossal a Magyarországra irányuló értékesítés leállításáról is.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három éve nem látott mértékben tarolt az RSV a kisgyerekek körében
A légúti óriássejtes vírus (RSV) a súlyos kórházi esetek 32,8 százalékát okozta április közepén. A legsúlyosabb betegek fele öt év alatti kisgyermek volt.


Április közepére az RSV vette át a vezetést a súlyos légúti megbetegedések között: a kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti fertőzések (SARI) közel harmadáért felelt, ami az elmúlt három év legmagasabb aránya. A legsúlyosabban az öt év alattiakat sújtotta a vírus.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint április közepén a súlyos légúti fertőzések miatti kórházi kezelések 32,8 százalékáért volt felelős a légúti óriássejtes vírus – írta az EgészségKalauz.

Egy hónappal korábban, március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka bizonyult RSV-pozitívnak. Ezzel szemben az influenza 5, a COVID pedig csupán néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban.

A súlyos akut légúti fertőzéssel ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, és ennek a korcsoportnak a nagy többsége – több mint 85 százaléka – éppen az RSV miatt került kórházba.

A vírus főként az alsó légutakat támadja, ezért a még éretlen tüdővel és fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes, náluk gyakori az intenzív osztályos kezelés.

A fertőzés megelőzésére ma már több lehetőség is létezik: a terhes anyák oltása, illetve a csecsemők közvetlen, egyetlen adagban az egész szezonra védelmet nyújtó immunizálása.

Az Európai Unió 19 országában már finanszírozott program keretében elérhető ez a korszerű módszer, amely akár 80-90 százalékkal is csökkentheti a gyermekkori kórházi esetek számát.

Magyarország azonban jelenleg azon mindössze hét uniós ország egyike, ahol még nincs finanszírozott RSV-megelőzési program. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő áprilisban minisztériumi döntésre terjesztette fel egy innovatív RSV elleni készítmény társadalombiztosítási befogadását.

Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója a vírus súlyát emelte ki. „Nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy az RSV a csecsemő- és kisgyermekkori légúti megbetegedések egyik legfontosabb kórokozója. Az egy év alatti gyermekek körében a légúti fertőzéshez kapcsolódó halálozás vezető oka, az öt év alattiak alsó légúti fertőzései miatti kórházi kezelések közel negyedéért felelős” – mondta.

A veszély nemcsak a koraszülötteket érinti.

„A súlyos megbetegedés nemcsak a magas kockázatú – koraszülött, tüdőbeteg vagy súlyos szívbeteg – csecsemőket érinti, hanem az időre született babákat is” – hangsúlyozta Dr. Nádor Csaba, a Melletted a helyem Egyesület elnöke.

Nagy Lívia, az egyesület alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen betegség az egész családot megterheli. „Az RSV nemcsak a gyermek betegsége, hanem az egész családot érintő krízishelyzet. Amikor egy csecsemő légzéstámogatásra vagy kórházi kezelésre szorul, a szülőkben egyszerre jelenik meg a félelem, a tehetetlenség és a kérdés: vajon tudhattunk volna-e többet a megelőzés lehetőségeiről?”

Az RSV-szezon minden évben már szeptemberben elindul és egészen április közepéig tart. Általában minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik rajta Magyarországon.

A szakmai szervezetek szerint a megelőzési lehetőségek bővítése, az újszülöttek minél szélesebb körű immunizálása egyszerre járulna hozzá az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez és a csecsemők védelméhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk