HÍREK
A Rovatból

Hódara, jégdara is eshet kedden, szinte az egész országban zivatarokra figyelmeztetnek

Még szerdán is esni fog, de csütörtökön már sok napsütésre számíthatunk, melegedni is fog az idő.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. április 19.



Csapadékos időnk lesz kedden: a napsütést gyakran zavarják majd gomolyfelhők, és több tájegységünkön is számítani kell futó záporokra, melyeket

helyenként hódara, jégdara is kísérhet, néhol hózápor is előfordulhat, és egy-egy helyen esetleg az ég is megdörrenhet

- írja az Időkép előrejelzésében.

A változó irányú szél csak záporok, zivatarok környezetében támadhat fel. Délután 7 és 13 fok között alakul a hőmérséklet.

Szerdán napos-gomolyfelhős időre számíthatunk, kezdetben délkeleten és délnyugaton, napközben a Dunától keletre elszórtan alakulhat ki átmenetileg kisebb eső, futó zápor. Az északnyugati szél többfelé megélénkülhet. Reggelre -4 és +4 fok közé hűl a levegő, délután 12-17 fokra van kilátás.

Csütörtökön az ország nagy részén sok napsütésre számíthatunk, de északkeleten és délnyugaton több felhő lehet az égen, viszont említésre méltó csapadék nem valószínű. Csak helyenként lehet élénk a légmozgás.

Reggel néhol még gyengén fagyhat, délutánra viszont már 15 és 21 fok közé melegedhet a levegő.

Péntekre megnövekszik a felhőzet, és több tájegységünkön is számítani kell elszórtan esőre, záporokra. A keleties szél többfelé élénk, helyenként erős lesz. 15-22 fokot mérhetünk a legmelegebb órákban.

Szombaton napos-gomolyfelhős időre van kilátás elszórtan egy-egy záporral. 16 és 22 fok közé melegedhet a levegő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Van, ahol 20 centi hó esett – vastag hótakaró borítja a Dunántúlt
A Dunántúlon hullott a legtöbb hó az idei szezon első komoly havazásában. Helyenként 15 centimétert meghaladó hótakaró alakult ki.


Túl vagyunk az idei szezon első komoly havazásán.

A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki

- írja az Időkép.

A portál több fotót is megosztott a hóhelyzetről:

Keletebbre azonban jóval szerényebb volt a helyzet. Bár az esti órákban ott is többfelé havazásba váltott a csapadék, a melegebb talajfelszín miatt a hó nem tudott tartósan megmaradni. A Dunántúl ezzel szemben már egy nappal korábban lehűlt, így ott a frissen érkező hó is könnyen megtapadt, míg keletebbre szinte azonnal elolvadt.

Lassan elhagyja az országot a mediterrán ciklon csapadékrendszere, vasárnap reggel már csak helyenként fordul elő havas eső, hószállingózás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megérkezett az új influenza-variáns, ami sokkal veszélyesebb az eddigi évek vírusaitól
A „subclade K” nevű mutáns már Európában is dominál, és több országban a szokásosnál hetekkel korábban kezdődött meg az influenzaszezon. A szakértők szerint az idei sokkal veszélyesebb az eddigi évek influenzatípusainál.


A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy

ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.

Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.

„Ezek az eredmények megnyugtató bizonyítékot jelentenek arra, hogy az idei influenzaoltás a K alkláddal kapcsolatos aggodalmak ellenére is fontos védelmet nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt”

– mondta a brit közegészségügyi hivatal közleményében Dr. Jamie Lopez Bernal, a hivatal immunizációs szaktanácsadó epidemiológusa.

A szezon több helyen a szokásosnál korábban és intenzívebben indult. Japánban már október elején átlépték az országos járványküszöböt, ami miatt több helyen iskolákat kellett bezárni, az Egyesült Királyságban pedig szintén a vártnál hamarabb kezdett emelkedni az esetszám, és a laboratóriumi mintákban a H3N2 vírus dominál. Az új variáns megjelenése mögött a vakcinagyártás időzítése áll. A tudósok minden év februárjában döntenek arról, hogy a következő északi féltekés szezonra mely vírustörzsek ellen készüljön oltóanyag. A K alklád azonban csak a déli féltekés influenzaszezon vége felé, a döntés és a gyártás megkezdése után kezdett elterjedni – számolt be róla a Gizmodo.

Szakértők szerint a helyzetet komolyan kell venni. „Most nincs itt az ideje, hogy ‘vakon repüljünk’ a légúti vírusok szezonjába” – nyilatkozta a CIDRAP egészségügyi szaklapnak Dr. Danuta Skowronski, a British Columbia Járványügyi Központjának vezetője. Más kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy bár a védelem nem lesz százszázalékos, az oltás továbbra is kulcsfontosságú. „Nem arra számítunk, hogy a vakcina védelme teljesen eltűnik, de ha ez a vírus uralja a szezont, némi visszaesés várható” – közölte Dr. Richard Webby, a St. Jude Gyermekkutató Kórház szakértője.

A brit adatok szerint

a jelenleg keringő H3N2 variánsok nem mutatnak rezisztenciát az olyan vírusellenes szerekkel szemben, mint az oseltamivir vagy a zanamivir, így a betegség kezelésére továbbra is hatékony eszközök állnak rendelkezésre.

Az oltás felvételével pedig még mindig nem késtünk el. „Még nem késő. Menjenek, és vegyék fel az influenzaoltást!” – hangsúlyozta Dr. Adam Lauring, a Michigani Egyetem Orvosi Karának infektológiai igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Négy éven át elfelejtette beszedni a bérleti díjat a Halászbástya Étteremtől az önkormányzat, közel 400 millió forintról van szó
A koronavírus-járvány miatti mentesség után egyszerűen nem indították újra a számlázást. A kerület korábbi polgármestere azt állítja, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.


Arra a közel 400 millió forintos kérdésre keresi a választ a Budavári Önkormányzat, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Halászbástya Étteremnek négy éven át egyetlen számlát sem küldtek a bérleti díjról, írja a Telex. Az ügy teljes feltárására a képviselő-testület november 20-án, rendkívüli ülésen szavazta meg egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását. A négy képviselőnek jövő március végéig kell jelentést készítenie arról, miért és kinek a hibájából maradt el a számlázás, és szükség esetén büntetőfeljelentést is előkészíthetnek.

A vizsgálat középpontjában a Halászbástya északi, Hilton mögötti 1832 négyzetméteres területét bérlő Magyar Halászbástya Kft. áll.

A cégnek a felhalmozódott 393 millió forintos tartozását egy októberi megállapodás értelmében két éven belül kell törlesztenie.

A probléma gyökere 2021-ig nyúlik vissza, amikor a koronavírus-járvány miatt egy kormányrendelet alapján az étterem február és június között mentességet kapott a bérleti díj fizetése alól.

A mentesség június 30-án lejárt, ám az önkormányzatnál a számlázás valamiért „nem folytatódott”, így a cég éveken át nem fizetett a terület használatáért.

A mulasztásra a tavalyi önkormányzati választás utáni átvilágítások során derült fény. V. Naszályi Márta, a kerület előző polgármestere azt állította, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.

A Halászbástya hasznosítása és az abból származó bevételek régóta forró téma a Várban. Januárban az új, fideszes vezetésű önkormányzat egy napra le is kordonoztatta a műemlék alsóbb szintjeit, hogy ott is belépőt szedhessenek. Az akció egy nap alatt egymillió forint pluszbevételt hozott, de a közfelháborodás és a kivitelezés minősége miatt Böröcz László polgármester gyorsan visszakozott. „A kivitelezés nem volt megfelelő, ezért a kordon elbontásáról intézkedtem, ami azóta meg is történt” – mondta akkor Böröcz. Karácsony Gergely főpolgármester az eljárást „abszurdnak és méltatlannak” nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Azonosítatlan drónokat lőttek le az eindhoveni reptér fölött
Két órán át állt a forgalom a holland reptéren, a repülőgépeket más városokba irányították át. A hatóságok teljes titokban tartják, milyen fegyvereket vetettek be az incidens során.


Két órára teljesen megbénult a légi forgalom a dél-hollandiai Eindhoven repülőterén szombat este, miután több azonosítatlan drónt észleltek a légterében. A hatóságok a civil és katonai járatokat egyaránt érintő teljes zárlatot rendeltek el, amely nagyjából este tizenegy óráig tartott. A beérkező gépek egy részét a környező repterekre, köztük Amszterdamba, Brüsszelbe és a németországi Weeze-be irányították át.

Az eseményekre reagálva Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter az X-en közölte, hogy a hadsereg drónelhárító rendszerei készenlétben állnak.

„A Honvédség drónellenes eszközei készen állnak a beavatkozásra. A rendőrség és a Királyi Csendőrség is a helyszínen van. További vizsgálat folyik, és ahol szükséges, fellépünk”

– írta a tárcavezető. A hatóságok biztonsági okokra hivatkozva nem árultak el részleteket arról, pontosan milyen intézkedéseket tettek.

Az eindhoveni lezárásnak komoly előzménye is volt: egy nappal korábban a közeli, Eindhoventől mintegy 40 kilométerre fekvő volkeli légibázisnál is történt egy incidens.

Péntek este hét és kilenc óra között a hadsereg több drónt észlelt a kiemelt fontosságú katonai objektum felett, és földi fegyverekkel tüzet is nyitott rájuk. A drónok ezután elhagyták a területet, roncsokat vagy maradványokat a helyszínen nem találtak.

A miniszter a fegyverhasználat részleteiről azért nem beszélt, „hogy ne figyelmeztessük a lehetséges ellenfeleket azokra a fegyverekre, amelyeket ilyen helyzetben használunk”.

Az utóbbi hónapokban Európa-szerte megszaporodtak a hasonló, repülőterek és kritikus infrastruktúra közelében történt drónészlelések. Szeptemberben több mint húsz orosz drón sértette meg a lengyel légteret, orosz katonai repülőgépek pedig Észtország légterét is megsértették. Az európai vezetők egy része a jelenséget összehangolt nyomásgyakorlásként értékeli. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelműen fogalmazott: „Itt az ideje nevén nevezni: ez hibrid hadviselés.”

Moszkva következetesen tagadja, hogy köze lenne a hasonló európai incidensekhez. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatában kijelentette: „Soha nem irányítjuk drónjainkat és rakétáinkat Európa államai és a NATO-országok felé.”

Hollandiában a hatóságok mindkét ügyben vizsgálatot indítottak a drónok eredetének és irányítóinak felderítésére.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk