„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László
A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.
„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”
– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.
A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.
Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.
„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”
- fogalmazott a CEU professzora.
Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.
„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”
– mondja.
Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.
Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.
Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Beszólós” pólóban fogadták Lázár Jánost a múzeumi dolgozók, amikor műtárgyakat válogatott náluk
A dolgozók különféle feliratú pólókkal fejezték ki véleményüket, miközben Lázár János műtárgyakat válogatott a Karmelitába. A miniszter végül meghallgatta panaszaikat is.
Fekete pólóban várták az Iparművészeti Múzeum dolgozói Lázár János építési és közlekedési minisztert a Jászberényi úti átmeneti telephelyen. A miniszter azért ment az intézménybe, hogy személyesen válasszon ki műtárgy bútorokat, amelyekkel a Miniszterelnökség Karmelita épületének reprezentatív helyiségeit akarják berendezni, írta a 24.hu.
Több munkatárs olyan pólót viselt, amelyen a „műtárgy nem használati tárgy” felirat szerepelt.
Mások „El a kezekkel a műtárgyakról” feliratú pólót húztak, voltak, akik a bérhelyzetükre utalva „mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” szöveget viselték a ruhájukon.
A KKDSZ Kulturális Szakszervezet így számolt be az esetről: „Az üzenetek megfogalmazására kivételes alkalmat szolgáltatott, hogy erre épp egy olyan helyzetben kerülhetett sor, amikor közvetlenül a kormányzat tart igényt (horribile dictu: szorul rá) a múzeumi alkalmazottak munkájára.”
A szakszervezet azt írta, hogy
„bár eredeti terveink között ez nem szerepelt, a miniszter úr – némi bizonytalankodást követően – végül vállalkozott rá, hogy rövid látogatása végén személyesen is meghallgassa a jelenlévő múzeumi kollégákat, és megfogalmazott panaszaik jogos voltát maga is kénytelen volt elismerni”.
A KKDSZ szerint ez a történet azt mutatja, hogy „már a kormányzat legfelsőbb szintjein is felfigyelhettek Lázár János műtárgyakhoz fűződő ismereteire, és ezt igénybe is veszik.”
Fekete pólóban várták az Iparművészeti Múzeum dolgozói Lázár János építési és közlekedési minisztert a Jászberényi úti átmeneti telephelyen. A miniszter azért ment az intézménybe, hogy személyesen válasszon ki műtárgy bútorokat, amelyekkel a Miniszterelnökség Karmelita épületének reprezentatív helyiségeit akarják berendezni, írta a 24.hu.
Több munkatárs olyan pólót viselt, amelyen a „műtárgy nem használati tárgy” felirat szerepelt.
Mások „El a kezekkel a műtárgyakról” feliratú pólót húztak, voltak, akik a bérhelyzetükre utalva „mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” szöveget viselték a ruhájukon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A TISZA fővárosi frakciójának vezetője, dr. Ordas Eszter családi okból július 15-ével lemond a közgyűlési mandátumáról. A TISZA elnöksége és a budapesti frakció tudomásul vette frakcióvezető asszony döntését” – írta Facebook-oldalán a párt budapesti szervezete.
A megüresedő képviselői mandátumot Gerzsenyi Gabriella veszi át. „A TISZA fővárosi frakciója jövő héten választ új vezetőt” – emlékeztetett a párt. „A TISZA teljes közössége nevében köszönjük Eszter eddigi munkáját, és további szakmai sikereket és jó egészséget kívánunk neki” – írták a közösségi oldalon.
„A TISZA fővárosi frakciójának vezetője, dr. Ordas Eszter családi okból július 15-ével lemond a közgyűlési mandátumáról. A TISZA elnöksége és a budapesti frakció tudomásul vette frakcióvezető asszony döntését” – írta Facebook-oldalán a párt budapesti szervezete.
A megüresedő képviselői mandátumot Gerzsenyi Gabriella veszi át. „A TISZA fővárosi frakciója jövő héten választ új vezetőt” – emlékeztetett a párt. „A TISZA teljes közössége nevében köszönjük Eszter eddigi munkáját, és további szakmai sikereket és jó egészséget kívánunk neki” – írták a közösségi oldalon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: A holdudvart etető rendszer válságba jutott, mert az EU nem küld tovább szabadon ellopható pénzeket
A független országgyűlési képviselő szerint a szekszárdi borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.
Hadházy egy fotót is mellékelt a Facebook-bejegyzéshez, amin Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helikoptere látható egy szekszárdi borászat istállójának karámján belül, „mert a külügyminiszternek derogált autópályán leutazni 150 kilométerre egy protokoll gyárlátogatásra és egy ebédre a borászat éttermében”.
„A borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.
Sok tízezer, sőt, százezer ember él ilyen vagy olyan módon abból, hogy jóban van valakivel, neki politikai szolgálatokat tesz, amiért állást, állami megrendelést, uniós pályázati forrást remél. Ha egyszer elkezdenénk komolyan felgöngyölíteni ezeket a dolgokat, nem is lenne elég egy új börtönt építeni, kettőt-hármat simán meg lehetne tölteni csak a fontosabb szereplőkkel” – fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki jó hírekről is beszámolt.
„A jó hír az, hogy ez a holdudvart etető rendszer válságba jutott, mivel a sajtó és néhány ellenzéki szereplő kitartó munkával elérte, hogy az EU ne küldjön tovább szabadon ellopható pénzeket. Külső finanszírozás nélkül pedig az eddigi "gazdasági modell" összezuhant, hiszen nem képes kitermelni annyit, amennyire a csókosok igényt tartanának
(meg ami egy szerény életszínvonal-emelkedéshez kellene). Lent a végeken iszonyú harag gyűlik a nagykutyákkal szemben, akik a maradék forrásokat magukhoz terelik, a falusi polgármestereknek meg csak annyit mondanak: oldjátok meg!” – zárult a bejegyzés.
A Blikk szerint több mint három és fél milliárdos csalással gyanúsítják a szekszárdi borászt, aki a hatóságok szerint fiktív önrészekkel és túlárazott számlákkal csapta be a pályázati rendszert.
A cég 2012 és 2022 között összesen közel 5 milliárd forint vissza nem térítendő állami és uniós támogatást kapott. A nyomozás jelenlegi állása szerint a gyanúsított ezek közül egyes összegekhez jogtalanul jutott hozzá.
Az ügyészség közlése szerint a férfi egyeztetett egy dunaújvárosi cég ügyvezetőjével, aki a piaci árnál jóval magasabb árajánlatokat adott. A számlákon szereplő összegek egy részét visszajuttatták a borász érdekeltségébe tartozó társaságoknak, így formálisan teljesítették a pályázatban előírt 50 százalékos önrészt. A nyomozók szerint ezzel a módszerrel a férfi és társai megtévesztették a pályázatért felelős hatóságot, és összesen mintegy 3,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Az eljárásban jelenleg tíz bűntársa ellen is folyik nyomozás, legtöbbjük szintén szekszárdi borász.
A jogi végzettségű B. I. korábban a Tolna megyei adóhatóság nyomozó osztályának vezetője volt. Korábban maga is hasonló típusú bűncselekmények ügyében nyomozott. A családja által működtetett pincészet több generáció óta jelen van a szekszárdi borvidéken, boraik országosan is ismertek, és nagy élelmiszerláncok polcain is megtalálhatók, írta a lap.
Hadházy egy fotót is mellékelt a Facebook-bejegyzéshez, amin Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helikoptere látható egy szekszárdi borászat istállójának karámján belül, „mert a külügyminiszternek derogált autópályán leutazni 150 kilométerre egy protokoll gyárlátogatásra és egy ebédre a borászat éttermében”.
„A borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás.
Sok tízezer, sőt, százezer ember él ilyen vagy olyan módon abból, hogy jóban van valakivel, neki politikai szolgálatokat tesz, amiért állást, állami megrendelést, uniós pályázati forrást remél. Ha egyszer elkezdenénk komolyan felgöngyölíteni ezeket a dolgokat, nem is lenne elég egy új börtönt építeni, kettőt-hármat simán meg lehetne tölteni csak a fontosabb szereplőkkel” – fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki jó hírekről is beszámolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Nemzetközi Űrállomás éppen Mexikó és az Egyesült Államok fölött haladt el, amikor a térségben viharok alakultak ki. A fedélzeten tartózkodó Nichole Ayers asztronautának sikerült megörökítenie egy különleges légköri jelenséget: egy vörös lidércet, azaz red sprite-ot. Az Időkép szerint az ilyen ritka elektromos kisülések megfigyelése Kapu Tibor magyar űrhajós kutatási programjában is szerepel.
A vörös lidércek olyan magaslégköri ködfénykisülések, amelyeket zivatarokban kialakuló intenzív elektromos tevékenység vált ki.
Ezek a jelenségek mindössze a másodperc töredékéig láthatók, így szabad szemmel nem érzékelhetők. A megfelelő elektromos térerősség rövid időre jöhet létre nagyobb villámkisülések után, a viharfelhő és az ionoszféra alsó határrétege között, körülbelül 100 kilométeres magasságban.
Just. Wow. As we went over Mexico and the U.S. this morning, I caught this sprite.
Sprites are TLEs or Transient Luminous Events, that happen above the clouds and are triggered by intense electrical activity in the thunderstorms below. We have a great view above the clouds, so… pic.twitter.com/dCqIrn3vrA
— Nichole “Vapor” Ayers (@Astro_Ayers) July 3, 2025
Az Időkép kiemelte, hogy
a vörös lidércek 80 kilométer magasan a legfényesebbek, ahol a légnyomás mindössze a tengerszinten mért érték százezred része.
Ezek a jelenségek horizontálisan meghaladhatják az 50 kilométeres kiterjedést, magasságuk pedig elérheti a 60 kilométert.
Nichole Ayers március óta teljesít szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson, és várhatóan fél évig marad. A legénységhez múlt csütörtökön csatlakozott Kapu Tibor is, akinek kutatásai között szerepel az ilyen légköri jelenségek vizsgálata.
A Nemzetközi Űrállomás éppen Mexikó és az Egyesült Államok fölött haladt el, amikor a térségben viharok alakultak ki. A fedélzeten tartózkodó Nichole Ayers asztronautának sikerült megörökítenie egy különleges légköri jelenséget: egy vörös lidércet, azaz red sprite-ot. Az Időkép szerint az ilyen ritka elektromos kisülések megfigyelése Kapu Tibor magyar űrhajós kutatási programjában is szerepel.
A vörös lidércek olyan magaslégköri ködfénykisülések, amelyeket zivatarokban kialakuló intenzív elektromos tevékenység vált ki.
Ezek a jelenségek mindössze a másodperc töredékéig láthatók, így szabad szemmel nem érzékelhetők. A megfelelő elektromos térerősség rövid időre jöhet létre nagyobb villámkisülések után, a viharfelhő és az ionoszféra alsó határrétege között, körülbelül 100 kilométeres magasságban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
