„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László
A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.
„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”
– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.
A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.
Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.
„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”
- fogalmazott a CEU professzora.
Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.
„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”
– mondja.
Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.
Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.
Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentkezett: Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt
A TISZA Párt vezetője megható szavakkal emlékezett meg nagyapjáról, Erőss Pálról is, aki gyerekkorát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken töltötte, és nagy szeretettel mesélt a vidékről.
Magyar Péter szerdán is folytatta országjáró körútját. Közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott. Képeket is megosztott arról, hogy milyen volt az esti találkozása a Vásárosnaményban élőkkel. Azt írta a fotókhoz:
"Csodálatos este a fantasztikus beregi és szatmári honfitársainkkal Vásárosnaményban. Egy kicsit a nagyapám, Erőss Pál is velem volt ma, aki a gyerekkorát a közeli Jándon és Kömörőn töltötte, és oly szeretettel emlékezett vissza erre a vidékre és a panyolai szilvalekvárra és az utánozhatatlan szatmári pálinkára.
Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt."
Magyar Péter szerdán is folytatta országjáró körútját. Közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott. Képeket is megosztott arról, hogy milyen volt az esti találkozása a Vásárosnaményban élőkkel. Azt írta a fotókhoz:
"Csodálatos este a fantasztikus beregi és szatmári honfitársainkkal Vásárosnaményban. Egy kicsit a nagyapám, Erőss Pál is velem volt ma, aki a gyerekkorát a közeli Jándon és Kömörőn töltötte, és oly szeretettel emlékezett vissza erre a vidékre és a panyolai szilvalekvárra és az utánozhatatlan szatmári pálinkára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A milliárdos Lázár János most épp 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbánnal mélyszegénységbe
A TISZA Párt elnöke szerint a miniszter egy igazságtalan nyugdíjtervet támogat. Magyar Péter azonban SZÉP-kártyás utalvánnyal segítené a nyugdíjasokat.
Magyar Péter szerint a milliárdos Lázár János most épp a 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbán Viktorral együtt mélyszegénységbe. A TISZA Párt elnöke szerdán, a közösségi oldalán azt írta:
"2010 óta ötszörösére nőtt a létminimum alatt élő nyugdíjasok száma. Orbán Viktor kormányzása alatt majd egymillió nyugdíjasnak elfogy a pénze a hónap 20. napja után és 1000 forintja sincs naponta élelmiszerre, választania kell a gyógyszer és az élelmiszer között."
Lázár János, építési és közlekedési miniszter a kedd esti, kaposvári Lázárinfón arról beszélt, hogy szerinte nem lenne célszerű a kisebb nyugdíjak jelentős emelése. Felidézte, hogy 2001-ben már próbálkoztak hasonlóval, de az szerinte „politikai nehézségeket és igazságtalanságérzetet okozott”. Úgy véli, a 14. havi nyugdíj valódi megoldást jelentene.
"Mit tesz a választásokhoz közeledve a pánikban lévő kormány? 14. havi nyugdíjról kezd el hazudni. Nem a létminimum alatt élőknek, nem a 140 ezer forint alatti nyugdíjban részesülőknek akar érdemi segítséget adni, hanem az egymilliós nyugdíjat felvevőknek ígér 14. havi nyugdíjat."
Emlékeztetett rá, hogy a TISZA más megoldást javasol:
"A TISZA-kormány amellett, hogy megtartja a 13. havi nyugdíjat, maximum 200 ezer forintos SZÉP-kártyát ad a nyugdíjasoknak élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre. Ez egymillió nyugdíjasnak több mint a 14. havi nyugdíj lenne. De egy jelenleg 80 ezer forint nyugdíjban részesülőnek plusz 2,5 havi nyugdíj.
És emelett a TISZA 120 ezer forintra emeli az ez alatti nyugellátásban részesülők nyugdíját. Ez több százezer embernek 50 %-os nyugdíjemelést is jelent. És jelentősen emeljük a 140 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők nyugellátását".
Úgy számol, hogy a miniszter által javasolt elképzelés alapján "az alacsony nyugdíjban részesülő százezreknek Lázár szinte semmit nem adna, de a havi egymillió forintot bezsebelő régi elvtársak plusz egymilliót kapnának”.
A G7 szerint 2025-ben 536 milliárd forintot költöttek az állami költségvetésből a 13. havi nyugdíjakra. Ha bevezetnék a 14. havit is, az körülbelül ugyanekkora kiadással járna - írja a Telex.
A TISZA Párt idén szeptemberben mutatta be nyugdíjprogramját. Ebben sávos emelést ígértek az alacsony nyugdíjaknál, valamint 120 ezer forintos minimálnyugdíjat. Emellett azt is vállalták, hogy kormányra kerülésük esetén megtartják a 13. havi nyugdíjat, és még 200 ezer forintos SZÉP-kártya utalványt is adnának a nyugdíjasoknak. Ezt élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne elkölteni.
Magyar Péter szerint ez az utalvány egymillió nyugdíjas számára több pénzt jelentene, mint a 14. havi nyugdíj.
Magyar Péter szerint a milliárdos Lázár János most épp a 14. havi nyugdíjról hazudik, miközben egymillió nyugdíjast löktek Orbán Viktorral együtt mélyszegénységbe. A TISZA Párt elnöke szerdán, a közösségi oldalán azt írta:
"2010 óta ötszörösére nőtt a létminimum alatt élő nyugdíjasok száma. Orbán Viktor kormányzása alatt majd egymillió nyugdíjasnak elfogy a pénze a hónap 20. napja után és 1000 forintja sincs naponta élelmiszerre, választania kell a gyógyszer és az élelmiszer között."
Lázár János, építési és közlekedési miniszter a kedd esti, kaposvári Lázárinfón arról beszélt, hogy szerinte nem lenne célszerű a kisebb nyugdíjak jelentős emelése. Felidézte, hogy 2001-ben már próbálkoztak hasonlóval, de az szerinte „politikai nehézségeket és igazságtalanságérzetet okozott”. Úgy véli, a 14. havi nyugdíj valódi megoldást jelentene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Büntetőfeljelentést tett Orbán Viktor ellen egy EP-képviselő, kémszoftveres támadás gyanúja miatt vizsgálatot kért
A német Daniel Freund szerint egy levélben megküldött kémszoftverrel próbálták megfigyelni őt. Úgy véli, a támadás hátterében a magyar titkosszolgálat állhat.
Daniel Freund, a német zöldpárti EP-képviselő feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök ellen, miután az európai parlamenti választások előtt megpróbálták feltörni a levelezését kémszoftverrel.
A feljelentést a Gesellschaft Für Freiheitsrechte (GFF – Társaság a Szabadságjogokért) nyújtotta be Németországban. A dokumentumot a Politico szerezte meg, és az „Orbán Viktor és ismeretlenek” megfogalmazás szerepel benne. A feljelentés a krefeldi ügyészséghez, illetve a kiberbűnözéssel foglalkozó hatóságokhoz került, és arra kérik őket, hogy indítsanak vizsgálatot.
A képviselő és a jogvédő szervezet közös közleményt adott ki. Ebben Freund azt mondta:
„Vannak arra utaló jelek, hogy a magyar titkosszolgálat áll a támadás mögött.” A közlemény szerint az Európai Parlament informatikai szakértői is úgy vélik, hogy a magyar kormány lehet a megfigyelési kísérlet hátterében.
A feljelentés szerint 2024 májusának végén egy ismeretlen személy, aki ukrán diáknak adta ki magát, levelet küldött Daniel Freund hivatalos parlamenti e-mail címére. Ebben arra kérte, hogy írjon néhány sort Ukrajna uniós csatlakozásának támogatásáról. A levél tartalmazott egy linket is, de a képviselő nem kattintott rá.
Az EP informatikusai figyelmeztették a politikust, hogy a link egy kémszoftvert rejtett. A programot valószínűleg az izraeli Candiru cég készítette, amelyet az amerikai kormány már 2021-ben feketelistára tett emberi jogsértések miatt.
A közleményben Freund úgy fogalmazott:
„Ez nem meglepő: Orbán megveti a demokráciát és a jogállamiságot. Ha a gyanú beigazolódik, az felháborító támadást jelentene az Európai Parlament ellen.”
A feljelentésben nyomozást, tanúk kihallgatását és független igazságügyi vizsgálatot sürgetnek. A Politico megkereste a magyar kormányt is, de nem érkezett válasz.
Daniel Freund korábban is bírálta a magyar kormányt. Ő kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság fagyassza be a Magyarországnak szánt uniós pénzek egy részét. 2023-ban azt javasolta, hogy Magyarország ne tölthesse be az EU Tanácsának soros elnökségét. Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője emiatt „lenácizta” a német politikust. Freund idén májusban a Blikknek adott interjúban azt mondta, hogy a Magyarországnak járó uniós támogatások teljes felfüggesztését is követelik - írja a 24.hu.
Daniel Freund, a német zöldpárti EP-képviselő feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök ellen, miután az európai parlamenti választások előtt megpróbálták feltörni a levelezését kémszoftverrel.
A feljelentést a Gesellschaft Für Freiheitsrechte (GFF – Társaság a Szabadságjogokért) nyújtotta be Németországban. A dokumentumot a Politico szerezte meg, és az „Orbán Viktor és ismeretlenek” megfogalmazás szerepel benne. A feljelentés a krefeldi ügyészséghez, illetve a kiberbűnözéssel foglalkozó hatóságokhoz került, és arra kérik őket, hogy indítsanak vizsgálatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy manipulatívan megvágott videóra hivatkozik a Fidelitas az új petíciójában - írja a lakmusz.hu.
A Fidelitas elnöke, Mohácsy István vasárnap este a Facebookon jelentette be, hogy „Nem a sorkatonaságra” címmel petíciót indítanak, a Fidesz ifjúsági szervezete szerint ugyanis a Tisza Párt visszaállítaná a sorkatonaságot.
Mohácsy István Facebook-videójában úgy fogalmazott:
„Ruszin-Szendi Romulusz a napokban nyíltan kimondta, hogy visszahozná a kötelező sorkatonai szolgálatot.”
A videóban ezután egy bejátszás következik, amelyben a Tisza Pártból Ruszin-Szendi Romulusz beszél. Azt mondja: „A sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani. A fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, szóval óvatosan! Tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal.”
A lap szerint ugyanakkor Ruszin-Szendi szavait félrevezetően vágták ki az eredeti beszédéből.
A mondat első felét ugyanis levágták, így megváltozott a kijelentés értelme. A teljes mondat a június 28-i zalaegerszegi fórumon így hangzott: „Nincs az a helyzet ma Magyarországon, optimális esetben, hogy a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani.”
A fenti mondat után azt is mondja: „a fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, szóval óvatosan! Tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal, mert meg kell védeni ezt a szép magyar hazát, ez nem kérdés.”
Magyarország 2004-ben szüntette meg a féléves kötelező katonai szolgálatot, több európai országgal együtt. A hadkötelezettség intézménye ugyanakkor nem szűnt meg. A 2004-es törvény szerint „rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben” a magyar lakcímmel rendelkező, magyar állampolgárságú, 18 és 40 év közötti férfiak hadkötelesek. A honvédelemről szóló 2021. évi CXL. törvény szerint „tényleges katonai szolgálatra való behívásra kizárólag a hadiállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően, a kihirdetést követő bevonulási időpontra kerülhet sor”.
Október elején több kormányközeli portál számolt be hasonlóan Ruszin-Szendi fenti mondatairól, köztük az Index, az Origo és a Magyar Nemzet. A Mandiner azt írta, hogy „a volt tábornok gyakorlatilag azonnal visszahozná a sorkötelezettséget”, de a cikkbe ágyazott videórészletben az hangzik el, hogy nincs szükség sorozásra.
A Fidelitas hétfőn élesítette is az online petíciót, a felületre pedig beágyazták a fenti videót is. A kezdeményezést a Budaörsi Katonai Temetőben tartott sajtótájékoztatón jelentették be. A petíciót többször is ki lehet tölteni ugyanazokkal az adatokkal, ugyanazzal az e-mail címmel.
Ruszin-Szendi október 14-én Facebook-posztban reagált a Fidelitas kezdeményezésére. Azt írta, soha nem mondta, hogy vissza kellene állítani a sorkatonaságot, az önkéntes katonai szolgálat mellett érvelt. Kijelentette, hogy „a Tisza nem állítja vissza a sorkötelességet”.
Egy manipulatívan megvágott videóra hivatkozik a Fidelitas az új petíciójában - írja a lakmusz.hu.
A Fidelitas elnöke, Mohácsy István vasárnap este a Facebookon jelentette be, hogy „Nem a sorkatonaságra” címmel petíciót indítanak, a Fidesz ifjúsági szervezete szerint ugyanis a Tisza Párt visszaállítaná a sorkatonaságot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
