Hivatali vesztegetés miatt ítélték el a volt polgármestert, azóta több millió forint uniós támogatást zsebelhetett be
Veres Margit négy éve kegyelmi kérvényt nyújtott be Áder Jánoshoz, akinek azóta nem sikerült erről döntenie. Völner Pálnak köszönhetően pedig addig szabadlábon lehet.
A volt balmazújvárosi polgármestert hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt ítélték öt év börtönre még 2018-ban. Veres Margit ezután kegyelmi kérvényt nyújtott be a köztársasági elnökhöz, az Igazságügyi Minisztérium döntésének értelmében pedig ennek elbírálását szabadlábon várhatja ki. A 24.hu a minisztérium kegyelmi ügyekről szóló tájékoztatója alapján azt írja, hogy a halasztásról a miniszter által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár dönthet.
Ez pedig az érintett időszakban az a Völner Pál volt, aki tavaly év végén lemondott a posztjáról, miután a legfőbb ügyész korrupció elkövetésével gyanúsította meg.
Áder János, távozó köztársasági elnök egy korábbi interjúban azt mondta, hogy tíz éves hivatali ideje alatt 120 főnek adott kegyelmet. Veres Margit azonban nem volt köztük, az ügyéről ugyanis azóta sem sikerült döntést hoznia Ádernek. Sőt, utódját, Novák Katalint sem köti semmilyen határidő, hogy elbírálja az ex-polgármester kegyelmi kérvényét.
A 24.hu cikkében azt írja, a körülményei alapján nem is tűnik úgy, hogy Veres hosszú börtönbüntetésre készülne a közeljövőben.
Az ítélet óta az egykori polgármester már több mint 8,5 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást vett fel.
A Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint Veres gazdálkodóként tevékenykedik, és többek közt terület alapú támogatásokat kapott, valamint ipari zöldségnövény termesztésre és zöldítésre kérelmezett és kapott EU-s pénzeket.
Emellett rögtön a jogerős ítélet után alapított egy tanácsadó céget is, amelynek mindössze egy alkalmazottja van, ügyvezetője pedig Veres Margit lánya.
A volt balmazújvárosi polgármestert hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt ítélték öt év börtönre még 2018-ban. Veres Margit ezután kegyelmi kérvényt nyújtott be a köztársasági elnökhöz, az Igazságügyi Minisztérium döntésének értelmében pedig ennek elbírálását szabadlábon várhatja ki. A 24.hu a minisztérium kegyelmi ügyekről szóló tájékoztatója alapján azt írja, hogy a halasztásról a miniszter által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár dönthet.
Ez pedig az érintett időszakban az a Völner Pál volt, aki tavaly év végén lemondott a posztjáról, miután a legfőbb ügyész korrupció elkövetésével gyanúsította meg.
Áder János, távozó köztársasági elnök egy korábbi interjúban azt mondta, hogy tíz éves hivatali ideje alatt 120 főnek adott kegyelmet. Veres Margit azonban nem volt köztük, az ügyéről ugyanis azóta sem sikerült döntést hoznia Ádernek. Sőt, utódját, Novák Katalint sem köti semmilyen határidő, hogy elbírálja az ex-polgármester kegyelmi kérvényét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az utolsó pillanatig elhallgatták egy kétgyermekes édesanya és a családja előtt, hogy végstádiumú daganatos beteg
A TASZ szerint a családot megfosztották attól, hogy szeretetben, méltó módon készülhessenek fel Anita halálára. A család pert indított, de kistarcsai kórház nem várta meg az ítéletet, beleegyeztek a sérelemdíj kifizetésébe.
Csak halála előtt tájékoztattak egy daganatos betegségben szenvedő édesanyát, hogy betegsége gyógyíthatatlan, és a régóta tartó kezelések csak a szenvedés enyhítését szolgálják - számolt be róla a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Anita négy és fél éve hunyt el. A kétgyermekes édesanyánál 2016-ban diagnosztizáltak emlődaganatot. Később csontvelő-, máj- és agyi áttétet is találtak nála. 2020 őszére sem javult az állapota, egyre nagyobb fájdalmai voltak, és egyre erősebb fájdalomcsillapítókat kapott. Októbertől már többször kórházba került, volt, hogy mentő vitte be végtagfájdalom, bénulás vagy fulladásos tünetek miatt. A kezelések után kiengedték, de a TASZ szerint sem neki, sem férjének nem mondták meg, és a dokumentációban sem szerepelt, hogy Anita otthon milyen ápolásra szorul, nem tájékoztatták a betegsége lehetséges kimeneteléről, a kezelések céljáról, és arról sem, hogy életvégi támogatásról vagy hospice ellátásról gondolkodjanak.
„Soha senkitől nem kaptam semmiféle információt, hogy mi az az otthonápolás, vagy hogyan kell végezni. Mindent, amire Anitának szüksége volt vagy kért, megcsináltam, mellette elláttam a gyerekeket is: óvoda, iskola és a teljes háztartás”
– mondta Anita férje, Gábor.
Először 2020 végén került be az orvosi iratokba, hogy Anita végstádiumban van. December végén légzési nehézségek és lábfájdalom miatt vitték kórházba, ahol a kezelési tervben palliációt, vagyis a szenvedés enyhítését írták le. Néhány nappal később, 2021. január 3-án Anita elhunyt.
A TASZ szerint a családot megfosztották attól, hogy szeretetben, méltó módon készülhessenek fel Anita halálára.
Nem kaptak információt az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott otthoni szakápolásról és hospice-ellátásról, amit a háziorvos elrendelhetett volna.
Gábor ügyvédje, Stánicz Péter segítségével pert indított a kistarcsai kórház és a háziorvos ellen, mert a tájékoztatás elmulasztásával megsértették a család emberi méltóságát.
A kórház nem várta meg a bírósági ítéletet, és beleegyezett a sérelemdíj kifizetésébe Gábor és két kiskorú gyermeke számára.
A TASZ ugyanakkor kiemelte, hogy jelképes összegről van szó, mert jelen esetben nem a pénzen volt a hangsúly, hanem azon, hogy kimondják: súlyosan megsértették Anita és a családja jogait, emberi méltóságát.
A TASZ megjegyezte: gyakori az orvosok körében a megfelelő tájékoztatás elmulasztása, gyakran nem adnak elegendő információt a betegnek és a családnak, pedig a jogszabályok alapján mindenki jogosult teljes körű tájékoztatásra, hogy dönthessen, milyen ellátásba egyezik bele.
Csak halála előtt tájékoztattak egy daganatos betegségben szenvedő édesanyát, hogy betegsége gyógyíthatatlan, és a régóta tartó kezelések csak a szenvedés enyhítését szolgálják - számolt be róla a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Anita négy és fél éve hunyt el. A kétgyermekes édesanyánál 2016-ban diagnosztizáltak emlődaganatot. Később csontvelő-, máj- és agyi áttétet is találtak nála. 2020 őszére sem javult az állapota, egyre nagyobb fájdalmai voltak, és egyre erősebb fájdalomcsillapítókat kapott. Októbertől már többször kórházba került, volt, hogy mentő vitte be végtagfájdalom, bénulás vagy fulladásos tünetek miatt. A kezelések után kiengedték, de a TASZ szerint sem neki, sem férjének nem mondták meg, és a dokumentációban sem szerepelt, hogy Anita otthon milyen ápolásra szorul, nem tájékoztatták a betegsége lehetséges kimeneteléről, a kezelések céljáról, és arról sem, hogy életvégi támogatásról vagy hospice ellátásról gondolkodjanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Extrém „Frankenstein-nyulak” jelentek meg egy fertőzés miatt – figyelmeztetést adtak ki Coloradóban
A kórokozó jóindulatú daganatokat okoz, de egyes esetekben rák is kialakulhat. A hatóságok szerint kerülni kell a fertőzött állatokkal való érintkezést.
Több vadnyulat is észleltek az Egyesült Államok Colorado államában található Fort Collins közelében, amelyek pofáját hátborzongató kinövések borítják. A helyiek által készített és a Redditen közétett fotókon jól látszik, hogy sötét, csonka csápok állnak ki a bőrükből:
A jelenség hátterében papillomavírus, vagyis a CRPV áll. Ez a kórokozó jóindulatú daganatokat okoz az állatok fején, de a humán változata az embereknél is esztétikailag rossz látványt nyújtó elváltoztatást okozhat.
A Colorado Parks and Wildlife arra figyelmeztet, hogy aki ilyen fertőzött nyulat lát, kerülje el, és ne érjen hozzá. A CRPV fajok között nem terjed. A kutatók szerint a betegség az egész Közép-Nyugaton elterjedhet. Terjesztői a szúnyogok és a kullancsok, amelyek megcsípik a fertőzött nyulat, majd továbbadják a vírust.
A fertőzés első jele a bőrön megjelenő vörös, kiemelkedő folt, amely később szemölccsé alakul. A következő fázisban fekete indák nőnek a száj, az arc és a szem körül. Előfordul, hogy egyes szemölcsök bőrrákká fajulnak.
Susan Mansfield így idézte fel, amikor először látott egy fertőzött nyulat:
„Olyan volt, mintha fekete tüskék vagy fekete fogpiszkálók álltak volna ki a szája körül. Azt hittem, télen elpusztul, de nem. A következő évben visszajött – és még nőtt is.”
Az állatorvosok azt tanácsolják a házinyúl-tartóknak, hogy óvják kedvenceiket a kártevőktől. Ha mégis megcsípi őket egy szúnyog, a daganatokat műtéttel el lehet távolítani. Vadon viszont a fertőzött nyulak gyakran éhen halnak, amikor a kinövések annyira megnőnek, hogy nem tudnak látni, enni vagy hallani.
Több vadnyulat is észleltek az Egyesült Államok Colorado államában található Fort Collins közelében, amelyek pofáját hátborzongató kinövések borítják. A helyiek által készített és a Redditen közétett fotókon jól látszik, hogy sötét, csonka csápok állnak ki a bőrükből:
A jelenség hátterében papillomavírus, vagyis a CRPV áll. Ez a kórokozó jóindulatú daganatokat okoz az állatok fején, de a humán változata az embereknél is esztétikailag rossz látványt nyújtó elváltoztatást okozhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Távozik a MOHU vezérigazgatója, Pethő Zsolt – derül ki a Mol-csoport friss közleményéből.
A Telex úgy tudja, a döntés már augusztus elején megszületett, de megvárták vele, amíg minden pozíciót betöltöttek az új vezetésben.
Pethő 1998-ban kezdett a Mol-csoportnál. Korábban a Mol Petrolkémia jogelődjénél, a TVK Nyrt.-nél volt vezérigazgató, majd a Molnál a kereskedelem és optimalizálás divízió igazgatójaként dolgozott.
„Pethő Zsolt kétségkívül fontos tagja volt a MOL vezetésének: több vezetői pozíciót is betöltött a csoportban, és kulcsszerepet játszott legújabb üzleti egységünk, a Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások teljes értékű szervezetté fejlődésében. Szeretném megköszönni Zsoltnak az elmúlt, közel 27 év alatt a csoportban végzett munkáját és elkötelezettségét. Simola József kinevezésével továbbra is stratégiai céljaink elérésén dolgozunk a körforgásos gazdaság szegmensben, és hiszünk abban, hogy dr. Székely Ákos vezetésével pénzügyi részlegünk továbbra is a szokásos magas szakmai színvonalon fog működni” - fogalmazott Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a közleményben.
A MOHU vezetését augusztus 15-től Simola József veszi át, és ő irányítja majd a Mol-csoport körforgásos gazdasági szolgáltatások üzletágát is.
Simola 2003-ban csatlakozott a Molhoz, 2006 és 2011 között a társasági szolgáltatások területét vezette.
De más változás is jön a Molnál: Dr. Székely Ákost nevezték ki a MOL pénzügyi szervezetének vezetésére a Csoportszintű Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi pozíciójában 2025. augusztus 15-től.
A Mohu 2024-ben 50 milliárd forintos veszteséget termelt. A cég szerint ez várható volt, mert az első években a nagyberuházások, például a palackvisszaváltó gépek beszerzése miatt még mínuszra számítanak. A DRS-rendszerben tavaly a visszaváltási arány szakértői becslés szerint körülbelül 48 százalék volt, 2025-re pedig már 77 százalékkal számolnak. A Mohu és a lakosság nemrég napi 15 milliós rekordot döntött palackvisszaváltásokban.
Távozik a MOHU vezérigazgatója, Pethő Zsolt – derül ki a Mol-csoport friss közleményéből.
A Telex úgy tudja, a döntés már augusztus elején megszületett, de megvárták vele, amíg minden pozíciót betöltöttek az új vezetésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Műholdképek buktatták le: 12 légvédelmi rendszer védi Putyin rezidenciáját
A Szabadság Rádió szerint ez azt jelenti, hogy a rezidencia körül csupán ötször kevesebb légvédelmi eszköz van, mint Moszkvában és egész Moszkva megyében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök valdaji, Novgorod megyei rezidenciája közelében az utóbbi hónapokban 12 légvédelmi rendszert helyeztek el. A legtöbb ezek közül orosz fejlesztésű Pancir SZ1 típusú önjáró eszköz.
- írja a Meduza a Szabadság Rádió Telegram-posztja alapján.
Korábban egy X-felhasználó jelezte, hogy több, eddig ismeretlen légvédelmi rendszert talált a Yandex Mapsen. A Szabadság Rádió munkatársa megerősítette az információkat.
A rádió szerint
a 12 egység azt jelenti, hogy a rezidencia körül csupán ötször kevesebb légvédelmi eszköz van, mint Moszkvában és egész Moszkva megyében.
Az első légvédelmi eszközt 2023 januárjában fedezték fel, néhány kilométerre a valdaji rezidencia mellett. Akkor helyi lakosok fotót is küldtek a sajtónak a Pancir SZ1-esről. A Szabadság Rádió 2024 júliusában írt a másodikról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök valdaji, Novgorod megyei rezidenciája közelében az utóbbi hónapokban 12 légvédelmi rendszert helyeztek el. A legtöbb ezek közül orosz fejlesztésű Pancir SZ1 típusú önjáró eszköz.
- írja a Meduza a Szabadság Rádió Telegram-posztja alapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
