Hiába várt Sulyok Tamás a Velencei Bizottságra, csak októberben tárgyalják az ügyét
A Sándor-palota szerint a Velencei Bizottság véleményének megvárása lett volna a jogállami garancia a kialakult helyzetben. A parlament azonban nem várt, és nagy többséggel elfogadta a köztársasági elnököt menesztő Alaptörvény-módosítást.
Miközben a parlament hétfőn elfogadta a Sulyok Tamás köztársasági elnököt hivatalából eltávolító alaptörvény-módosítást, a Velencei Bizottság közölte: a korábban jelzett sürgős eljárás helyett csak októberi plenáris ülésén tárgyalja az államfő beadványát.
Ezzel szinte biztossá vált, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének állásfoglalása csak jóval azután születhet meg, hogy Sulyok Tamás megbízatása megszűnik.
A Sándor-palota hétfőn tette közzé a testülettől kapott tájékoztatást. A közlemény szerint a testület arról értesítette a köztársasági elnököt, hogy a továbbiakban rendes eljárási menetben folytatja az Alaptörvény 17. módosítási tervezetének az államfőt érintő részéhez kapcsolódó kérdések vizsgálatát.
Vagyis Sulyok hiába kérte, hogy vegyék előre az ügyet, sürgősen tárgyalják, a Velencei Bizottság nem tett eleget e kérésnek.
„Ennek megfelelően a köztársasági elnök indítványait a legközelebbi plenáris ülésén, októberben összevontan tárgyalja” – áll a közleményben.
Ezzel szinte egy időben az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, a Fidesz és a KDNP képviselőinek távollétében.
A jogszabály kimondja, hogy a kihirdetését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, emellett 70 éves korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál, 12 éves cikluskorlátot az országgyűlési képviselőknél, és felállítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.
A Sándor-palota a Velencei Bizottság üzenetéhez kommentárt is fűzött, amelyben Sulyok Tamás álláspontját hangsúlyozták.
Eszerint „Dr. Sulyok Tamás álláspontja változatlan abban, hogy a közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus jogállami megoldására indokolt lett volna az alkotmánymódosítás benyújtása előtt az alkotmányjog terén nemzetközi szinten szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleményének bevárása és figyelembevétele”.
A közlemény szerint ez jelenthetett volna garanciát a helyzet alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére.
Magyar Péter mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Velencei Bizottság döntését állásfoglalásnak tekintik, és hogy véleménye szerint a testület is tisztában van azzal, hogy itt egy félautoriter rendszer lebontásáról van szó, nem a jogállam felszámolásáról.
Miközben a parlament hétfőn elfogadta a Sulyok Tamás köztársasági elnököt hivatalából eltávolító alaptörvény-módosítást, a Velencei Bizottság közölte: a korábban jelzett sürgős eljárás helyett csak októberi plenáris ülésén tárgyalja az államfő beadványát.
Ezzel szinte biztossá vált, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének állásfoglalása csak jóval azután születhet meg, hogy Sulyok Tamás megbízatása megszűnik.
A Sándor-palota hétfőn tette közzé a testülettől kapott tájékoztatást. A közlemény szerint a testület arról értesítette a köztársasági elnököt, hogy a továbbiakban rendes eljárási menetben folytatja az Alaptörvény 17. módosítási tervezetének az államfőt érintő részéhez kapcsolódó kérdések vizsgálatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Sulyok leváltásáról: Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban
Orbán Viktor a Facebookon reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a hivatalából való eltávolítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítást. A poszt szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”, miután a parlament a héten fogadta el a vitatott jogszabályt.
„Ma ledőlt az utolsó gát” – írta Orbán Viktor a Facebookon egy szombat esti posztban, amelyben reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a sokat vitatott Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.
Hozzátette: „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”
Bejegyzését azzal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett kimondja, hogy hatálybalépésével megszűnik a hivatalban lévő államfő megbízatása.
Magyar Péter miniszterelnök a szavazás után közölte, Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni a jogszabályt. A kormányfő kilátásba helyezte, hogy amennyiben az elnök ezt nem teszi meg, és például az Alkotmánybírósághoz fordul, a kormány megfosztási eljárást indít ellene.
Sulyok Tamás erre közleményben reagált, amelyben azt írta, a miniszterelnök nyílt nyomást gyakorol rá, és ez a beavatkozási kísérlet kirívóan sérti az alkotmányos rendet.
„Ma ledőlt az utolsó gát” – írta Orbán Viktor a Facebookon egy szombat esti posztban, amelyben reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a sokat vitatott Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.
Hozzátette: „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”
Bejegyzését azzal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás: A demokratikus jogállam ezzel megszűnt
Sulyok Tamás köztársasági elnök egy Facebook-videóban bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A drámai hangvételű beszédben a lépést alkotmányos kényszernek nevezte, amely szerinte a rendszerváltás utáni demokratikus berendezkedés végét jelenti.
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken egy a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy aláírja a hivatalából való elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, egyúttal élesen bírálta a politikai hatalmat, és a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam megszűnéséről beszélt. Beszédét azzal kezdte, hogy a magyar nép minden küzdelmében biztos pillérekre támaszkodhatott, melyek egyike az ezeréves jogfejlődés. Kiemelte, hogy a jog szeretete és tisztelete határozta meg az életét minden szakaszában, és számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.
„A jogállamiság mindenek előtt a jogtiszteletét jelenti, azaz a joguralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jogkorlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve” – mondta.
Szerinte ennek egyik alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri. Úgy fogalmazott, az Országgyűlés által megszavazott Alaptörvény 17. módosítása egyetlen mondattal szünteti meg a megbízatását.
„Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyen teljes történelmi példáiként maradnak az utókor” – jelentette ki.
Azt állította, a közhatalom a fenyegetés, a nyomásgyakorlás és az alkotmányos szabályok megkerülése útján kívánja elérni céljait. Hozzátette, a lemondását követelő és elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend védelme egyetlen utat hagyott számára: a hivatalban maradást.
Az államfő szerint az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában, és olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebeket ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság értékein. Kifejtette, hogy köztársasági elnökként a törvényhozóval szemben védelmezheti az alkotmányos rendet, az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban erre sem neki, sem az alkotmánybíróságnak nincs jogosítványa.
„Az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Az alkotmányozó hatalom így szabadon dönt a magyar alkotmány az alaptörvény tartalmi kérdéseiről, a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról, vagy azok elutasításáról is” – magyarázta a helyzetet.
Súlyos dilemmaként vázolta fel a helyzetét, miszerint két út áll előtte: vagy eleget tesz alkotmányos kötelességének és aláírja a módosítást, vagy ezt megtagadva jogsértést követ el. Kijelentette, a hatályos alaptörvény értelmében nincs alkotmányos eszköze a módosítással szemben.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek, jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított, teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta, majd hozzátette, ez egyúttal annak a jele, hogy az alaptörvényt mindvégig megtartotta.
Ugyanakkor szerinte a döntése egyúttal maradandó bizonyítéka annak is, hogy „a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták”.
A felelősséget ezért kizárólag az alkotmánymódosító hatalomra hárította.
Sulyok Tamás drámai szavakkal zárta gondolatait, kijelentve, hogy a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. „Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is” – mondta. Szerinte Magyarország következő államfője egy alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni.
„A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik.”
Azt is hozzátette, hogy az intézmény ezzel „megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni”. Beszédét azzal fejezte be, hogy aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra.
„Hiszem, hogy embernek és emberségesnek önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket. Szeressük Magyarországot!” – zárta a videót.
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken egy a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy aláírja a hivatalából való elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, egyúttal élesen bírálta a politikai hatalmat, és a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam megszűnéséről beszélt. Beszédét azzal kezdte, hogy a magyar nép minden küzdelmében biztos pillérekre támaszkodhatott, melyek egyike az ezeréves jogfejlődés. Kiemelte, hogy a jog szeretete és tisztelete határozta meg az életét minden szakaszában, és számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.
„A jogállamiság mindenek előtt a jogtiszteletét jelenti, azaz a joguralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jogkorlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Sulyok aláírásáról: „Elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek”
A miniszterelnök szerint Sulyok Tamás aláírásával hétfőtől Forsthoffer Ágnes házelnök veszi át az államfői jogköröket. Az Alaptörvény-módosítás a köztársasági elnök menesztése mellett 12 évben korlátozza a képviselők mandátumát is.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy mivel Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, így a poszt szerint a megbízatása július 20-án megszűnik.
A miniszterelnök bejegyzésében azt írta: „Sulyok Tamás pár perce aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, így július 20-án 0:00 órától megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.”
A bejegyzés szerint az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át, a parlamentnek pedig 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Magyar szerint a döntéssel „elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek.” A poszt szerint a módosítások révén megerősödik a bírói önigazgatás, alkotmányos alapja lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának, és 12 évben korlátozzák a képviselők mandátumát.
A bejegyzést azzal zárta, hogy „ezekkel a döntésekkel visszaadunk valamit, amit az Orbán-rendszer hosszú éveken át próbált elvenni a magyar emberektől: annak bizonyosságát, hogy a hatalom korlátozható, a közös vagyon visszaszerezhető, az állam pedig újra a polgárait, a szabad magyar polgárokat szolgálhatja.”
Az Országgyűlés múlt hétfőn, a Fidesz-KDNP képviselőinek bojkottja mellett, 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el a Sulyok Tamás menesztését is tartalmazó Alaptörvény-módosítást.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy mivel Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, így a poszt szerint a megbízatása július 20-án megszűnik.
A miniszterelnök bejegyzésében azt írta: „Sulyok Tamás pár perce aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, így július 20-án 0:00 órától megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.”
A bejegyzés szerint az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át, a parlamentnek pedig 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter elárulta, milyen elnököt akar a Tisza Sulyok Tamás után
Magyar Péter miniszterelnök szombat este közölte, hogy a Tisza Párt egy pártpolitikai múlttól mentes köztársasági elnököt szeretne. A bejelentés azután történt, hogy Sulyok Tamás aláírta a saját menesztéséről szóló Alaptörvény-módosítást.
Magyar Péter miniszterelnök szombat este a Facebook-oldalán vázolta fel, hogy a Tisza Párt milyen köztársasági elnököt szeretne Sulyok Tamás helyére.
„A TISZA álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet” – közölte a miniszterelnök, amiről több hírportál is beszámolt.
A kormányfő szerint a jelölés legitimitását a társadalom bizalma adhatja meg. „A jelölés erkölcsi alapját viszont a társadalom bizalma adhatja meg” – fogalmazott. A miniszterelnök hétfőre összehívta a Tisza-frakciót, hogy megkezdjék a jelölési folyamatot, amelynek során a parlamenti frakcióvezetőkkel is egyeztetni fog. Konkrét nevet egyelőre nem említett, de jelezte, olyan személyt keresnek, akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni.
A kérdés azután vált aktuálissá, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök szombat kora este egy videóban bejelentette, aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely a saját megbízatását is megszünteti. Ezzel megnyílt az út az új államfő megválasztása előtt, amire az Országgyűlésnek harminc napja van. A köztársasági elnököt a parlament választja meg titkos szavazással, az első körben kétharmados többségre van szükség, amellyel a Tisza kényelmesen rendelkezik.
Magyar Péter korábban a köztársasági elnök közvetlen választását támogatta, ami magyarázhatja, miért hangsúlyozza most egy pártok felett álló, széles társadalmi bizalmat élvező jelölt szükségességét.
Magyar Péter miniszterelnök szombat este a Facebook-oldalán vázolta fel, hogy a Tisza Párt milyen köztársasági elnököt szeretne Sulyok Tamás helyére.
„A TISZA álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet” – közölte a miniszterelnök, amiről több hírportál is beszámolt.
A kormányfő szerint a jelölés legitimitását a társadalom bizalma adhatja meg. „A jelölés erkölcsi alapját viszont a társadalom bizalma adhatja meg” – fogalmazott. A miniszterelnök hétfőre összehívta a Tisza-frakciót, hogy megkezdjék a jelölési folyamatot, amelynek során a parlamenti frakcióvezetőkkel is egyeztetni fog. Konkrét nevet egyelőre nem említett, de jelezte, olyan személyt keresnek, akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
