„Heveny mérgezés” – kiszivárgott a jegyzőkönyv a debreceni CATL-gyárban történt rosszullét után

„Várjon egy pillanatot – mondta, majd rám lőtt” - idézte fel a Fidesz egyik önkéntese azt a támadást, ami március 7-én, szombaton érte Szentendrén. A férfi éppen Vitályos Eszter kormányszóvivőnek gyűjtött aláírásokat egy társasháznál, amikor az egyik lakás ablakából rálőttek egy gáz-riasztó fegyverrel. Az aktivista sértetlenül megúszta az incidenst.

A férfi elmondása szerint becsöngetett az egyik lakásba, bemutatkozott, és közölte, hogy kinek gyűjt ajánlásokat.

Az esetet követően Vitályos Eszter telefonon hívta fel az önkéntest, aki elmondta, hogy nem sérült meg. A politikus pedig arra kérte, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen az ügy miatt.

VIDEÓ: Vitályos Eszter beszélget az önkéntessel

A szentendrei lövésre több kormánypárti politikus is reagált, ők az esetet az ellenzéki gyűlöletkeltéssel hozták összefüggésbe. „Ide vezet az az agresszió és az a gyűlöletkeltés, amit a Tisza Párt hozott a megjelenése óta magával” – jelentette ki Vitályos Eszter. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig annyit fűzött a történtekhez: „Elég az erőszakból!” A független sajtóorgánumok pedig jelezték, hogy rendőrségi megerősítésre várnak a részletekről.

Halált kívánt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az a magyar állampolgársággal is rendelkező hadifogoly, akit nemrég hoztak haza Moszkvából, és akit külön felszólítottak a Digitális Polgári Körök debreceni gyűlésén. Az ukrán katonaként orosz fogságba esett férfi megszólalására Kijev néhány órán belül reagált: Szijjártó Péter külügyminiszter közlése szerint az ukrán külügyminisztériumba bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét.

A háborúellenes gyűlésen a kormányközeli Patrióta munkatársa kérdezte meg a férfit, mit kívánna az ukrán elnöknek – írta a hvg.hu. A volt hadifogoly erre azt válaszolta, hogy a halált. Ezután arról is faggatták, mit üzenne azoknak, akik nem hiszik el a háborús riogatásokat.

„Kitartás legyen minden emberben és remény” – mondta szűkszavúan.

A debreceni rendezvényen megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is, akit főleg helyi lakosok kérdezhettek, vagy mondhattak neki köszönetet.

A megszólaló férfit egy másik fogollyal együtt Szijjártó Péter hozta haza Moszkvából még március 5-én. Az ukrán fél már akkor tiltakozott az átadás módja miatt, mert az a megkerülésükkel történt. Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a hadifoglyok kiszabadítását »soha nem kíséri ilyen cinikus PR és politizálás«. Több jogi szakértő is felhívta rá a figyelmet, hogy a hadifoglyokról készített és bemutatott felvételek sérthetik a genfi egyezményt.

Megszólalt az ukránok ügyvédje, Horváth Lóránt, aki hazugságnak nevezte az M5-ös autópályát emlegető állításokat:

– mondta. A felvetés azért fontos, mert az M5-ös délkelet felé, Szerbia irányába vezet, nem pedig Ukrajna felé.

A magyar hatóságok március 5-én, csütörtök délután tartóztatták fel a két ukrán pénzszállító autót. Az ukrán állampolgárokat másnap Záhonynál kitették az országból, a járműveket és a szállítmányt – 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat – azonban lefoglalták.

A Fidesz szombati rendezvényén éppen ezt az útvonal-kérdést emlegették, mondván, a konvoj nem Ukrajna felé tartott – írta a 24.hu. Lázár János közlekedési miniszter úgy fogalmazott, hogy az M5-ös a Tiszához vezet, holott földrajzilag az Ukrajna felé vezető M3-as szeli át a folyót, az M5-ös nem.

Az ügyvéd ezzel szemben állítja, a konvoj a hivatalos engedélyben szereplő útvonalon haladt.

– közölte Horváth Lóránt. Elmondása szerint a háború kitörése óta, négy éve szállítanak ezen az útvonalon készpénzt az ukrán állami takarékbank és az osztrák Raiffeisen között, miután az ukrajnai légtérzár miatt a korábbi légi szállítás ellehetetlenült.

A NAV pénzmosás gyanújával indított nyomozást. Az ügy diplomáciai vihart is kavart: Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az esetet „állami terrorizmusnak és zsarolásnak” nevezte, és gyakorlatilag azzal vádolta meg Magyarországot, hogy túszokat ejtett és ellopta a pénzt. Az ukrán Oschadbank közleményben követelte alkalmazottai szabadon bocsátását és a vagyon visszaszolgáltatását, hangsúlyozva, hogy a szállítás egy nemzetközi megállapodás részeként, az európai vámeljárásoknak megfelelően zajlott.

Lezárult a nevezés az idei országgyűlési választásra: március 7-én, szombaton délután négyig hét párt és tizenkét nemzetiségi önkormányzat adott le országos listát a Nemzeti Választási Bizottságnál. Az adatokat a Nemzeti Választási Iroda.

A mezőny egy része már korábban biztossá vált: a Mi Hazánk Mozgalom, a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt közös listája és a Demokratikus Koalíció már szerepelt a nyilvántartásban. A hajrában, pénteken a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Tisztelet és Szabadság Párt, valamint a Tea Párt Közösség is bejelentkezett. A sort szombaton A Szolidaritás Pártja és a Magyar Munkáspárt közös listája zárta.

A hét lista azonban még nem tekinthető véglegesnek.

A korábbi választások tapasztalata azt mutatja, hogy a bejelentett listák száma gyakran megcsappan a végére. Nyolc évvel ezelőtt, 2018-ban a negyven bejelentett listából mindössze 23 maradt a szavazólapon, négy éve pedig a hétből hat jutott el odáig. A mandátumszerzéshez az önállóan induló pártoknak 5, míg a Szolidaritás és a Munkáspárt közös listájának 10 százalékos küszöböt kell megugrania. A listaállítás nehézségét jelzi, hogy a Jobbik pénteken bejelentette: nem sikerült teljesíteniük a 71 egyéni jelöltes feltételt, így ők idén nem állítanak országos listát.