KULT
A Rovatból

Herendi Gábor: Látványos, közönségbarát filmet szerettünk volna csinálni

A Kincsem rendezőjével a film költségvetéséről, Nagy Ervin nyilatkozatairól és arról beszélgettünk, miért énekelnek Fluor Tomit egy 19. századi romantikus kalandfilmben.


Március 16-án csütörtökön mutatják be a mozik Herendi Gábor legújabb filmjét, a Kincsemet.

A rendezővel többek között a film rekordköltségvetéséről, a valódi Kincsem-történetről, és arról beszélgettünk, hogy miért énekelnek Fluor Tomit egy 19. századi romantikus kalandfilmben.

- Kilenc éve, a Valami Amerika folytatása óta nem jelentkezett új mozifilmmel. A Kincsem volt az első filmterve a Filmalap felállása óta, vagy volt más próbálkozása is?

- Próbálkozásom volt. Volt egy filmtervem Tízparancsolat címen, amit nagyon szerettem, és sokáig fejlesztettem. Ez gyakorlatilag az utolsó stádiumban, a gyártási pályázaton bukott el a Filmalapnál. Nem szerették eléggé. Ez egy fiatalokról szóló coming-of-age dráma lett volna. De még mindig nem adtam fel, mert egy nagyon jó forgatókönyvnek tartom a mai napig. Biztos, hogy a jövőben még meg fogok vele próbálkozni.

- A Kincsem forgatókönyvét Hegedűs Bálinttal közösen írta. Kié volt az ötlet? Hogyan merült fel egyáltalán, hogy film készüljön Kincsem történetéből?

- Még 2009-ben kezdődött el a forgatókönyv fejlesztése. Lajos Tamás és Mink Tamás voltak a producerek, ők kérték fel Hegedűs Bálintot arra, hogy írja meg a forgatókönyvet, és ők pályáztak a Filmalapnál is. Érdekesség, hogy ekkor két Kincsem-sztorit is fejlesztettek a Filmalapnál, a másik Bereményi Gézáé volt. Aztán a döntőbizottság választása Bálint könyvére esett.

Engem Lajos Tamásék kértek fel, amikor már a Filmalap is jelezte, hogy jó lenne egy rendezőt is bevonni a fejlesztésbe. Megkérdeztek, hogy lenne-e kedvem hozzá, én pedig elolvastam a forgatókönyvet, és mivel már akkor is nagyon jónak tartottam, igent mondtam rá. Innentől forgatókönyvíróként is részt vettem a fejlesztésben, és azt hiszem, nagyon sok dolgot hozzá tudtam tenni, legalábbis ami a film stílusát illeti. A kezdetektől szorgalmaztam például, hogy bátran legyen humora a filmnek, illetve hogy Blaskovich Ernőt ne féljünk részeges csavargóként bemutatni a film elején, mert neki megvolt az oka rá, hogy így éljen.

- Előtte a vígjátéki hangnem teljesen hiányzott a filmből?

- Már annyi változata volt a forgatókönyvnek, hogy nem is emlékszem pontosan, mi az, amit én tettem hozzá, és mi az, amit Bálint. (nevet) De azt tudom, hogy Bálint borzasztóan vevő volt az ötleteimre, és nagyon jól tudtunk együtt dolgozni.

Kincsem_2015 foto_szabo adrienn (148)

- Mi volt az, ami megfogta ebben a történetben?

- Bevallom, először szkeptikus voltam. Nem tudtam sokat Kincsemről, csak annyit, amennyit az átlagember is: hogy a világ legsikeresebb versenylova volt, aki minden versenyt megnyert, amin csak elindult.

"
Nem tudtam, mi lehet fordulatos és érdekes ebben a történetben. Bálint viszont nagyon jól tudta. Az ő valós szereplőket és valós történelmi hátteret felhasználó története fogott meg.kincsem01

- A filmbeli bosszútörténet teljesen fikciós. A történet egyik leginkább mesébe illőbb eleme, Csalogány, a macska és Kincsem barátsága azonban valódi.

- Igen, Bálinttal már korábban beszéltük, hogy biztosan fel fogják róni nekünk, hogyan tudtunk ilyen Walt Disney-s vonalat vinni a történetbe a macska-ló barátsággal. (nevet) Pedig ez az egyetlen eleme a történetnek, ami valóban igaz. Volt egy macska, akivel Kincsem olyan kivételes barátságot kötött, hogy nem is volt hajlandó futni, ha nem volt ott a közelében.

- A filmben rengeteg anakronisztikus poént és kikacsintást rejtettek el. Nem féltek tőle, hogy ezeket ledobja magáról a film?

- A bátraké a szerencse! (nevet) Nem tudtam másra támaszkodni, csak a saját ízlésemre, de nagyon átgondoltam minden egyes viccet, hogy mi az, ami még belefér, és mi az, ami már nem. Volt, amit kidobtam, mert azt gondoltam, már túlzás lenne. Próbáltam feszegetni a határokat, de az elsődleges szempont mindig az volt, hogy ne zökkentsük ki a nézőket a történetből. Azt gondolom, hogy ami benne maradt a filmben, az mind ízléses, és ad egyfajta nézőbarát frissességet a filmnek.

- Olvastam olyan beszámolót az interneten, ami éppen ezt rótta fel a filmnek.

- Olyat nem fogunk tudni csinálni, ami mindenkinek tetszik. Biztos, hogy lesznek olyanok, akiket ez sért, de szerintünk ez még belefér.

- Mi a helyzet azzal a jelenettel, amelyikben Petrik Andrea a Mizut dúdolja Fluor Tomitól? Rögtönzött pillanat volt?

- Annak a jelenetnek a forgatásakor csak az volt a fejemben, hogy a szereplő hogyan viselkedne ebben a szituációban. Az, hogy éppen ezt a dalt énekelje, valóban rögtönzött ötlet volt.

"
Azért jutott eszünkbe, mert a dal szövege nagyon jól passzolt a filmen látott szituációhoz. A jelenetben Andrea egy ráerőltetett lánykérés előtt áll, a Mizu szövege pedig tök jól ironizálta ezt a helyzetet.

Persze a „LEGO” szót lecsippentettük a végéről. Valószínűleg ez a poén fogja a leginkább meghökkenteni az embereket, de én még mindig azt gondolom, hogy ez még egy bizonyos határon belül van.

A kérdéses jelenetet a werfilmben is megnézhetitek:

- Felmerült a fejlesztés során, hogy a Kincsemből „nemzeti film” legyen?

- Nem kifejezetten, de több dolog adott volt. Kincsem a nemzeti büszkeségünk. A kor, a kiegyezés utáni Osztrák-Magyar Monarchia pedig békeidő volt, de meghatározóak voltak a nemzeti függetlenségi törekvések. Adta magát, hogy egy ilyen történelmi háttérrel politikai áthallása is lesz a bosszútörténetnek, amelyben a császárságot megtestesítő von Oettingen család versenylovát kell legyőznie a magyar lónak.

- A sajtó hónapok óta azt hangsúlyozza, hogy csaknem 3 milliárd forintos költségvetésével a Kincsemnek nem csak önálló filmként kell megállnia a helyét, hanem azt is bizonyítania kell, hogy érdemes lehet ennyi pénzt fektetni egy magyar filmbe. Éreztette ezt önökkel a Filmalap?

- A Filmalap semmit nem éreztetett velünk. Egyszerűen szerették ezt a történetet. Ők csak abból tudnak dolgozni, amivel az írók pályáznak náluk. A Kincsem forgatókönyvét nem ők kérték, csak megtetszett nekik. De ezen felül teljesen szabad kezet adtak nekünk, semmilyen nyomást nem gyakoroltak ránk.

"
Egyedül arra volt igény, hogy egy látványos, közönségbarát film legyen a végeredmény. Én bízom benne, hogy ez sikerült.Kincsem_2015 foto_szabo adrienn (258)

- Ha már a Filmalap: milyen élmény volt velük dolgozni?

- Nekem abszolút jó tapasztalat volt az egész. A rendszer nagyon szigorú, de nagyon átlátható. Tökéletesen kidolgozott a workflow, és sohasem akadtunk el azért, mert nem volt pénz. Ez már önmagában Vajna rendszere mellett szól, ahogyan az is, hogy teljes tiszteletben tartják a művészi szabadságot.

"
A Filmalap felállásakor sokan „megijedtek” az új rendszertől, illetve Vajna személyétől, de azt hiszem, most már bebizonyosodott, hogy ez egy működő struktúra, és felesleges volt az aggodalom.

- Mi a véleménye azokról a javaslatokról, amelyek szerint a magyar filmeknek jegyártámogatást kellene kapniuk, hogy versenyre kelhessenek a hollywoodi filmekkel?

- Nagyon egyetértenék vele, mert a mozijegyár is komolyan hozzájárult az utóbbi évek nézőszám-csökkenéséhez. Nagyon díjaznám, ha a magyar filmeket egy kicsit előnyben részesítenék az amerikaiakkal szemben. Franciaországban például minden mozinak törvényileg kötelező legalább egy hazai filmet vetítenie. Már ez hatalmas segítség lenne nálunk.

- Igaz, hogy ez az első filmalapos film, ami a marketing-költségvetésre is kapott támogatást?

- Igen, ez egy új rendszere a Filmalapnak, most már marketingköltségre is lehet pályázni. Egyébként teljesen véletlen, hogy a mi filmünk volt az első, amelyik „állatorvosi lóként” végigment ezen az úton. De nagyon fontos a kezdeményezés.

- Milyen érzés volt ilyen nagyszabású filmet forgatni a vígjátékai után?

- Új terep volt, de igazából nem sok mindenben volt más. Én a vígjátékaimnál is szeretem a maximumot kihozni a filmből, és ez itt sem volt másként. A felkészítő szakasz jóval hosszabb és nehezebb volt a megszokottnál, de a forgatás már problémák nélkül zajlott. A terv szerinti 75 napos forgatást is gond nélkül teljesítettük, semmiféle csúszásunk nem volt, pedig az állatok nagyon megnehezítették a munkát, iszonyúan nehéz velük tervezni. Messze a lovas jelenetek voltak a legnehezebbek. A telivér versenylovak ugyanis eléggé őrültek. Rengeteget forgattunk, hogy összejöjjenek a jelenetek.

kincsem02

- Nagyságrendileg hány lóval dolgoztak?

- Mivel egy versenyló maximum kettőt tud futni egy nap alatt, és nekünk 12 órás munkarendünk volt, gyakran hatszor is le kellett cserélni a lovakat. Azt hiszem, közel 100 ló is megfordult a forgatáson.

- A színészek is azt nyilatkozták, hogy nagyon rástresszeltek a szerepre, miután a média elkezdett cikkezni arról, mennyibe is kerül majd a film. Érezhető volt ez a forgatáson?

- Nem igazán, ezt megtartották maguknak. Egy forgatáson mindig csak az első néhány nap a nehéz, most sem volt ez másként. Az első két-három napon túllendülve szerintem mindenki érezte, hogy ebből valami nagyszerű is kisülhet, ez pedig mindannyiunkat lelkessé tett. A vásznon is az látszik, hogy a színészek nagyon jól érezték magukat a szerepben.

Kincsem_2015_ Herendi_ foto_szabo adrienn (11)

- Ha jól tudom, a közel 3 milliárd forintos költségvetéssel valójában esély sincs rá, hogy akár a gyártási költségét visszahozná a film. Mit gondol, mivel lehet akkor meggyőzni egy magyar nézőt arról, hogy érdemes ennyi pénzt fektetni egy hazai filmbe?

- Azt hiszem, ha a film jó, senki nem fog panaszkodni, mert nem érzik kidobott pénznek a ráfordított támogatást. Én azt gondolom, hogy a kis országoknak csak úgy lehet filmművészete, ha a mindenkori kormányzat akarja, hogy legyen. Ha ennyire kicsi a piac, csak közpénzből készülhetnek filmek. A magyar film szerintem mindig is nívós volt, nem véletlenül döntött úgy minden kormányzat, hogy kell a magyar film. Csak remélni tudjuk, hogy a Kincsemet látva senki nem fogja azt érezni, hogy kár volt ráfordítani ezt az összeget.

- Van olyan nézőszám, aminek már határozottan örülnének?

- Van, de ezt most nem szeretném elárulni. (nevet)

- Milyenek voltak a reakciók az első vetítések után?

- Nagyon jók. A sajtóvetítésen megtapsolták, ami nagyon ritkának számít, velem nem is fordult még elő hasonló. Ezen kívül csak egy stábvetítésünk volt, ami nyilván nem annyira mérvadó, de ott is imádták.

- Elégedett a végeredménnyel?

- Igen.

"
Ritkán tudom így kijelenteni, de én ilyen filmet szerettem volna csinálni.

Az elejétől a végéig szerettem, és remélem, hogy a közönségét is megtalálja a film.

kincsem13

- Nagy Ervinnek nagyjából egy héttel ezelőtt volt egy nagy port kavart nyilatkozata. Mit gondol, hatni fog ez a film megítélésére?

- (nevet) Az a baj, hogy a média nagyon felfújta ezt a dolgot. Annyi történt, hogy nem értettünk egyet Andy Vajnával a főszereplő személyét illetően. Ez egy belső vita volt, amiből több száz volt ezen kívül. Ervin kissé szangvinikus ember, ezért reagált így. Egyébként nem volt komoly a vita, a döntőbizottság nagyon hamar arra jutott, hogy a rendező felelőssége a főszereplő kiválasztása.

- Még ki sem jött a Kincsem, de az interneten már a Valami Amerika 3-ról hallani.

- Még nincs fent a honlapon, de éppen tegnap döntött úgy a bizottság, hogy megkapja a gyártási támogatást a film. Úgy néz ki, hogy már nyáron, júliusban elkezdhetjük a forgatást. Nagyon örülök, mert olyan forgatókönyv született, ami biztosan nem hoz szégyent az előző két részre.

A filmről írt kritikánkat ITT tudod elolvasni!

Képek: Fórum Hungary


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk