JÖVŐ
A Rovatból

Hatalmas áradásokat okozhatnak az úgynevezett lassú viharok, amelyekből egyre több lehet

A legpesszimistább forgatókönyv szerint akár tizennégyszer is gyakoribbak lehetnek a jövőben a villámárvizeket okozó, lassan átvonuló viharok Európában.

Link másolása

Szakértők kimutatták, hogy az évszázad végéig tizennégyszer gyakoribbak lehetnek az úgynevezett lassú viharok Európában, mint korábban. Az ilyen típusú viharok felelősek a közelmúltban Németországban és Belgiumban lezajlott áradásokért is. Az új tanulmány a Newcastle Egyetem és a Met Office közös projektje, amelyről nemrégiben a Science Daily is beszámolt.

A vizsgálatban a kutatók modell-szimulációt készítettek, amelyhez egy pesszimista forgatókönyvet vettek alapul.

“Az RCP8.5 forgatókönyv nagyon magas üvegházhatású gáz-kibocsátással számol, közel 5 fokos melegedést okozva az évszázad végére. Ez akkor következhet be, ha hátradőlünk és nem teszünk semmit a globális felmelegedés ellen."

- kezdi Pieczka Ildikó, az ELTE Meteorológia tanszékének oktatója, a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően ismeretterjesztő portál egyik szerzője.

A Föld éghajlatának mozgatórugója a Napból érkező sugárzás. Amikor ez a sugárzás eléri légkörünket, az üvegházhatású gázok egy részét “csapdába ejtik”, ami ezáltal melegíti légkörünket. Üvegházhatású gázok természetes folyamatok által is kerülnek a légkörbe, így léteznek olyan természetes folyamatok is, amelyek ezt képesek eltávolítani onnan. Ilyen például az óceánok szén-dioxid beoldó képessége vagy a fák szénmegkötése. Az emberiség kibocsátása viszont már akkora méreteket öltött, amit ezek a folyamatok nem képesek ellensúlyozni.

A kutatók a mostani vizsgálatban a nagy csapadékkal járó helyzetek összetevőit vették alapul, 2 km-es felbontású modellel számolva egész Európára. Egy meghatározott érték feletti nedvességtartalmat és feláramlási sebességet, valamint alacsony áthelyeződési sebességet vizsgáltak. Ezeknek az összetevőknek a változása adta az eredményt, miszerint szélsőségesebbé válnak a viharok, és sokkal gyakoribbak lesznek az úgynevezett lassú viharok.

A légkörben a globális felmelegedés miatt nő a nedvesség, emellett a globális áramlási rendszer is változásban van.

“Amikor egy vihar, egy zivatarrendszer egy terület felett gyorsan elhalad, akkor ha magas is a belőle kihullható vízmennyiség, viszonylag nagyobb régióban terül el a mennyiség. Ha ez a vihar lassan halad, akkor ugyanez a mennyiség kisebb földrajzi régióra koncentrálódik, ezért veszélyes.”

- mondja Pieczka Ildikó.

Az áthelyeződési sebesség csökkenésének egyik okaként a kutatók a sarki felmelegedést jelölték meg. Bolygónkon a melegedés ugyanis nem egyenletes, az Északi-sarkkörön túli - vagyis a 67. foktól északra lévő területek - nagyobb mértékben melegszenek, mint a világátlag.

“Ez többek közt a tengeri jég csökkenésének következménye, mely befolyásolja a sugárzási viszonyokat. Ez az egyenetlen melegedés pedig módosítja az áramlásta légkörben.” - magyarázza Pieczka Ildikó.

A kutatás során kapott eredmények arra utalnak, hogy Európában a klímaváltozás hatására a jet, vagyis a futóáramlás erősödni fog télen, és gyengülni fog a többi évszakban.

Amikor a futóáramlás erősebb, az ugyan kedvez a heves zivatarok kialakulásának, de olyankor gyorsabban is haladnak, vagyis kevesebb ideig tartózkodnak egy adott régió fölött. Ha a futóáramlás gyengül, a viharok haladása lassul, de ugyanúgy heves feláramlással, esőzéssel járnak majd együtt.

"Az időjárás előrejelzése folyamatosan fejlődik. Ennek ellenére vannak korlátai. Minél kisebb kiterjedésű az esemény, minél összetettebb a légköri jelenség, annál nagyobb az előrejelzést illető bizonytalanság. Az, hogy zivatar illetve felhőszakadás várható-e, sok esetben már napokkal korábban megmondható, de hogy pontosan mely régiókat és mikor érint egy zivatar, zivatarrendszer, az csak pár órával korábban, vagy akár csak a csapadékhullás kezdetén határozható meg. Előfordulhat az is, hogy még a sikeres időjárás-előrejelzés sem elég: a Németországban látott villámárvizeknek hidrológiai összetevőjük is van. Egyes térségek így jobban ki vannak téve ezen szélsőséges eseményeknek. "

A villámárvizek kialakulását Pieczka Ildikó szerint domborzati és talajtani szempontok is befolyásolhatják. “Függ attól, hogy a talaj milyen típusú, mennyire telített, mennyi vizet képes elnyelni. De ugyanannyira függ a domborzattól is, hiszen szűkebb völgyekben a hirtelen lezúduló eső rendkívül gyors vízszint-emelkedést képes előidézni."

A mostani kutatás azt térképezte fel, hogy mi vár ránk a jelenlegi természeti adottságok mellett, ha a legbrutálisabb forgatókönyv valósul meg, amely nem számol a kibocsátás korlátozásával.

"Sokan dolgoznak azon, hogy a folyamat visszafordítható legyen. Mérsékelnünk kell a kibocsátásokat, amellyel mérsékelni tudjuk a felmelegedést is, de már elindultak olyan folyamatok, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Vannak még rá lehetőségek, hogy hogyan tegyük élhetőbbé a környezetünket, de ehhez fontos, hogy végre elkezdjük a cselekvést – kicsiben, az egyén, és nagyban, a társadalmak szintjén is" - mondja Pieczka Ildikó.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Tudományos szenzáció: először beszélgettek bálnával az emberek
Az Alaszka partjainál úszkáló púpos bálna 36 alkalommal válaszolt a kutatók üzenetére. A SETI szerint ez mérföldkő lehet majd az űrlényekkel kommunikálásban is.

Link másolása

Először beszélgettek emberek egy bálnával, derül ki a BBC beszámolójából. A SETI Intézet és a Kaliforniai Egyetem tudósai még 2021-ben próbáltak kapcsolatba lépni Alaszka partjainál a bálnákkal.

A hatfős tudóscsoport víz alatti hangszórókkal felszerelkezve bonyolódott üzengetésbe egy púpos bálnával. Először lejátszották a púpos bálnáknál korábban megfigyelt üdvözlő hangsort, amire legnagyobb megdöbbenésükre egy Twainnek nevezett bálna válaszolt. A következő 20 percben a bálna összesen 36 alkalommal reagált a tudósok üzenetére. Ebből jó néhány üzenetváltást meg is lehet hallgatni a BBC videójában.

Bár a különös társalgás tudományos mérföldkőnek számít, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás még csak gyerekcipőben jár. A tudóscsoport azt tervezi, hogy a következő alkalommal variálják az állatoknak küldött üzeneteket.

Mivel a púpos bálnák éneke a legösszetettebbnek számít az állatvilágban, a földönkívüli intelligencia kutatásával foglalkozó SETI kutatócsoport abban bízik, hogy kommunikációjuk megfejtése segíthet a marslakókkal történő esetleges jövőbeni kommunikációban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: