hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Használhatatlan adatokat kapott Müller Cecíliától Szél Bernadett a szociális intézmények járványhelyzetéről

A független képviselő ráadásul 3 hónapja várt arra, hogy az országos tisztifőorvos válaszoljon neki.

Link másolása

hirdetés

Szél Bernadett vasárnap Facebook-oldalán számolt be arról, hogy három hónapon át kérte Müller Cecíliát, hogy közöljön részletesebb adatokat a szociális intézmények állapotáról. Végül pénteken érkezett válasz.

"Három hónapja vártam Müller Cecília válaszára a szociális intézmények helyzetével kapcsolatban, ami pénteken megérkezett. A tisztifőorvos asszony tovább már nem tudta halogatni a választ a hatályos szabályok szerint sem, de gondoskodott arról, hogy amit megkapok, használhatatlan legyen"

- írta posztjában Szél Bernadett, aki három hónappal ezelőtti adatokat kapott, vagyis a november 17-i állást.

A képviselő szerint azonban mindemellett az országos tisztifőorvos nem is arra válaszolt, amit kérdezett tőle.

„Én ugyanis a szociális otthonok aktuális fertőzöttségi adataira és arra voltam kíváncsi, hogy a járvány kezdete óta hány és mely otthonokban jelent meg a vírus. Azt is megkérdeztem, hogy hányan hunytak el a szociális otthonok lakói közül koronavírus következtében. Erre Müller Cecília elküldött két táblázatot, amiben szerinte »minden kérdésemre megtalálom a választ«.

Kezdjük ott, hogy sikerült olyan adatokat küldenie, amiben egy darab dátum sincs. Vagyis nem tudni, hogy milyen időszakra vonatkoznak a számok. Bár én az aktuális és a teljes pandémiás időszakra vonatkozó adatokat kértem, a táblázat valószínűleg a második hullám adatait tartalmazza, talán szeptember elejétől november közepéig. Nem tudjuk, mert ezt elfelejtették beleírni.

- írta Szél Bernadett.

hirdetés

A képviselő megemlítette azt is, hogy amikor augusztus végén berobbant a járvány második hulláma, akkor Müller közölte, hogy az első hullámban 142 idősotthoni gondozott hunyt el, ebből 99 fő Budapesten, 55 a Pesti úti idősotthonban. A tisztifőorvos asszony még azt is elárulta, hogy az érintett fővárosi otthonok közül melyik volt a fővárosi önkormányzat fenntartásában.

„Most pénteken, amikor a második hullám adatait ismertette, elmondta, hogy eddig 3316 idősotthoni lakó hunyt el, de már egy szót sem szólt arról, hogy ebből hányan voltak fővárosi gondozottak. Így politizál Müller Cecília, méghozzá számokkal”

- fogalmazott Szél Bernadett posztjában.

A képviselő a hiányos válasz ellenére azért összegyűjtötte, mit tudtak kikövetkeztetni a kapott adatokból: „Szeptember és november közepe között 1039 gondozott hunyt el és 5 gondozó — vagyis már november közepére több mint hétszer annyi idősotthoni gondozott hunyt el, mint a járvány első hullámában, és még ez is a háromszorosára nőtt most péntekig. A fővárosban 53-an hunytak el, 986-an a fővároson kívüli otthonban. November közepéig Győr-Moson-Sopron megyében volt a legsúlyosabb a helyzet a férőhelyek arányában: 109 áldozata volt a vírusnak 15 szociális otthonban (ezek között van idősek otthona, fogyatékossággal élőket és pszichiátriai betegeket gondozó otthon is).”

Széll Bernadett bejegyzése végén megemlíti, hogy szomorú helyzetről beszélünk, emberi tragédiákról, és nagyra értékelte volna, ha a tisztifőorvos együttműködik, és időben, pontos adatokat ad át.

„Szeretném elmondani azt, hogy tisztában vagyok vele, milyen kihívás elé állította a sok esetben nagylétszámú, zsúfolt otthonokat a járvány, és tudom, milyen emberfeletti erővel harcoltak a vírus ellen a szociális dolgozók és a felelős vezetők. A tisztánlátás nem az ő munkájukat kérdőjelezi meg – ezt nagyon fontos látni. De őszintén hiszek abban, hogy az átláthatóság és ellenőrizhetőség jobbá teszi az intézmények működését és a járvány elleni védekezést, a titkolózás viszont kontrollálatlan állapotokat eredményez rövid- és hosszútávon” - zárta posztját a képviselő.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán Viktor rendeletben tiltotta be a ferihegyi légiforgalmi irányítók sztrájkját

A légi irányítók azért akarnak sztrájkolni, mert keveslik a 15 százalékos béremelésüket.

Link másolása

hirdetés

Két, Orbán Viktor által jegyzett kormányrendelet is megjelent a Magyar Közlönyben hétfőn késő este, amelyekben a miniszterelnök lényegében megtiltotta, hogy a légiforgalmi irányítók sztrájkoljanak.

A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy határozatlan idejű sztrájkot kezdhet a magyar légiforgalmi irányítókat tömörítő szakszervezet, mert a dolgozók keveslik a 15 százalékos béremelésüket. Az egyeztetések már három éve zajlanak a a HungaroControl és a vállalat három szakszervezete között, kettővel egyezségre is jutottak, ám a Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezetével (CMLISZ) a bértárgyalások nem hoztak eredményt, ezért akár már kedden beszüntethetik a munkát a kormányközeli lap szerint.

Az egyik kormányrendeletben az olvasható, hogy a polgári légiforgalmi irányító szolgálat által foglalkoztatott légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató – a polgári légiforgalmi irányító szolgálat utasításai szerint – a munkahelyi képzéssel és továbbképzéssel összefüggő feladatokat köteles ellátni, valamint – ha annak egyéb, jogszabályban foglalt feltételei fennállnak – az e tevékenységhez szükséges jogosultságok gyakorlására feljogosító szakszolgálati engedély fenntartásához szükséges feltételeket teljesíteni.

A második rendelet - amely a légiközlekedés biztonságának megőrzése és a COVID-elleni védekezéshez elengedhetetlen eszközök zökkenőmentes szállítása érdekében született - pedig rögzíti, hogy

"a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott szervezeteken túl honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nincs helye sztrájknak a honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága által a honvédelmi érdekből nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelemet üzemeltető légiforgalmi irányító szolgálat ellátásáért felelős szervezetnél".

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Vilmos után Katalin hercegné és György herceg titkos beceneve is kiderült

A hercegné gyerekkori becenevéről később egy tengerimalacot is elnevezett.

Link másolása

hirdetés

Újabb fiatalkori titkot árult el magáról Katalin hercegné - írja a Mirror.

Katalin a pangbourne-i St Andrew's School általános iskolába látogatott néhány éve, ahová testvérével, Pippával járt 1986 és 1995 között. A hercegné az ott tanuló gyerekekkel beszélgetett, amikor arra kérdezett rá, kinek milyen háziállata van.

Ő maga bevallotta, hogy kiskorában két tengerimalaca volt, amelyek a Squeak és a Pip nevet viselték. Egyben elárulta, hogy azért ezek voltak a neveik, mert így becézték őket a szüleik - Katalin volt Squeak, amely szabad fordításban nagyjából Cincogit jelent.

Nemcsak az ő beceneve ismert, hanem nemrég Vilmoséra is fény derült: a jövendőbeli király William Wales néven jelentkezett egyetemre, de az iskolában Steve-nek hívták, hogy kevésbé keltsen feltűnést. Apjához hasonlóan legidősebb fiukat sem György cambridge-i hercegként szólítják minden névsorolvasáskor, ő a George Cambridge nevet viseli az iskolában - a hagyomány szerint a hercegek vezetéknevét apjuk címéből alkotják meg.

A kis Györgynek azonban van egy másik beceneve is:

édesanyja és édesapja a Prince George miatt már születésétől PG-nek hívják,

de a Tips is ott szerepel a hercegi becenevek közt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Több orvosnak már azelőtt rendelnie kellett vakcinát, hogy tudta volna, mi alapján kell választania

A kormány nem tájékoztatott még a harmadik oltás eljárásrendjéről, de Budapesten már a hét közepéig jelezni kell az orvosoknak, hogy mennyi és milyen oltóanyagot kérnek augusztus első hetére.

Link másolása

hirdetés

Több orvosnak már azelőtt rendelnie kellett vakcinát a harmadik oltásokra, hogy tudta volna, kinek és mi alapján kell majd választania – írja a Népszava.

A lap szerint még hétfő este, hat nappal az újabb oltási kör kezdete előtt sem tájékoztatott arról a kormány, hogy mi az eljárási rend a harmadik oltásokkal kapcsolatban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfő este csak annyit közölt, hogy egy szakmai grémium már kidolgozta az eljárásrendet, ami már az operatív törzs előtt van, és még a kormány elé kell terjeszteni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint a harmadik oltás beadásának eljárásrendjét a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészégügyi Intézet, a Dél-pesti Centrumkórház, az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet szakmai vezetői, virológusai, a Szakmai Kollégiumi Tagozat képviselői egyhangúan határozták meg.

A praxisok hetente jelezhetik a vakcinaigényüket a kormányhivatalokban működő oltási munkacsoportoknak, Budapesten például már a hét közepéig jelezni kell az orvosoknak, hogy mennyi és milyen vakcinákat kérnek augusztus első hetére.

A Népszavának egy háziorvos azt mondta: fogalma sincs, hogy mit írjon a megrendelőlapra, miután az eljárásrend hiányában a betegek sem tudnak jelentkezni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

A magyar fiatalok több mint felének van megtakarítása egy felmérés szerint

Ugyanakkor a korábbi évekhez képest kevesebben tudnának belőle legalább fél évig megélni.

Link másolása

hirdetés

Idén a második negyedévben a 19-29 évesek 58 százalékának volt megtakarítása, és csak 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem takarít meg - közölte a K&H-csoport felmérése alapján az MTI, hozzátéve, hogy az 58 százalék a valaha mért legmagasabb érték.

A felmérés eredménye alapján ugyanakkor a 26-29 éves korosztály 31 százaléka nem tud félrerakni. Ez az arány a 19-25 évesek között csak 14 százalék.

A K&H ifjsági indexéből az is kiderül, hogy a tavalyi átlagos, 649 ezer forintos megtakarítás 2021-re tovább nőtt 736 ezer forintra, de ebből csak 36 százalékuk tudna legalább fél évig megélni, míg ez az arány a korábbi években magasabb volt.

Míg korábban a legtöbben csak a hónap végén - esetlegesen - megmaradó forintjaikat tették el későbbre, most 35 százalékuk már hónap elején elkülöníti a megtakarításra szánt összeget.

A fiatalok nagy része, 49 százaléka lakásra gyűjt, ám azok aránya is nőtt, akik utazni szeretnének, és minden harmadik 19-29 év közötti fiatalnak fontos, hogy félretegyen általános célokra is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: