Hárommilliárd eurónyi új hitelt vett fel a magyar állam, pillanatok alatt elkapkodták a befektetők
Január 7-én, szerdán a magyar állam hárommilliárd eurónyi új kötvényt dobott a piacra, a befektetők pedig szinte azonnal elkapkodták azokat. A mostani körben kétféle papírt adtak ki: egy kétmilliárd eurós, 2033-ban lejáró, 4,25 százalékos éves kamatozású, valamint egy egymilliárd eurós, 2038-ban lejáró, 4,875 százalékos kamatú zöld kötvényt.
Az Államadósság-kezelő Központ közleménye szerint a kétmilliárd euróból általános állami kiadásokat fedeznek, míg a zöld kötvényből befolyt egymilliárd eurót a központi költségvetés zöld beruházásainak finanszírozására és refinanszírozására fordítják. A mostani hitelfelvétel illeszkedik az állam idei finanszírozási tervébe. Az Államadósság-kezelő Központ tavaly év végén közölte, hogy idén nagyságrendileg 16 ezer milliárd forint értékű új hitelt tervez felvenni. Ennek nagyobb része, több mint tízezer milliárd forint idén lejáró hitelek visszafizetésére kell, 5455 milliárd forint pedig az államháztartás tervezett hiányának fedezésére szolgál – írta a Telex.
A kötvényekre hatalmas volt a kereslet, összesen közel 10 milliárd eurónyi ajánlat érkezett, ami több mint háromszoros túljegyzést jelent. A 7 éves lejáratú kötvény felára a referenciakamat felett 160 bázisponttal, míg a 12 éves zöld kötvényé 195 bázispont körül alakult.
A kötvényeladásra olyan időszakban került sor, amikor a nemzetközi hitelminősítők óvatosabban ítélik meg Magyarországot. Tavaly decemberben a Fitch „stabilról” „negatívra” rontotta a magyar államadósság-besorolás kilátását a romló költségvetési pálya miatt, és korábban az S&P is negatív kilátást jelzett. A kormány a sikeres és gyors eladást a befektetői bizalom jeleként értékeli, amely igazolja a finanszírozási stratégiát. Ezzel szemben a kritikusok szerint a magas hiány, a növekvő devizakitettség és a negatív hitelminősítői kilátások miatt a finanszírozás költségei kockázatot jelentenek. Az Államadósság-kezelő Központ éves terve szerint idén további forint- és devizakibocsátások várhatók. A cél a devizaadósság arányának 30 százalék körüli szinten tartása, amelyben szerepet kaphatnak uniós források is.