Harmadfokú hőségriasztást adtak ki: extrém kánikula érkezik

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács hétfői brüsszeli ülését követően közölte, hogy

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogait továbbra is lábbal tiporják. Az ukránok tíz éve hülyének néznek minket, és tíz éve azért nem adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, mert azt gondolják, hogy majd itt az EU-tagországok meg Brüsszel úgyis elég nagy nyomást fognak kifejteni Magyarországra a tiltakozó álláspont feladása érdekében - vélekedett.

Elmondta, hogy a mai napon pályafutása egyik legdurvább mondatát hallotta, mégpedig Kaja Kallastól, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől, aki úgy reagált a kárpátaljai magyar közösség ügyében tett felszólalására, hogy

Ezt a kijelentést botránynak nevezte, és hangsúlyozta, hogy ez még inkább arra mutat rá, hogy Ukrajna egy tapodtat sem haladhat előre a csatlakozási folyamatban addig, amíg teljesen helyre nem állítják a magyar kisebbség jogait.

"Nincsen az a nyomás Brüsszelből, ami feladásra kényszerítene minket a kárpátaljai magyarok védelme tekintetében"

- szögezte le.

"Mi a mostani nagyon nehéz időszakban, mi most, háborúk közepette, mi most a veszélyek korában is meg fogjuk őrizni Magyarország békéjét és biztonságát, megvédjük a magyar embereket határon innen és túl, megvédjük a magyar nemzet és a magyar gazdaság érdekeit, akármekkora nyomás is hárul ránk" - tette hozzá.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az ülésen ukrán kollégája ezúttal nem pusztán hazája gyors felvételét követelte, hanem azt is, hogy a termékeik minél hamarabb, már a csatlakozásuk előtt bejuthassanak a közösség piacára.

"Ez súlyos gazdasági kockázatokat, súlyos károkat, és a magyar gazdaság számára súlyos fenyegetést jelentene. Mert ez azt jelentené, hogy például a magyar gazdák számára olcsó, silány minőségű, a mérgező anyagoktól sem mentes mezőgazdasági termékek jelentenék a konkurenciát. Ez nyilvánvalóan tönkretenné a magyar gazdákat. Ezt mi nem fogjuk megengedni" - mondta.

Majd beszélt a közel-keleti helyzetről is, és mélyen megdöbbentőnek minősítette, hogy miután vasárnap egy rendkívül durva, vallási indíttatású terrortámadás érte a szíriai keresztény közösséget, az Európai Unió mostanáig nem ítélte el a merényletet.

"Máskor bármi történik a világban, főleg Ukrajnában persze, akkor öt percen belül szövegezés kezdődik Brüsszelben, tíz percen belül meg álláspontot kell elfoglalni. Itt tegnap óta senkinek nem jutott eszébe Brüsszelben, hogy egy közös nyilatkozatban ítéljük el az elmúlt időszak legszörnyűbb keresztényellenes terrortámadását. Maga a terrortámadás is felháborító, visszataszító, elfogadhatatlan, és pont ugyanígy a brüsszeli viselkedés is ebben a tekintetben" - közölte a miniszter.

Magyar Péter újra egy kórházba látogatott. Ezúttal a szentesi Dr. Bugyi István kórházból jelentkezett. Elmondta, hogy miért mentek ide, és mit tapasztaltak eddig.

A TISZA Párt vezetője dr. Kulja András sebészorvos képviselőtársával együtt érkezett az intézménybe. Azért jöttek ide, mert sok bejelentést kaptak arról, hogy a körülmények egyre nehezebben elviselhetők itt, a nyári melegben klíma nélkül fekszenek a felforrósodott kórtermekben a krónikus betegek. De számos más problémáról is beszámoltak az itt tartózkodók, a hozzátartozók is.

Egy dolgozó írt nekik: 19 éve van az egészségügyben. Az utóbbi időben teljesen elkeseredett amiatt, amit tapasztal a szentesi kórházban. Szerinte szégyenletes, amit át kell élni a betegeknek, dolgozóknak. Saját pénzből fertőtlenítették a klímákat, és pl. kéztörlőpapírért vagy toalettpapírért könyörögni kell, hogy kapjanak saját használatra, de gondok vannak a vizsgálati időpontokkal is.

A két politikus találkozott az intézmény egyik vezetőjével, aki "egy győzelmi jelentést" tett eléjük, amit a szegedi klinikától kapott. Elárulta, hogy 25 éve ígérték meg, hogy egy önálló műtéti tömb épül majd, de azóta sem történt semmi. Nem költenek rá, mert nagyon drága lenne a felújítás. A tervezés már megvolt, de a választás után elvitték innen a projektet és más városnak adták át.

Majd a két politikus meglátta a valóságot is, mert találkoztak bent egy 75 éves sebész főorvossal. Ő elmesélte nekik, hogy most fejezett be egy műtétet. Megmutatta a gézt, amivel közben törölte a homlokát, mert a műtőben nincs semmilyen klíma. Behívta őket a sebészeti és az urológiai műtőbe is, hogy lássák a körülményeket.

Magyar Péter elmondta, hogy a látogatás során megpróbálták őket kitiltani és megakadályozni, hogy felvételeket készíthessenek, de szerint a "lényeg megvan", amit hamarosan megmutatnak majd.

Kulja András is megdöbbent a láttottakon. Szerinte elég sokat elmond az, hogy akkor tört ki a pánik, amikor kiderült, hogy megnézik a műtőt. Mint sebészt, nagyon megdöbbentett az, hogy a mosdón kell átmenni a műtőbe, ez már önmagában is fertőzésveszélyes, majd a műtőbe nem ajtón, hanem egy nyíláson lehet bejutni. Semmilyen légszűrés, klíma, levegőfertőtlenítés nincs. Az altatógáz elvezetése sincs megoldva, ami veszélyt okozhat. Egy térben mosakodnak, öltöznek, műtenek - sorolta. A műtét utáni takarítás több órás, de nincs elég személyzet erre sem. A másik műtőben függönyök vannak, ami szintén nem szabályos, mert megtapadnak rajta a kórokozók.

"Amit itt látunk, az beteg-veszélyeztetés" - tette hozzá. Ez még a 2003-as rendeletnek sem felel meg, pedig azóta eltelt két évtized - magyarázta. Nem véletlen, hogy a kormány próbálja eltitkolni a kórházi fertőzési adatokat - mondta végül.

VIDEÓ: A Szentesi kórháznál

Mi is beszámoltunk róla, hogy Magyar Péter és dr. Kulja András a szentesi kórházba látogatott, miután sok levelet kaptak az intézményben tapasztalható áldatlan állapotokról.

A TISZA Párt vezetője később a közösségi oldalán osztott meg fotókat a kórházban látottakról.

Azt írta hozzá: "Ezeket a múlt századi kórházi állapotokat titkolják Orbánék.

A politikus beszámolt róla, hogy végül bejutottak a krónikus osztályra is, ahol a 35-40 fokban az idős betegek a “saját levükben főnek meg”. Az ott dolgozók arról beszéltek nekik, hogy az intézményben lévő klímákat a betegek vagy a hozzátartozók ajánlották fel.

Majd írt arról a 75 éves sebész főorvosról is, aki megmutatta nekik azt a géz rongyot, amivel a műtét közben törli a homlokát, hogy az izzadtság ne csepegjen a műtéti területre.

Hozzátette: "Egyedül a kórház sürgősségi tömbje felel meg a kor és a jogszabályi előírásoknak".

A látogatásuk során tudták meg, hogy 25 éve van szó arról, hogy az intézmény önálló műtőtömböt kap, de ez a mai napig nem valósult meg.

"A valaha volt legrosszabb egészségügyi államtitkárnak arra van energiája, hogy Facebook posztokban gyalázkodjon, hazudozzon és rendőrt hívjon ránk, mert megmutatjuk ország-világnak a szomorú valóságot, de arra még nem vette a fáradtságot, hogy ellátogasson ezekbe a műtőkbe és kórtermekbe" - írta Magyar Péter.

Végül üzent is: "Remélem Takács Péternek is lesz ideje megnézni a felvételt az ATV-n 19:25-kor Kulja András sebésszel és EP képviselővel kezdődő vitája előtt".

Katar ideiglenesen lezárta a légterét a közel-keleti krízis miatt – közölte az ország külügyminisztériuma. A döntés célja az volt, hogy megvédjék az ország lakóit és az oda érkezőket is.

A bejelentés után nem sokkal robbanásokról érkeztek hírek Dohából. A katari fővárosban több detonációt is hallottak, erről a Reuters számolt be. Az al-Dzsazíra szintén robbanásokról és lángokról írt, de nem volt világos, hogy a légvédelem működött jól, vagy rakétatalálat történt. Az amerikai és brit hatóságok azt tanácsolták a Katarban tartózkodó állampolgáraiknak, hogy maradjanak biztonságos helyen.

Az Axios egyik riportere izraeli tisztviselőre hivatkozva azt közölte, hogy Irán hat rakétát indított el Katar irányába. A célpont az Egyesült Államok egyik legnagyobb közel-keleti bázisa lehetett. A Sky News szerint ezek a rakéták az al-Udejd légibázis felé tartottak, amit az amerikaiak használnak, de egy részét a brit Királyi Légierő is működteti.

A támadás pontos kimenetele egyelőre nem ismert. A jelentések nem erősítették meg, hogy a rakéták célba értek, vagy a légvédelem megakadályozta a becsapódást.

A Reuters úgy tudja, hogy Irán megtorlást tervezett az Egyesült Államok korábbi akciói miatt, amelyek során három iráni nukleáris létesítményt is lebombáztak. Amerikai tisztségviselők korában azt mondták, hogy akár már egy-két napon belül válaszcsapás érkezhet.

Az iráni Tasnim hírügynökség szerint a támadás a „Győzelem Kihirdetése” nevű hadművelet kezdete. Mindeközben az amerikai légvédelem az iraki Ain al-Asad légibázison is működésbe lépett - írja a Sky News.

Irán megerősítette, hogy a katari al-Udeid légibázist vette célba, az „Amerikai Egyesült Államok bűnös rezsimjének” „kirívó katonai agresszióját” követően. Az Iráni Forradalmi Gárda által megosztott nyilatkozatban Teherán kijelentette, hogy „semmilyen körülmények között sem hagyja válasz nélkül a területi integritása, szuverenitása és nemzetbiztonsága elleni támadást”.

Beszámolók szerint Donald Trump jelenleg a Fehér Házban tartózkodik munkatársaival a Situation Room-ban, ahol a hétvégén követte az Irán elleni amerikai légicsapásokat.

A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője közölte, hogy „szoros figyelemmel kísérik” a katari al-Udeid légibázist fenyegető veszélyeket. A védelmi minisztérium is folyamatosan követi az eseményeket, miután iráni rakétatámadás célba vette az amerikai katonai létesítményt.

A CNN jelentése szerint a légvédelme sikeresen elhárította a rakétatámadást, nem volt halálos áldozat vagy sérült.

Irán pedig közölte, hogy annyi rakétát lőtt ki a katonai bázisra, ahányat az amerikaiak a hétvégi támadásban.

Katar bejelentette, hogy szorgalmazni fogja a diplomáciai megoldásokat, a párbeszéd folytatását. Ugyanakkor azt is közölték, hogy fenntartják a jogot a közvetlen és a nemzetközi joggal összhangban álló válaszadásra az irániak támadása után.

A dohai repülőtér fontos nemzetközi csomópontnak számít. A légtérzár bejelentése szinte egy időben történt a nyugati országok figyelmeztetésével. Katar területén működik az al-Udeid légibázis, amely az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai támaszpontja. Körülbelül 8000 amerikai katona állomásozik ott, és a brit Királyi Légierő is jelen van.

Dominic Waghorn, a Sky News nemzetközi szerkesztője úgy fogalmazott, hogy Katar légtérzárása „rendkívül jelentős”, és arra utal, hogy valódi fenyegetés állhat a háttérben. Szerinte a dohai repülőtér nemcsak logisztikai központ, hanem Katar globális szerepének szimbóluma is, így az ilyen döntés csakis komoly hírszerzési információk alapján születhetett meg.

Forrás: Telex