Csütörtöktől szombatig harmadfokú hőségriasztás lesz érvényben az egész ország területén – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Az Országos Tisztifőorvos július 24-én 0:00 órától rendelte el a legmagasabb fokozatú riasztást, amely július 26-án, szombaton éjfélig tart.
A mostani intézkedés a vasárnap életbe lépett másodfokú riasztást módosítja és hosszabbítja meg.
Az Időkép előrejelzése szerint a hétvégéig egy rövid hullámú teknő előoldalán dél felől forró, afrikai eredetű légtömeg érkezik térségünkbe, emiatt
tovább fokozódik a kánikula. Különösen igaz lesz ez az ország déli, délkeleti felére, ahol csütörtökön és pénteken 37-38, szombaton 39-40 fok körül tetőzhet a hőmérséklet.
Nem kell sokáig szenvedniük azoknak, akik nehezen viselik a forróságot: a HungaroMet előrejelzése alapján vasárnapra körülbelül 10 fokkal visszaesik a hőmérséklet.
A katasztrófavédelem arra figyelmeztet, hogy
a tartós hőség még az egészséges szervezetet is megterheli.
Különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők. Az elhúzódó, az átlagosnál melegebb időjárás bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket és dekoncentrációt is.
A közleményben több fontos tanács is szerepel:
– biztosítsuk a folyamatos folyadékpótlást,
– 11 és 15 óra között kerüljük a közvetlen napsugárzást,
– a hűtést igénylő élelmiszereket lehetőség szerint csak rövid ideig tartsuk meleg helyen,
– az autósok közlekedjenek fokozott óvatossággal,
– senki ne hagyjon gyermeket vagy házi kedvencet parkoló autóban, még néhány percre sem. Amennyiben ilyet tapasztalunk, hívjuk a 112-t.
A tűzgyújtási tilalom továbbra is érvényben van az egész országban. Az intézkedés július 21-e óta van hatályban, és az erdőkre, valamint azok 200 méteres körzetére vonatkozik, írja a 444.
Szerdán a mentők az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Leányka úti sportpályájára vonultak ki, miután tragikus esemény történt. Egy 43 éves férfi sportolás közben rosszul lett, az életét már nem tudták megmenteni – írta meg a Heol.hu.
A portál azt is megtudta:
az elhunyt férfi Haraszti Péter volt, az egri TritonLife cégcsoport alapítója, vezérigazgatója és a legnagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosa.
A hírt dr. Katona Róbert, a TritonLife egri operatív vezetője erősítette meg.
A TritonLife Csoport Magyarország egyik vezető, járó-, és fekvőbeteg ellátással, valamint képalkotó-, és laboratóriumi diagnosztikával foglalkozó magánegészségügyi szolgáltatója. A Heol megjegyzi: Haraszti Péter célja az volt, hogy egy magas szakmai színvonalú, országos lefedettségű magánegészségügyi rendszert hozzon létre.
Az üzletember aktívan részt vett az egri közösségi életben is. Tagja volt az Egri Vízilabda Klub elnökségének, emellett a Rotary Club tiszteletbeli tagjaként is ismerték.
Szerdán a mentők az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Leányka úti sportpályájára vonultak ki, miután tragikus esemény történt. Egy 43 éves férfi sportolás közben rosszul lett, az életét már nem tudták megmenteni – írta meg a Heol.hu.
A portál azt is megtudta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikk szerint: „Nem hatotta meg Majka szponzorait a Campus Fesztiválon történt botrány: a Hell, az OTP és a One Magyarország hallgatásba burkolózott az ügyben”.
Most Menczer Tamás is nekiment a cégeknek – igaz, ő csak kettőnek, a kormányközeli One-t kihagyta. A Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-oldalán azt írta:
„Azt állítjátok, hogy »jelenleg« nincs szerződésetek a kivégzést imitáló Majkával. És korábban mennyit fizettetek neki? Azért nincs most szerződésetek, mert az idei évet már korábban kifizettétek. És azért hallgattok a fejbe lövéssel kapcsolatban, mert egyetértetek.”
Ahogy arról korábban írtunk, Majka a debreceni fesztiválon a kormánykritikus élű Csurran, cseppen című szám közben Bindzsisztán miniszterelnökeként „meghalt” egy fejlövéstől a színpadon. Azóta a kormányoldal teljes letámadást indított ellene, ő pedig versben válaszolt nekik.
Ahogy arról korábban írtunk, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikk szerint: „Nem hatotta meg Majka szponzorait a Campus Fesztiválon történt botrány: a Hell, az OTP és a One Magyarország hallgatásba burkolózott az ügyben”.
Most Menczer Tamás is nekiment a cégeknek – igaz, ő csak kettőnek, a kormányközeli One-t kihagyta. A Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-oldalán azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ELTE jogi karára volt a legnehezebb bejutni – emelkedtek a felvételi ponthatárok, mutatjuk, hogy hova mennyi kellett
A Felvi.hu szerda este tette közzé a felvételi ponthatárokat. Az ELTE-re több mint 12 ezren jutottak be, a Corvinusra pedig 478 pont kellett a legnépszerűbb szakra.
Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.
Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).
A legtöbb összehasonlított szakra magasabb pontszám kellett a bejutáshoz, mint tavaly. Az ELTE politikatudományok képzésére például a tavalyi 376 helyett idén már 421 pont kellett. A BGE angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakjára is egyaránt 400 pont volt a bejutási küszöb.
A jogászképzésekre nagyjából ugyanannyi pont kellett, mint tavaly, viszont az ELTE jogászképzésére volt a legmagasabb a ponthatár: 479 pont. Az általános orvosi szakok esetében nem volt jelentős változás, de például a Pécsi Tudományegyetemen 397-ről 406-ra emelkedett a ponthatár.
A Corvinus Egyetem idén is a legmagasabb pontszámot követelte meg a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű alapszakján: ide 478 pont kellett, ugyanúgy, mint tavaly. Az alkalmazott közgazdaságtanra és a nemzetközi tanulmányokra 455 ponttal lehetett bejutni. A gazdálkodási és menedzsment szakra magyar nyelven 443, angol nyelven 440 pont volt a ponthatár, míg a kommunikáció és médiatudomány alapképzéshez 433 pont kellett.
A Corvinus térítésmentes alapszakjaira 433 pont alatt nem lehetett bekerülni, önköltséges helyre pedig 400 pont alatt nem volt esély.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakjain is emelkedtek a ponthatárok. Az átlagpontszám a képzések több mint 70 százalékán 400 pont fölött volt, sokszor 430 vagy 440 felett. A felvettek átlagos pontszáma is magasabb lett, és az intézmény az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több hallgatót vett fel, mint tavaly. A műszaki képzésekre bekerülők száma több mint 10 százalékkal nőtt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeptembertől összesen 12 583 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait. Alapszakra 7823-an, mesterszakra 3209-en, osztatlan képzésre 1460-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 91-en kerültek be. A gólyák 82 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat, közülük 10 054-en nappali, 2421-en levelező, 108-an pedig esti munkarendben.
A pontszámítást a középiskolai jegyekből, az érettségi eredményekből, egyes esetekben szakmai vizsgákból vagy már meglévő felsőfokú végzettségből állították össze. A felvételin legfeljebb 500 pontot lehetett szerezni: ebből 200 pont a tanulmányi eredményekből, 200 pont az érettségi vizsgákból, 100 pont pedig az intézményi pontokból jött össze. Az intézményi pontokat a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg, az országosan egységes többletpontok rendszerét tavaly szüntették meg.
2023-tól a jogszabályban rögzített minimumponthatárokat is eltörölték. Mostantól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e minimumot, és ha igen, melyik szakra és milyen szinten.
Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.
Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Személyesen hallgatják meg a beköltözni akarókat az egyik Pest megyei településen
Aki Újlengyelben szeretne lakcímet, annak személyesen kell a képviselők elé állnia. Csak az kaphat engedélyt, akinek van munkája és rendes jövedelme is.
Újlengyel önkormányzata új rendeletet hozott, amivel szabályozza, ki költözhet be a településre. A rendelet célja a „település szerkezeti, társadalmi berendezkedésének megőrzése, meggátolva a tömeges ingatlanvásárlást és a nem kívánt társadalmi fejlődési irányt”.
Az új szabályok szerint az a nagykorú természetes személy kaphat lakcímlétesítési engedélyt, akinek folyamatos biztosítotti jogviszonya van, legalább 1 éve fennálló munkaviszonya (vagy hasonló státusza), és rendszeres, a minimálbért elérő jövedelmet tud igazolni. Emellett kötelező részt venni a képviselő-testület személyes meghallgatásán, és pozitív elbírálásra van szükség.
A megszokottól eltérő elem, hogy a testület személyesen is meghallgatja azokat, akik vételi ajánlatot tennének egy újlengyeli ingatlanra vagy lakcímet létesítenének a faluban.
A település ezzel elsőként vezette be Pest vármegyében ezt a fajta szabályozást. A Telex az e-ingatlanügyvédek.hu blog bejegyzéséből értesült a rendeletről.
A korábbi esetek között volt már olyan, amikor egy csökkenő népességű város rendelkezett a helyi önazonosság védelméről.
Újlengyel önkormányzata új rendeletet hozott, amivel szabályozza, ki költözhet be a településre. A rendelet célja a „település szerkezeti, társadalmi berendezkedésének megőrzése, meggátolva a tömeges ingatlanvásárlást és a nem kívánt társadalmi fejlődési irányt”.
Az új szabályok szerint az a nagykorú természetes személy kaphat lakcímlétesítési engedélyt, akinek folyamatos biztosítotti jogviszonya van, legalább 1 éve fennálló munkaviszonya (vagy hasonló státusza), és rendszeres, a minimálbért elérő jövedelmet tud igazolni. Emellett kötelező részt venni a képviselő-testület személyes meghallgatásán, és pozitív elbírálásra van szükség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
