SZEMPONT
A Rovatból

Hann Endre Magyar Péterék 11%-os előnyéről: Úgy látszik, hogy ezen a fiatalemberen nem nagyon fog semmilyen próbálkozás

A Medián vezetője szerint döbbenetes fordulat, hogy a Fidesz elvesztette a stabil előnyét. Azt viszont Hann Endre elképzelhetőnek tartja, hogyha a TISZA a mérésekben a kétharmad közelébe jutna, megváltoztatnák a választási törvényt, hogy ne szerezhesse meg.


Nagyon komoly, 11 százalékos előnyt mért a TISZA Pártnak a Medián a biztos pártválasztók körében a Fidesszel szemben. Az ellenzéki párt a teljes lakosság körében is egyértelműen előzi a Fideszt. A Medián adatai szerint Magyar Péter pártja jelenleg 34 százalékon áll, míg a Fidesz mindössze 27 százalékot mondhat magáénak, ami 5 százalékpontos visszaesés az előző méréshez képest. Így a teljes népesség körében annak ellenére is nőtt a TISZA előnye, hogy az erősödése megtorpant.

Hann Endrével, a Medián ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan veszítette el stabil előnyét a kormánypárt, és miért lehetett hatástalan a Fidesz eddigi összes próbálkozása, hogy megtörje ezt a trendet.

– Mi az oka, hogy ilyen mértékben nőtt Magyar Péter pártjának népszerűsége?

– Egyrészt a TISZA tavasz óta, tehát a Magyar Péter fellépése óta folyamatosan erősödött, de most éppenséggel nem erősödött, úgy is mondhatnám, lehet, hogy megtorpant. Ebben az esetben ugyanis a teljes szavazókorú népességet érdemes nézni, és ott nincs változás. Lehet, hogy ez a nagyon durva propagandakampány ezt érte el, de semmiképp sem okozott visszaesést. Viszont megfigyelhető a Fidesz vesztesége, ez például elbizonytalanodásban és az elkötelezettség csökkenésében nyilvánul meg.

A korábbi Fidesz-szavazók, az az 5%, amit elvesztett a hó eleje óta, valószínűleg a bizonytalanokhoz ment át, akik nem tudják, vagy nem akarják megmondani, hogy hova szavaznak.

Ugyanis ott 4 százalékkal növekedett a sokaság. A bizonytalanság másik szintje az, hogy azt is szoktuk nézni, mennyi a magát biztos szavazónak mondó ember. Ezt érdemes megnézni pártonként, és most már több utóbbi felmérésünkben megfigyelhető volt, hogy a Fidesz szimpatizánsok között aránylag kevesebb, aki azt mondja, biztosan elmenne szavazni, ellentétben a Tisza szavazóival.

– De ez egyben azt is jelentheti, hogy a Fidesznek még van mozgósítható, vagy újra mozgósítható tartaléka.

– Persze van. Csak közben azért ez egy jelentős fejlemény. Ugyanis a szakmánk kifejezetten unalmas volt már az elmúlt években. Mindig csak azon lehetett spekulálni, hogy ha mindenki összefogna, akkor megközelítenék-e, vagy elérnék-e a Fidesz támogatottságát, ami egy fikció volt, mert nem jött létre ilyen választási párt. De most mintha ennek látnánk a jeleit, csak nem abban a formában, hogy összefognak a kisebb ellenzéki pártok, mert azok mintha a megsemmisülés felé menetelnének.

Az LMP és az MSZP már nem is szerepelt a táblázatunkban, mert kerekítve sem érték el az egy százalékot.

Ugyanis, ha egy párt 0,6 százalékot ér el, akkor azt már 1-re kerekítjük, de ha csak 0,4-et, akkor lefelé kell kerekíteni, és akkor nem kerül a táblázatba. Így járt az LMP is, meg az MSZP is.

– Ez a két párt gyakorlatilag nem létezik?

– Mint szavazótábor, szavazóközönség nem létezik, mert amúgy parlamenti pártok lévén még pénzhez is hozzájutnak, elég jól.

– Gondolom, teljesen más dolog egy ciklus közepén nézni ezeket az arányokat, és teljesen máshogy fog gondolkodni a választó akkor, ha éles helyzet van.

– Nagyon sok mindenen lehetne spekulálni, de olyan nagyon azért nem érdemes, mert nem látjuk a jövőt. Ne felejtsük el, hogy ez az egész, amiről most beszélünk, amiben most benne élünk, ez majdnem egy csodaszerű véletlenen múlt. Magyar Pétert és a Tisza Pártot annak köszönhetjük, hogy egy ügyvéd bogarászta a bírósági értesítőt, és abban kiszúrt egy furcsa kegyelmi döntést. Ha ez nincs, akkor valószínűleg mindez nem így alakul. Külön érdekes történetfilozófiai kérdés, hogy mi a véletlen, és a személyiség szerepe egy adott történésben. Most mindenesetre benne vagyunk egy teljesen új helyzetben, és úgy látszik, hogy ezen a fiatalemberen nem nagyon fog semmilyen próbálkozás.

– Talán mindez annak is betudható, hogy nagyon sok ellenzéki választó keresi azt a pártot, amivel nemcsak a négyévente menetrendszerűen bekövetkező kudarcot élheti meg, hanem tényleg változást idézhet elő.

– Már nem nagyon keresi a pártját, hanem úgy tűnik, hogy nagyon sokan megtalálták, amitől ezt várják. Ez az új helyzet. Mint egy kristályosodás: a kristály is egyetlen porszemtől egyszer csak összeáll. De ez még a jövőről azért elég keveset mond, mert nem lehet mindent csak úgy simán extrapolálni. Egyelőre működik a dolog, és nem szívesen jósolok, de azért

azt nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a korábbi pártok közül bármelyik is újjászületne, beleértve a DK-t is.

Már az elmúlt egy-két évben is nagyon kicsi volt a támogatottságuk. Persze van igény, meg gondolkodás, talán puhatolózás is, hogy létre lehetne hozni valamilyen új baloldali erőt, szövetséget, mozgalmat, de azért ettől nagyon messze vagyunk, úgy érzem.

– A Fidesznek is érdekében állna egy ilyen mozgalom zászlóbontása.

– Most egyelőre azon folyik a gondolkodás, hogy mit lépjenek meg a választójogi törvényben. Lejjebb vigyék-e a bejutási küszöböt, és akkor máris lehet egy kicsit megint nyüzsögni a kis pártoknak. Talán az is elképzelhető, hogy

ha olyan helyzet állna elő, hogy a Tisza Párt akár a kétharmadot is meg tudná szerezni, akkor a választási törvényt úgy is megváltoztathatják, hogy teljesen arányos legyen.

Amit egyébként nagyon sokan követelnének, hogy milyen jó lenne egy arányos választás, tisztán listás alapon. Ha ezt bevezetnék, akkor máris 67 százalék kellene a kétharmadhoz, azt pedig nem nagyon tudja elérni senki sem. Annak idején létrehoztak a saját előnyükre egy törvényt, de abban a pillanatban, ha a többségük elvész, és a választási rendszer ellenük fordulhat, megint belepiszkálnak. A kétharmadnak ez a tragédiája. Főleg, ha egy ennyire önkorlátozás nélküli politikai erő birtokolja.

– Bár valóban sok minden történhet 2026-ig, de ilyen számokat, amit az önök által publikált táblázat most mutat, az elmúlt 14 évben láttunk valamikor?

– Nem, még csak hasonlót se. Már az nagy dolog volt 2021-ben, amikor voltak olyan időszakok, amikor enyhe többsége lett volna az úgynevezett összefogásnak, vagy közös listának. Az is csak egy-két százalék volt, nem emlékszem minden számra, de nagy lelkesültség volt már ettől is az ellenzéki oldalon, hogy akár, talán.

De ez sokkal bonyolultabb dolog, ahogy most is újra meg újra elmondjuk, hogy hiába vezet a listán a TISZA, ha nem tud igazán potens egyéni jelölteket állítani mind a 106 választókerületben.

De messze vagyunk még ettől. Egyelőre azt állapítsuk meg, döbbenetes fordulat, hogy a Fidesz elvesztette a stabil előnyét.

– Az azért látszik, hogy a TISZA eddig leginkább az ellenzéki szavazókat gyűjtötte össze.

– Ez is új helyzet, mert így egy kihívó van. Ha koncentrálódik az ellenzéki szavazat, az egy másik helyzet, mint amikor egymással is folyamatosan alkudoztak a kis pártok. Emlékezzünk, hogy az egyik legfontosabb mindig az volt, hogy egymással rivalizáljanak. Azt gondolom, hogy Magyar Péternek se szabad előre inni a medve bőrére, de attól még ez a helyzet teljesen új.

– Egyik oldalról megjelentek ezek a bizonyos hangfelvételek. Másik oldalról Magyar Péter elindított egy kampányt a gyermekotthonokban. Ezeknek a hatását tetten érhetjük ezekben az eredményekben?

– Nagyon óvatosan kell ezzel bánni, főleg amiatt, mert nincs igazán forrásunk, hogy hetente vagy még sűrűbben végezzünk ennél is célzottabb kutatásokat. Sajnos nekünk ez nem fér bele. A másik oldalon viszont nyilván hatalmas összegeket költenek, aminek ehhez képest elég gyenge az eredménye. Most már több mint háromnegyed éve, hogy mindig próbálkoznak. Először azt gondolták, hogy a Varga Judit interjú majd megrendíti Magyar Pétert. Nem történt meg, azóta sem.

Nagyon érdekes önmagában ez a jelenség, hogy egy nagyon olajozottan és hatékonyan működő gépezet egyszer csak ennyire megbicsaklik.

Azért ez önmagában figyelemre méltó. Valószínűleg itt valami minőségi változás következett be, egyszer csak betelik a pohár. Az előbb mondtam, hogy unalmas időket éltünk, nem volt semmi olyan izgalmas, amire érdemes lett volna odafigyelni. Most egyszer csak elkezd izgalmas lenni a dolog, és azok is talán odafigyelnek, akik korábban legyintettek. És észreveszik, jobban észreveszik az átverést, a hazugságokat. De most egyelőre álljunk meg itt, és várjuk izgatottan a következő hónapokat, beleértve azt, hogy ebből a kétségbeejtő gazdasági helyzetből mennyire lehet egyáltalán elmozdulni. A legújabb hírek szerint nagyon nagy derűlátásra nincs ok, az pedig kifejezetten az ellenzék malmára hajtja a vizet szerintem, mert most már az emberek türelme lehet, hogy fogytán van.

– Mindeközben a Fideszhez közel álló közvélemény-kutatók homlokegyenest más adatokat mérnek. Náluk a Fidesz stabilan vezet. Ennek mi lehet az oka?

– Én erről nem szeretek beszélni, mert végül is ez egy szakma, ez egy céh, és nem illik egymást különösebben kritizálni, de a mostani helyzet minden határon túlmegy. Ilyenre korábban azért nem volt példa, és azt gondolom, hogy itt valami nagy disznóság van. Én azt gondolom, hogy annyira erősen próbálkoztak, és mindegyiknél azt gondolták, hogy ez biztosan most már hatni fog, a Varga Judit interjútól egészen a mostani támadásokig. Ebbe illik bele, hogy

azt gondolják, hogy ezek a hamis közvélemény-kutatási eredmények is biztosan hatni fognak. És akkor már nem is lesznek olyan hamisak. És úgy tűnik, mintha lesre futottak volna.

De ezt természetesen nem lehet elismerni, csak marad a kínos, számomra és az egész szakma számára kínos helyzet, hogy újra meg újra azt kell magyarázni, hogy miért különböznek annyira az eredményeik. Én nem szeretnék ebbe belemenni.

– Ez mindenkinek a szemébe ötlik, nem lehet nem megkérdezni.

– Nem bánom, hogy megkérdezte, csak most én mit mondjak? A lelkiismeretem nyugodt, a Medián már az 1989-es népszavazást eredményét elég jól jelezte előre. 2018-ban az ellenzéki ismerőseim és barátaim is majdnem veréssel fenyegettek, mikor megmondtuk, hogy kétharmad lesz. 2022-ben ugyancsak, nem mondom, hogy teljes biztonsággal, de azt jeleztük, hogy nem lehet ellenzéki győzelemre számítani, pedig mennyien bíztak benne. Úgyhogy eddig olyan nagyon nem sültünk fel. Most nincs választás, tehát sose fog kiderülni, hogy 2024 novemberében tényleg megelőzte-e a Fideszt a TISZA Párt, de azért én azt gondolom, hogy hitelesek a méréseink, és előbb-utóbb a többi intézet is hasonló számokat fog kihozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön
Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.


Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...)  akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.


Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke  ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között  különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások.  A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk