Hadházy Ákos: Miután hetekig hazudoztak, hogy minden rendben van, be is omlott a Paks 2 gödör fala
A politikus egy hete számolt be arról, hogy tömegesen bocsátotta el a dolgozókat az orosz fővállalkozó cég. A munkások arról panaszkodtak, hogy gyakran nem kapták meg időben a bérüket.
Hadházy Ákos egy hete írt arról, hogy „néhány napja tömeges elbocsátásba kezdett Paks2 egyik orosz fővállalkozó cége az Orgenergosztroj Intézet RT, a negatív gazdasági hatások miatt kialakult helyzetre” hivatkozva. A független képviselő beszámolójában azt írta: „az engem informáló munkások szerint már nemcsak a német mélyépítő cég, hanem az oroszok is levonulnak és sok száz embert (nem csak magyarokat, hanem orosz, kazah és török munkavállalókat) is kirúgnak”. Azt is kiderítette, hogy az Orgenergosztroj Intézet RT. tavaly 1 milliárd hiányt produkált. A munkások pedig azt állították, hogy rendszeresen késve kapták meg a fizetésüket, és a munkakörülményeik sem voltak megfelelőek.
Most pedig újabb hírt kapott a független képviselő, azt írta:
„Miután hetekig hazudoztak, hogy minden rendben van, be is omlott a Paks 2 gödör fala”.
A posztjában megosztott képen még a beomlás előtti állapot látható. A politikus az Atomenergia Hivatal határozatát is posztolta, majd hozzátette: „Nyilván pont ennyire igaz, hogy eleve úgy tervezték, hogy leáll az építkezés és a német és az orosz cég is elbocsátja a munkásait”.
Hadházy Ákos egy hete írt arról, hogy „néhány napja tömeges elbocsátásba kezdett Paks2 egyik orosz fővállalkozó cége az Orgenergosztroj Intézet RT, a negatív gazdasági hatások miatt kialakult helyzetre” hivatkozva. A független képviselő beszámolójában azt írta: „az engem informáló munkások szerint már nemcsak a német mélyépítő cég, hanem az oroszok is levonulnak és sok száz embert (nem csak magyarokat, hanem orosz, kazah és török munkavállalókat) is kirúgnak”. Azt is kiderítette, hogy az Orgenergosztroj Intézet RT. tavaly 1 milliárd hiányt produkált. A munkások pedig azt állították, hogy rendszeresen késve kapták meg a fizetésüket, és a munkakörülményeik sem voltak megfelelőek.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.
Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.
A lengyel miniszterelnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.
„Ön sem akart volna tegnap Orbán Viktor bőrében lenni... miután a svédek, a dánok, a franciák, mindenki, kivétel nélkül – a szlovák [Robert Fico] hallgatott ugyan, de végül velünk szavazott – Ukrajna jövőjéről beszélt”
– mondta Tusk az újságíróknak.
Tusk, aki maga is történész, egy történelmi példával is érzékeltette mondanivalóját. A görög Ephialtész árulására utalt, aki Kr. e. 480-ban a thermopülai csatában a perzsáknak szolgáltatta ki honfitársait.
„Végül mind azok megvetették, akik felbérelték, mind pedig azok, akiket elárult” – mondta a lengyel miniszterelnök.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.
Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Minket is sokként ért”: bezárt a győri Xantus János Állatkert egy rendkívül veszélyes betegség miatt
Az állatkertben több olyan faj is él, amelyek fogékonyak lehetnek erre a pusztító betegségre. Ezért az ő védelmükben hozták meg a szigorú intézkedéseket.
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A győri állatkert a közösségi oldalán írt meg, hogy bezárnak. Az állatkert állatorvosa, dr. Bagó Bálint egy rövid videóban elmagyarázta, hogy miért volt szükség a drasztikus intézkedésre.
A bejegyzésük szerint
a Győri Xantus János Állatkert járványveszély miatt, lakóinak egészségügyi védelme érdekében ideiglenesen bezárta a kapuit.
"Az állatkertünkben rengeteg, a betegségre fogékony állatot tartunk. Közülük több faj, mint a törpevíziló, vagy az alföldi anoa természetben kihalás szélén álló fajok, illetve európai tenyészprogram keretében vannak nálunk, mint a zsiráf és az afrikai elefánt. Ezért sajnálattal közöljük, hogy a hatóság határozata és lakóink biztonsága érdekében az állatkert a zárlat hatósági feloldásáig zárva tart.
VIDEÓ: A Győri Állatkert állatorvosa
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
átcsoportosítja a Németországban állomásozó amerikai csapatok egy részét Kelet-Európába, a lehetséges célpontok között Magyarország is szerepel
– írja a brit The Telegraph.
Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 35 ezer aktív katonát állomásoztat Németországban. Trump többször is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia saját védelmében. Egy, a Fehér Házhoz közel álló forrás szerint az elnök egyre elégedetlenebb azzal, hogy Európa szerinte a háborút szorgalmazza. „Trump dühös, mert úgy látja, hogy Európa háborúba akarja sodorni magát” – mondta a forrás.
A The Telegraph úgy tudja,
Trump azokat a NATO-tagállamokat részesítené előnyben a csapatok átcsoportosításánál, amelyek az elmúlt időszakban növelték védelmi kiadásaikat. A lap szerint Magyarország is felmerült lehetőségként, mivel „szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal”.
Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: „Bár egyelőre nincs konkrét bejelentés, az amerikai hadsereg mindig mérlegeli a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a legjobban kezelje az érdekeinket fenyegető aktuális veszélyeket.”
Trump korábban már hozott hasonló döntéseket. Első elnöki ciklusa alatt mintegy 12 ezer katonát vont ki Németországból, azonban ezt a lépést Joe Biden később leállította. Jelenleg mintegy 160 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot az ország határain kívül, közülük a legtöbben Németországban állomásoznak.
A The Telegraph információi szerint Trump elképzelése része annak a tervnek, hogy a NATO-kötelezettségvállalásokat úgy alakítsák át, hogy azok a magasabb védelmi kiadásokkal rendelkező tagországokat részesítsék előnyben. Az elnök többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert szerinte nem teljesítik a GDP-arányos védelmi kiadási célokat, és ezzel aránytalan terhet rónak az Egyesült Államokra. „Amikor először találkoztam a NATO-val, észrevettem, hogy egyes országok egyáltalán nem fizetnek. Azt mondtam, várok a második találkozóig” – mondta Trump az Ovális Irodában. – „És akkor világossá tettem: ha nem fizetnek, mi nem fogjuk őket megvédeni.”
A The Telegraph szerint Trump döntése összefügghet azzal, hogy Magyarország a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson megvétózta az Ukrajna támogatásának megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet az összes többi uniós tagállam jóváhagyott. Orbán Viktor korábban többször is ellenezte az Oroszország elleni uniós szankciókat, és gyakran hangoztatta, hogy a konfliktus ügyében eltérő álláspontot képvisel.
A lap szerint az amerikai kormány már hosszabb ideje fontolgatja csapatainak európai jelenlétének újragondolását. A müncheni biztonsági konferencia előtt Christoph Heusgen, a rendezvény vezetője arról beszélt: „Az Egyesült Államok valószínűleg be fogja jelenteni, hogy jelentős számban vonja ki katonáit Európából.”
A The Telegraph megjegyzi, hogy a republikánus JD Vance is felvetette a németországi amerikai jelenlét csökkentését. A politikus szerint az amerikai adófizetők nem fogják elfogadni, hogy az ország katonái olyan helyen állomásozzanak, ahol szerinte korlátozzák a szólásszabadságot. „Több ezer amerikai katona van Németországban. Ön szerint az amerikai adófizetők ezt támogatni fogják, ha valakit Németországban bebörtönöznek egy sértő tweet miatt? Természetesen nem” – mondta Vance a Konzervatív Politikai Akciókonferencián (CPAC).
Az amerikai elnök tervei szerint az Egyesült Államok európai katonai kontingensét 20 százalékkal csökkentené, miközben pénzügyi hozzájárulást kérne a maradó csapatok fenntartásához.
Európai vezetők egyre jobban aggódnak, hogy Trump gyengíteni fogja az Egyesült Államok elkötelezettségét a kontinens biztonsága iránt. Brüsszelben ezért rendkívüli egyeztetéseket tartottak arról, hogy hogyan erősíthetnék meg saját védelmi képességeiket.
Feszültség a Balkánon: Bosznia-Hercegovina a magyar katonák helyett egy másik EU-tagállam egységét kérné
A magas rangú magyar tisztségviselők politikai állásfoglalásai miatt a bosznia-hercegovinai közvéleményben az a kép alakult ki, hogy Magyarország nyíltan elfogult, ami végső soron az EUFOR–Althea misszió iránti bizalom megingásához vezethet - közölte Željko Komšić.
Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagja hivatalos levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához, amelyben a magyar EUFOR-kontingens kivonását kérte. Indoklásában hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagsága felé halad, és háláját fejezte ki az uniós intézmények támogatásáért.
Komšić azt kérte, hogy a magyar katonák helyére egy másik EU-tagállam egysége érkezzen,
kivéve Horvátország erőit, amelyek a daytoni békeszerződés értelmében nem állomásozhatnak az ország területén. A politikus kérte az ügy megvitatását az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, az EU Katonai Bizottságával, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Luigi Soreca boszniai EU-delegációvezetővel.
Komšić indoklásában kiemelte, hogy
„a magyar magas rangú tisztségviselők folyamatos tevékenysége áll” a kérés mögött, mivel „egyértelmű politikai és gazdasági támogatásukról biztosítják Milorad Dodikot, Bosznia-Hercegovina egyik politikai szereplőjét.” Hozzátette, hogy Dodik politikája „állandó instabilitást okoz az országban és a térségben szeparatista elképzelései és törekvései miatt.”
Az elmúlt időszakban feszültség alakult ki Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. A magyar kormány támogatja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét, aki nemrég függetlenítette a banja lukai igazságszolgáltatást a bosnyák államtól. Komšić szerint különösen aggasztó, hogy „ez a támogatás éppen akkor nyilvánul meg, amikor Dodik ellen bírósági eljárás zajlik Bosznia-Hercegovinában.”
„A magyar magas rangú tisztségviselők politikai állásfoglalásai miatt a bosznia-hercegovinai közvéleményben az a kép alakult ki, hogy Magyarország nyíltan elfogult, ami végső soron az EUFOR–Althea misszió iránti bizalom megingásához vezethet”
– figyelmeztetett Komšić. Hangsúlyozta, hogy az EUFOR–Althea missziónak teljesen semlegesnek kell maradnia, és kizárólag a mandátuma keretein belül kell működnie.
A magyar kormány egyik tisztségviselője, Magyar Levente hétfőn Banja Lukában nyíltan támogatásáról biztosította Milorad Dodikot, és olyan kijelentéseket tett, amelyeket Szarajevóban Bosznia-Hercegovina belügyeibe való közvetlen beavatkozásként értékeltek. Magyar Levente szerint „politikai boszorkányüldözés” zajlik Dodik ellen, és azt állította, hogy a Nyugat Bosznia-Hercegovinát „saját tartományaként” kezeli.
Emellett a Terrorelhárítási Központ (TEK) csapatai is megjelentek a szerbek lakta területen egy hivatalos gyakorlatra. Egyes értesülések szerint a TEK jelenléte összefüggésbe hozható azzal a forgatókönyvvel, hogy szükség esetén kimenekítsék Dodikot, ha a bosnyák bíróság elítéli.
A szarajevói média szerint Komšić különösen aggasztónak nevezte Magyar Levente azon kijelentését, miszerint Magyarország be fog avatkozni a boszniai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne sor. Ez a kijelentés éles bírálatokat váltott ki a szarajevói politikai körökben.
Nyitókép: illusztráció: Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik
Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagja hivatalos levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához, amelyben a magyar EUFOR-kontingens kivonását kérte. Indoklásában hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagsága felé halad, és háláját fejezte ki az uniós intézmények támogatásáért.
Komšić azt kérte, hogy a magyar katonák helyére egy másik EU-tagállam egysége érkezzen,
kivéve Horvátország erőit, amelyek a daytoni békeszerződés értelmében nem állomásozhatnak az ország területén. A politikus kérte az ügy megvitatását az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, az EU Katonai Bizottságával, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Luigi Soreca boszniai EU-delegációvezetővel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
