Hadházy Ákos: Ami ma történt, az nem szintlépés volt, hanem egy hatalmas ugrás a demokrácia maradékából a diktatúrába
A független képviselő a Kossuth téren arról beszélt a tüntető tümeg előtt, hogy valami megmozdult az országban. Szerinte békés, de határozott nyomásgyakorlásra van most szükség.
Hadházy Ákos is felszólalt a Kossuth téren, ahol a Pride betiltása elleni tüntetés kezdődött. A független képviselő szerint „valami megmozdult az országban”, és ezt érzi a hatalom is.
Hadházy Ákos úgy látja, tudják, hogy baj van, nagy az elégedetlenség az országban, és már nem bíznak a kiépített propaganda gépezetben. Szerinte nem véletlen, hogy nem lehet majd közmunkával ledolgozni vagy leülni a büntetéseket, mert lázadáshoz vezetne, ha több ezren tennének így. Rájöttek arra is, hogy nincs elég rendőr, ezért került bele például a rohamléptekben elfogadott törvénymódosításba az arcfelismerő rendszer bevetése.
A képviselő szerint nem egy melegellenes törvényt fogadott el ma az Országgyűlés, hanem egy demokráciaellenes törvényt.
„Ez a kínai típusú technofasizmus bevezető törvénye” - fogalmazott.
Úgy látja, lesz még több hasonló is. Szerinte nyilvánvaló, hogy mi jön, mert ezt „az oroszok már kikísérletezték.”
Ugyanakkor a ma történteket vízválasztónak tekinti.
„Ami ma történt, az nem egy szintlépés volt.Az egy hatalmas ugrás volt a demokrácia maradékából a diktatúrába.”
Úgy látja, el kell menni a júliusi Pride-ra, mert nem szabad félni. „Én sem voltam még, de természetesen ott leszek” – mondta.
Hadházy Ákos szerint most mindenkinek ki kell állnia magáért, el kell érni az intézkedések visszavonását, és vissza kell állítani a demokráciát. Békés, de határozott nyomásgyakorlással kell kikényszeríteni a valódi választásokat.
A képviselő később a Margit hídon egy megafonban arról beszélt, hogy a hatalom átlépett határokat, és ez azt jelenti, hogy a tüntetőknek is át kell lépni bizonyos határokat.
Azt mondta, olyasmiket kell tenni, ami fáj a hatalomnak, de továbbra is békés eszközökkel kell küzdeni.
„A feladatunk az, hogy a legközelebb sokkal többen legyünk” - üzente a tömegnek.
Hadházy Ákos is felszólalt a Kossuth téren, ahol a Pride betiltása elleni tüntetés kezdődött. A független képviselő szerint „valami megmozdult az országban”, és ezt érzi a hatalom is.
Hadházy Ákos úgy látja, tudják, hogy baj van, nagy az elégedetlenség az országban, és már nem bíznak a kiépített propaganda gépezetben. Szerinte nem véletlen, hogy nem lehet majd közmunkával ledolgozni vagy leülni a büntetéseket, mert lázadáshoz vezetne, ha több ezren tennének így. Rájöttek arra is, hogy nincs elég rendőr, ezért került bele például a rohamléptekben elfogadott törvénymódosításba az arcfelismerő rendszer bevetése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márki-Zay széttrollkodta az M1 interjúját: Láttam egy képet tegnap, ahol Putyin lovagol egy Orbán Viktoron, aki zebraruhában van. Ennyi erővel ezt is elhiszem
Arra kérte a műsorvezetőt, hogy ne higgyen el minden fideszes hazugságot, és élcelődött a közmédia „18 nézőjén” és a „sötétben tartott” embereken is. A műsorvezetőnek kevés esélye volt visszavágni.
„Ne higgye el, ne dőljön be ezeknek a fideszes hazugságoknak” – erősen kezdett Márki-Zay Péter kedden este az M1 48 perc című műsorának stúdiójában, miután a műsorvezető a Tisza Párt állítólagos, kiszivárgott gazdasági tervéről kezdte faggatni. A vita pillanatok alatt eldurvult, a politikus a közmédiát propagandával vádolta, Törőcsik Zsolt műsorvezető pedig a nézők nevében is visszautasította, hogy sötétben tartanák őket. Az adással szinte egy időben Orbán Viktor miniszterelnök is üzent egy videóban a vitatott terv kapcsán: „ha balosok jönnek, mindig megszorítás van!”
A feszült stúdióbeszélgetésben a vita alapvető apropóját az Indexen aznap megjelent cikk adta, amely a Tisza Párt egy állítólagos belső gazdasági anyagáról számolt be. A közmédia felületein egész nap futott a téma, egy külön videós anyagban a Nézőpont Intézet elemzője már a műsor előtt egy „megszorító csomag” részleteit elemezte. A kormányközeli sajtóban is nagy visszhangot kapott a hír, amely szerint a tervezet évi 1300 milliárd forintos többletbevétellel számol, többek között adó- és járulékemelések révén. Erre a narratívára reagált élesen Márki-Zay Péter a stúdióban.
A politikus az adásban nemcsak a kiszivárgott anyagot, hanem magát a közmédiát is támadta.
„Az Index egy fideszes lap, úgyhogy hagyjuk, hogy a Fidesz mit akar kiszivárogtatni. Tényleg ez egy borzasztó, agymosó propaganda” – mondta, majd azzal folytatta, hogy a közmédia nézőit „sötétben tartják és hazugságokkal etetik”.
Erre a műsorvezető azonnal reagált. „Azt szeretném visszautasítani, hogy sötétben tartanánk a nézőinket. Ezt az ő nevükben is szeretném kikérni” - hangzott el a Telex tudósítása szerint. A vita hevében Márki-Zay ironikusan megjegyezte, hogy a köztévének a humorista Bruti szerint „18 állandó nézője” van. A műsorvezető erre annyit felelt: „Szerintem azért annál többen vagyunk.”
Az interjú során Márki-Zay Péter több ponton is szándékosan feszegette a műsor kereteit. Amikor a műsorvezető a Tisza Párt politikusainak nyilatkozási fegyelméről kérdezte, a politikus azzal magyarázta a „visszafogottságot”, hogy tartanak a nyilatkozataik „szétvágásától” és a mesterséges intelligenciával történő hamisítástól. Hogy érzékeltesse, mennyire nem hisz a neki tulajdonított dokumentumoknak, egy internetes mémre utalt:
„Ilyen értelemben láttam egy képet tegnap, ahol Putyin lovagol egy Orbán Viktoron, aki zebraruhában van. Ennyi erővel ezt is elhiszem.”
A beszélgetés lezárása sem volt feszültségmentes. Miközben a műsorvezető már a búcsúszöveget mondta, Márki-Zay még odavetett néhány éles kérdést. „Miért kell hazudni? Miért kell lopni? Európa legnagyobb bankrablása volt, amit Matolcsyék csináltak, miért nem kapják el?” – mondta a politikus a Telex szerint, de válaszra már nem maradt idő.
A vita középpontjában álló, „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” címet viselő dokumentumot az Index hozta nyilvánosságra. A lap szerint a több száz oldalas anyag többek között a progresszív személyi jövedelemadó bevezetését és az állami újraelosztás kiterjesztését vázolja fel. A Tisza Párt és Magyar Péter a cikk megjelenése után azonnal reagált, és minden szavát hazugságnak nevezte, a dokumentumot pedig hamisítványnak minősítette.
„Ne higgye el, ne dőljön be ezeknek a fideszes hazugságoknak” – erősen kezdett Márki-Zay Péter kedden este az M1 48 perc című műsorának stúdiójában, miután a műsorvezető a Tisza Párt állítólagos, kiszivárgott gazdasági tervéről kezdte faggatni. A vita pillanatok alatt eldurvult, a politikus a közmédiát propagandával vádolta, Törőcsik Zsolt műsorvezető pedig a nézők nevében is visszautasította, hogy sötétben tartanák őket. Az adással szinte egy időben Orbán Viktor miniszterelnök is üzent egy videóban a vitatott terv kapcsán: „ha balosok jönnek, mindig megszorítás van!”
A feszült stúdióbeszélgetésben a vita alapvető apropóját az Indexen aznap megjelent cikk adta, amely a Tisza Párt egy állítólagos belső gazdasági anyagáról számolt be. A közmédia felületein egész nap futott a téma, egy külön videós anyagban a Nézőpont Intézet elemzője már a műsor előtt egy „megszorító csomag” részleteit elemezte. A kormányközeli sajtóban is nagy visszhangot kapott a hír, amely szerint a tervezet évi 1300 milliárd forintos többletbevétellel számol, többek között adó- és járulékemelések révén. Erre a narratívára reagált élesen Márki-Zay Péter a stúdióban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Menczer is kiakadt a TISZA állítólagos kutyaadóján: Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem?
A fideszes politikus szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon, nálunk inkább családtag. Azt is írta: „ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk”.
Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a kutyaadó ötletéről. Az apropót az adta, hogy az Index kedden egy "belsős dokumentum" alapján arról írt, hogy a TISZA Párt kormányváltás esetén megszorításokra készülhet. Cikkük szerint ennek része lenne a kisállatadó is, sőt különadó jöhetne a kutya- és macskatápokra is. Ezt Orbán Viktor is említette Facebook-bejegyzésében, amelyben az állítólagos tervekről írt.
Menczer Tamás a posztjában azt a kérdést tette fel, hogy „De mi az, hogy kutyaadó?”.
Álláspontja szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon. Menczer Tamás úgy fogalmazott: „A kutya hű barát. Nálunk speciel családtag.”
A kommunikációs igazgató ezután arra a következtetésre jutott, hogy ha a kutyák után adózni kellene, akkor a következő lépés akár a házastársak megadóztatása is lehetne.
„Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem? Magyar Péter ezt is kitalálja?!”
– írta.
Hozzátette, szerinte a TISZA Párt elnöke könnyen vetne ki ilyen adót, mivel neki „úgysincs”. Menczer Tamás a bejegyzését azzal zárta, hogy
„Ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk.”
Magyar Péter az Index cikkének megjelenése után cáfolta, hogy pártja megszorításokra készülne. Mivel jó ideje adóemeléssel vádolják a TISZÁT, a pártelnök következetesen azt kommunikálja, hogy nem erre, hanem adócsökkentésre készülnek. Azt is közölte, hazugság, hogy a kisállatadót vezetnének be kormányváltás esetén.
Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a kutyaadó ötletéről. Az apropót az adta, hogy az Index kedden egy "belsős dokumentum" alapján arról írt, hogy a TISZA Párt kormányváltás esetén megszorításokra készülhet. Cikkük szerint ennek része lenne a kisállatadó is, sőt különadó jöhetne a kutya- és macskatápokra is. Ezt Orbán Viktor is említette Facebook-bejegyzésében, amelyben az állítólagos tervekről írt.
Karácsony Gergely Tüttő Kata leszavazásáról: Teljesítettem a kötelességemet, legközelebb a 2026-os választás után próbálkozom
A főpolgármester bejelentette, hogy nem kezdeményez újabb szavazást a főpolgármester-helyettesi poszt betöltésére 2026-ig. A főpolgármester azután döntött így, hogy a közgyűlés ismét leszavazta jelöltjét, Tüttő Katát,.
„A mai nappal teljesítettem a törvényben előírt kötelességemet” – reagált Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán ismét nem választotta meg jelöltjét, Tüttő Katát főpolgármester-helyettesnek. A főpolgármester bejelentette: a következő kísérletet a pozíció betöltésére csak a 2026-os országgyűlési választások után teszi meg.
Bejegyzésében Karácsony köszönetet mondott Tüttő Katának, amiért elvállalta a jelölést. Hangsúlyozta, hogy jelöltje a megbízatást díjazás nélkül, átmeneti jelleggel, a 2026-os választás után felálló új kormány megalakulásáig vállalta volna. A főpolgármester korábban azzal indokolta Tüttő jelölését, hogy a közgyűlésben ő az egyetlen olyan személy, aki jogilag nem összeférhetetlen, vállalja a feladatot és élvezi a bizalmát.
Mint arról korábban írtunk, a szerdai titkos szavazáson a 33 fős testületből mindössze 20 képviselő vett részt. A leadott 19 érvényes szavazatból 8 támogatta és 11 ellenezte Tüttő Kata kinevezését, így a szükséges minősített többség nem jött létre. A DK–MSZP–Párbeszéd frakciója támogatta a jelöltet, a Fidesz–KDNP azonban előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazásban, a felelősséget a Tisza Pártra hárítva.
A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter már korábban egyértelművé tette, hogy nem támogatják Tüttő Katát, akit „a fővárosi szocialista polip egyik intézőjének” nevezett.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint a főváros törvénysértő állapotot tart fenn helyettes nélkül. A bíróság 30 napos határidőt szabott a törvényes állapot helyreállítására, amely hamarosan lejár. Karácsony Gergely mostani bejelentésével a politikai patthelyzet várhatóan a határidő lejárta után is fennmarad, ami újabb jogi lépéseket vonhat maga után a kormányhivatal részéről. Végső esetben akár Sára Botond fővárosi főispánra is hárulhat a feladat, hogy helyettest nevezzen ki Karácsony mellé.
„A mai nappal teljesítettem a törvényben előírt kötelességemet” – reagált Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán ismét nem választotta meg jelöltjét, Tüttő Katát főpolgármester-helyettesnek. A főpolgármester bejelentette: a következő kísérletet a pozíció betöltésére csak a 2026-os országgyűlési választások után teszi meg.
Bejegyzésében Karácsony köszönetet mondott Tüttő Katának, amiért elvállalta a jelölést. Hangsúlyozta, hogy jelöltje a megbízatást díjazás nélkül, átmeneti jelleggel, a 2026-os választás után felálló új kormány megalakulásáig vállalta volna. A főpolgármester korábban azzal indokolta Tüttő jelölését, hogy a közgyűlésben ő az egyetlen olyan személy, aki jogilag nem összeférhetetlen, vállalja a feladatot és élvezi a bizalmát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bruttó 320–323 ezer forint lehet a minimálbér 2026-ban
A minimálbér 10-11%-kal, míg a garantált bérminimum 7-8%-kal nőhet jövőre a Portfolio értesülése szerint. A garantált bérminimum bruttó összege 373-377 ezer forint között lehet, ha sikerül megállapodni a kormánynak a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel.
Szerdán a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői újra tárgyalnak arról, hogy 2026-ban milyen mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. A Portfolio értesülése szerint a legfrissebb tervek arról szólnak, hogy
a minimálbér 10-11%-kal, míg a garantált bérminimum 7-8%-kal nőhet jövőre, Ez a minimálbér esetében 10–11 százalékos, a garantált bérminimumnál 7–8 százalékos emelést jelentene januártól. A minimálbér így bruttó 320-323 ezer forint között alakulhatna, a garantált bérminimum pedig 373-377 ezer forint között lehetne.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mostani egyeztetésére azért van szükség, mert bár tavaly novemberben egy három évre szóló bérmegállapodás született, a gazdasági folyamatok felülírták az akkori várakozásokat.
A jelenleg érvényes, januártól hatályos bruttó minimálbér 290 800 forint, a garantált bérminimum pedig 348 800 forint. Az eredeti, több évre szóló megállapodás 2026-ra 13 százalékos emelést irányzott elő, ám a dokumentum tartalmazott egy korrekciós záradékot. Ez kimondja, hogy ha a gazdasági növekedés, az infláció és a keresetek alakulása jelentősen eltér az előrejelzéstől, a felek újratárgyalják a következő évi emelés mértékét.
Mivel idén a gazdasági növekedés elmaradt a várakozásoktól, a munkaadói oldal kezdeményezte a 2026-os ütem felülvizsgálatát.
Az érdekegyeztető fórumon a felek álláspontjai eltérőek. A munkaadók szerint a gazdaság teherbíró képessége csak egy számjegyű emelést tenne lehetővé, kivéve, ha a kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentésével segíti a vállalkozásokat. Ezt támasztja alá Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is.
„Ezt újra kéne tárgyalni, mivel a gazdasági növekedés töredéke az eddig vártnak”
Ezzel szemben a szakszervezetek a reálbérek megőrzése érdekében ragaszkodnak a kétszámjegyű emeléshez.
„Mindenképpen szeretnénk kétszámjegyű emelést mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum tekintetében”
– nyilatkozta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az Infostartnak.
A kormányzat korábban többször is hangsúlyozta, hogy célja a minimálbér értékének folyamatos növelése, és hogy az elérje az 1000 eurós szintet. Ha a mai tárgyaláson a felek nem tudnak megegyezni, a hároméves megállapodás egyfajta automatizmusa léphet életbe. Ez a számítások szerint körülbelül 11,5 százalékos minimálbér-emelést eredményezne, de a garantált bérminimum sorsát nyitva hagyná.
Egy bruttó 320 ezer forintos minimálbér a jelenlegi adószabályok szerint, kedvezmények nélkül nagyjából nettó 212 800 forintot jelentene.
A 25 év alattiaknak járó szja-mentességgel élve ez az összeg körülbelül 260 800 forint lenne. A kormány hosszú távú célként kitűzött 1000 eurós minimálbér a jelenlegi árfolyamon számolva körülbelül 385 ezer forintos bruttó összeget jelentene. Összehasonlításképpen, a szomszédos Horvátországban jövőre 1050 euróra, vagyis átszámítva több mint 400 ezer forintra emelik a legkisebb bért.
Szerdán a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői újra tárgyalnak arról, hogy 2026-ban milyen mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. A Portfolio értesülése szerint a legfrissebb tervek arról szólnak, hogy
a minimálbér 10-11%-kal, míg a garantált bérminimum 7-8%-kal nőhet jövőre, Ez a minimálbér esetében 10–11 százalékos, a garantált bérminimumnál 7–8 százalékos emelést jelentene januártól. A minimálbér így bruttó 320-323 ezer forint között alakulhatna, a garantált bérminimum pedig 373-377 ezer forint között lehetne.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mostani egyeztetésére azért van szükség, mert bár tavaly novemberben egy három évre szóló bérmegállapodás született, a gazdasági folyamatok felülírták az akkori várakozásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
