Háborús fordulat: Putyin részleges katonai mozgósítást rendelt el, behívják az orosz tartalékosokat is
Az orosz elnök először mondott beszédet azóta, hogy februárban megtámadta Ukrajnát.
Putyin szerda reggeli beszédében bejelentette az oroszországi erők részleges mozgósítását, vagyis behívják a tartalékosokat is. Hozzátette, hogy az Ukrajna keleti részén harcoló katonai önkéntesek ugyanolyan státuszt kapnak, mint az orosz fegyveres erők tagjai.
A Guardian úgy tudja, hogy az orosz katonák szerződését a részleges mozgósítás részeként határozatlan időre meghosszabbítják, vagyis hiába jár le a szerződésük, nem hagyhatják ott a frontot.
Szerinte az orosz hadsereg egy kollektív nyugati hadművelettel áll szemben Ukrajna több mint 1000 kilométeres frontvonalán. A Nyugatot azzal vádolta, hogy 2014-ben háborút indítottak Oroszország ellen Ukrajnában.
„A Nyugat célja Oroszország meggyengítése és elpusztítása. Nyíltan kimondják, hogy 1991-ben sikerült lerombolniuk a Szovjetuniót, és most maga Oroszország a célpont” – állította.
– tette hozzá.
Szerinte a Nyugat már 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor „ágyútölteléket csinált” az ukrán népből, „belelökték” őket a háborúba. Azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy a polgári lakosság ellen is bevetik a hadsereget, és népirtást folytatnak, valamint könyörtelenül megtorolják, ha valaki megtagadja, hogy részt vegyen a háborúban.
Kijelentette, hogy „minden rendelkezésünkre álló eszközt” bevetnek, ha nukleáris zsarolás éri Oroszországot.
– mondta.
Azt is közölte, Oroszország teljes mértékben támogatja a Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában meghirdetett népszavazásokat az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról. Ezeket a hétvégén tartják meg.
Az orosz elnök beszédét eredetileg szerda estére tervezték, de indoklás nélkül elhalasztották. Erről később a General SVR Telegram csatorna azt írta, hogy
így azt többszöri próbálkozás után sem sikerült felvenni.
Putyin beszéde után az orosz állmai televízió egy a védelmi miniszterrel készült előre felvett interjút adott le. Ebben Szergej Sojgu azt mondta, hogy a részleges mozgósításban azok vesznek részt, akik katonai tapasztalattal rendelkeznek, így szerinte körülbelül 300 ezer embert fognak majd behívni.
A BBC elemzésében ugyanakkor arról írt, hogy
A lap szerint ennek a fő oka, hogy Oroszország már eddig is katasztrofális anyagi veszteségeket szenvedett a háború során. Ezért Moszkvának nehézségekbe ütközhet, hogy új egységeket biztosítson a hatékony harchoz szükséges felszereléssel, ugyanis az ukrán hadsereg komoly pusztítást végzett a soraikban, amikor megsemmisítették a fontos lőszerraktáraikat, parancsnoki állomásaikat és bázisaikat.
A szerda reggeli bejelentés óta folyamatosan érkeznek a reakciók a mozgósítás hírére. Az Egyesült Államok kijevi nagykövete a Twitteren úgy fogalmazott, hogy a színlelt népszavazások és a mozgósítás a gyengeség, valamint az orosz kudarc jelei. Hasonlósan értékelte a bejelentést Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is, aki szerint
Az orosz elnök szavaira azonban nem csak a politikusok, hanem sajnos a forint árfolyama is reagált: az euró jegyzése reggel hét órakor még 401,59 forint volt az előző esti 400,31 forinttal szemben, a dollárt 403,13 forinton jegyezték 401,19 forint után, a svájci frankot pedig 417,79 forinton 416,36 után.
