Háborús bűnösnek nevezte Putyint a korábbi támogatója, bezáratták a pszichiátriára
Ilja Remeszlo orosz blogger a blogján bírálta az ukrajnai háborút és a korrupciót. A kritikus posztok után mentőt hívtak a lakására, és a 3-as számú pszichiátriai kórházba szállították.
Pszichiátriai klinikára szállították azt a korábban putyinistaként ismert orosz bloggert, aki a napokban nyilvánosan hazugnak és háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint. Ilja Remeszlót csütörtökön, március 19-én a szentpétervári Szkvorcov–Sztyepanov nevét viselő 3-as számú pszichiátriai kórházba vitték – írja a Fontanka orosz hírportál. A hírt eredetileg háborúpárti bloggerek osztották meg.
Remeszlo nemrég a blogján jelentette be, hogy nem támogatja többé az orosz elnököt, mert szerinte oroszok sokaságát küldte a halálba a zsákutcába jutott ukrajnai háborúban, tönkretette a gazdaságot, lerontotta az életszínvonalat, túlszigorította az internet ellenőrzését és hagyta virágozni a korrupciót. Szerinte „Vlagyimir Putyin nem legitim elnök. Vlagyimir Putyinnak le kell mondania, háborús bűnösként és tolvajként bíróság elé kell állnia”.
A kritikus bejegyzései után újságírói kérdésre azt mondta, nem fél, és nem készül elhagyni Oroszországot, legfeljebb akkor, ha a családját fenyegetés érné. Hozzátette:
„Nem börtönözhetnek be mindenkit Putyin bírálata miatt. Ez ostobaság.”
Remeszlo pálfordulása azért keltett különösen nagy feltűnést, mert éveken át kampányolt a bebörtönzött ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij ellen, és személyesen is közreműködött az alapítványa adományaihoz kapcsolódó „csalás” ügyében indított büntetőeljárásban.
A Fontanka információi szerint a mentőt még szerdán hívták ki a blogger lakására. A kórház telefonos ügyelete megerősítette a lapnak, hogy egy Remeszlóval azonos nevű páciensnek valóban le lehet adni csomagot. A portál azt is közölte, hogy a blogger Telegram-csatornáját nem törték fel, a bejegyzések valóban tőle származtak. Kormányközeli kommentátorok, köztük Vlagyimir Szolovjov, a történteket idegi vagy pszichés „tavaszi súlyosbodással” magyarázzák.
Pszichiátriai klinikára szállították azt a korábban putyinistaként ismert orosz bloggert, aki a napokban nyilvánosan hazugnak és háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint. Ilja Remeszlót csütörtökön, március 19-én a szentpétervári Szkvorcov–Sztyepanov nevét viselő 3-as számú pszichiátriai kórházba vitték – írja a Fontanka orosz hírportál. A hírt eredetileg háborúpárti bloggerek osztották meg.
Remeszlo nemrég a blogján jelentette be, hogy nem támogatja többé az orosz elnököt, mert szerinte oroszok sokaságát küldte a halálba a zsákutcába jutott ukrajnai háborúban, tönkretette a gazdaságot, lerontotta az életszínvonalat, túlszigorította az internet ellenőrzését és hagyta virágozni a korrupciót. Szerinte „Vlagyimir Putyin nem legitim elnök. Vlagyimir Putyinnak le kell mondania, háborús bűnösként és tolvajként bíróság elé kell állnia”.
A kritikus bejegyzései után újságírói kérdésre azt mondta, nem fél, és nem készül elhagyni Oroszországot, legfeljebb akkor, ha a családját fenyegetés érné. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szétesik a magyar középosztály – az ELTE szerint már a diplomások 46 százaléka sem polgárosodott
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont felmérése kimutatta, hogy a felső réteg aránya 9-ről 5, a felső középrétegé 24-ről 14 százalékra zuhant, míg 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya. A Tisza Párt a teljes népességben 32 százalékkal vezet, a Fidesz pedig már csak a községekben és a 62 év felettiek körében népszerűbb.
Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.
A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt”
– mondta a tanulmányt bemutató Kovách Imre, az intézet kutatóprofesszora. Szerinte ez „nagyon nagy veszteség […] drámai változás”, mert „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”.
A kutatás szerint a népesség polgárosodásának mértéke is megrázóan csekély. Mindössze 5 százalék tekinthető polgárosodottnak és 25 százalék polgárosodónak, miközben a gyengén polgárosodott (36 százalék) és a nem polgárosodott (34 százalék) réteg együttesen a társadalom több mint kétharmadát teszi ki.
A középrétegesedés legnagyobb ellentmondásaként azt nevezték meg a kutatók, hogy bár a polgárosodó csoporton belül a munkások aránya 44 százalék, a társadalmi közép mégsem bővül, mert az érettségizettek 68, a diplomásoknak pedig a 46 százaléka gyengén vagy egyáltalán nem polgárosodott.
Ez a tömeges deklasszálódás komoly társadalmi konfliktusforrás lehet. A társadalmi átrendeződés a politikai preferenciákban is tükröződik.
A 2025 őszi adatfelvétel idején a teljes népesség körében a Tisza Párt 32, a Fidesz 29 százalékon állt, a Mi Hazánk 5, a többi kisebb párt pedig együttesen 12 százalékos támogatottsággal bírt. A biztos szavazók között a Tisza Párt előnye 6 százalékpont volt.
A Fidesz kizárólag a községekben vezetett, és csak a 62-63 éves korosztálytól vette át a vezetést, az ennél idősebbek körében pedig megkérdőjelezhetetlen volt az előnye. Ezzel szemben 58 éves korig a Tisza Párt volt népszerűbb. A kisvállalkozók körében a Tisza 36:17 arányban vezetett, míg a közvetlen termelésirányítók, szak-, betanított és segédmunkások körében 2-3 százalékos Fidesz-előnyt mértek.
A bizonytalanok a minta mintegy 10, a pártpreferenciájukat eltitkolók pedig 8 százalékát tették ki. Míg a bizonytalanok között felülreprezentáltak az alsóbb rétegek és a nem polgárosodottak, a titkolózók profilja összetettebb: bár szintén inkább az alsóbb rétegekhez kötődnek, körükben felülreprezentáltak az aktív korú, magasabban iskolázott csoportok.
Szabó Andrea, az ELTE Politikatudományi Intézetének főmunkatársa szerint a titkolózók „valamilyen külső hatásra, társadalmi nyomásra nem szeretnék ezt elmondani.” Kovách Imre ehhez hozzátette, hogy a nagy Fidesz-előnnyel rendelkező Dél-Dunántúlon „nagy a rejtett pártválasztók aránya, és elég szép számban vannak köztük közalkalmazottak”.
A kutatók a polgárosodást az autonómia, az individualizáció és a vállalkozóképesség hármasával írják le, a polgár szerintük egy egzisztenciálisan és gondolkodásában is szolidáris személy. A mostani kutatással párhuzamosan más közvélemény-kutatók eltérő eredményeket is publikáltak 2025 őszén: a Nézőpont Intézet és a Magyar Társadalomkutató például a Fidesz előnyét mérte.
Via Telex
Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.
A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán állítólag felállt a tárgyalóasztaltól Brüsszelben, miután Zelenszkij videóhívásban csatlakozott
Volodimir Zelenszkij bejelentkezett a brüsszeli EU-csúcson, ahol a magyar vétók feloldását kérte. Orbán Viktor ezt korábban a Barátság vezetéken érkező olajszállítások újraindításához kötötte.
Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az uniós vezetőkhöz az EU-csúcs kerekasztal-beszélgetésén, Orbán Viktor magyar miniszterelnök távolabbról figyelte az eseményeket - írja a 444.hu.
Az Euronews szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök az ukrán elnök beszéde közben nyugtalanul járkált és időnként hangosan puffogott.
Zelenszkij arról beszélt, hogy a magyar kormány által blokkolt 90 milliárd eurós hitel „az életek védelmét szolgáló erőforrás” lenne számukra, a pénz egy részét amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszerek beszerzésére használnák fel.
Kitért a 20. Oroszország elleni szankciós csomagra is, amit magyar és szlovák vétó akadályoz, és ami szerinte „tovább növelhette volna a nyomást Oroszországon, hogy valódi béke felé mozduljon”.
Az ukrán elnök egy másik magyar vétóról, Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseinek blokkolásáról is beszélt.
Mint mondta, fontos, hogy Oroszország lássa, Ukrajna uniós tagsági folyamata visszafordíthatatlan. „Ha van egy egyértelmű dátum, az azt jelenti, hogy Oroszország semmilyen módon nem tudja majd megakadályozni a csatlakozásunkat” – érvelt, hozzátéve: „Láthatják, mennyi mindent blokkolnak, és milyen nehéz egy egységes Európának még a már meghozott döntéseket is végrehajtania.”
Orbán Viktor jelezte, nem változtatott az álláspontján a hitel jóváhagyásával kapcsolatban. A miniszterelnök álláspontját egy mondatban foglalta össze: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz”.
Január 27-én állt le az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé, miután orosz dróntámadás érte a brodi szivattyúállomást. A leállás miatt a magyar kormány nem az orosz támadókat, hanem az ukránokat kezdte hibáztatni, azzal vádolva a kijevi vezetést, hogy politikai okból állították le a tranzitot. Válaszul február közepén a magyar kormány leállította a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, a szlovák kormány pedig leállította az ukrajnai vészhelyzeti áramszállítást.
Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az uniós vezetőkhöz az EU-csúcs kerekasztal-beszélgetésén, Orbán Viktor magyar miniszterelnök távolabbról figyelte az eseményeket - írja a 444.hu.
Az Euronews szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök az ukrán elnök beszéde közben nyugtalanul járkált és időnként hangosan puffogott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fogyasztóvédelem a Facebookon arról számolt be, hogy a Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. visszahívja a Fitodry Citromfű levél 100 g megnevezésű termékét. A bejegyzés szerint erre azért volt szükség, mert egy hatósági ellenőrzés nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki a termékben.
A posztban azt írják: „A növényvédő szerek (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása.
A DDT-t a környezeti eredetű, tartós szennyezők közé sorolják, általában nem közvetlen permetezésből származik, hanem a múltbéli használat okozta talaj- és vízszennyezésből kerül be a növényekbe és a táplálékláncba. A felhalmozódott DDT hosszú távon mérgező, rákkeltő hatású lehet, és megzavarhatja a hormonrendszert.”
A Fogyasztóvédelem közlése szerint A Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve gondoskodott a kifogásolt tétel forgalomból történő kivonásáról, valamint a fogyasztóktól történő visszahívásáról. A hatóság nyomonköveti a vállalkozás által megtett intézkedéseket, továbbá a visszagyűjtött termékek további sorsát (megsemmisítését vagy elszállítását)
A Fogyasztóvédelem a Facebookon arról számolt be, hogy a Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. visszahívja a Fitodry Citromfű levél 100 g megnevezésű termékét. A bejegyzés szerint erre azért volt szükség, mert egy hatósági ellenőrzés nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki a termékben.
A posztban azt írják: „A növényvédő szerek (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Panyi Szabolcs: Putyin egykori tolmácsa őrködhet a magyarországi választások tisztasága felett
A magyar jogvédők kiakadtak a döntésen. Attól tartanak, a nő jelenléte elijesztheti azokat a magyar civil társadalmi szereplőket, újságírókat és ellenzéki személyiségeket, akik egyébként beszélnének a nemzetközi megfigyelőkkel
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon hívta fel a figyelmet egy általa nyugtalanítónak nevezett hírre, miszerint Vlagyimir Putyin egykori személyes tolmácsa, Daria Bojarszkaja kapott megbízást a magyarországi választási megfigyelői misszió megszervezésére az EBESZ Parlamenti Közgyűlésétől (PK). Az újságíró azt írja, a Kreml magyarországi választási beavatkozása a kampány egyik központi témájává vált, és a hírt először az osztrák Falter hetilapban Bernhard Knoll írta meg.
Panyi szerint egy általuk végzett nyílt forrású (OSINT) kutatás alapján Daria Bojarszkaja közvetlenül az egyetem elvégzése után az orosz külügyminisztériumban állt munkába, és más orosz állami kötődésű szervezeteknél is dolgozott.
Nemzetközileg arról ismert leginkább, hogy Putyin angol tolmácsaként tevékenykedett az orosz elnök 2019-es, Donald Trumppal folytatott találkozóján az oszakai G20-csúcson.
Az újságíró idézi a Der Spiegel korábbi cikkét, amelyben Fiona Hill, Trump oroszügyi nemzetbiztonsági szakértője úgy vélte: a csinos Bojarszkaját kifejezetten azért választották, hogy az amerikai elnökre jó benyomást tegyen és megpróbálja elterelni a figyelmét.
Panyi posztja szerint Bojarszkaja 2010 óta dolgozik az EBESZ PK-nak külső tolmácsként, 2020 októberében pedig vezető beosztású tanácsadónak vették fel.
„A Paper Trail Media, a Der Spiegel, a ZDF és a Der Standard lapok 2023-as közös vizsgálata feltárta, hogyan hálózza be a Kreml az EBESZ-t és szabotálja annak munkáját — többek között, név nélkül, Bojarszkaja esetét is részletezve. Lengyelország Belső Biztonsági Ügynöksége (ABW) 2022 novemberében szankcionálta Bojarszkajat, és nemkívánatos személynek nyilvánította”
– írja Panyi, majd idézi a lengyel Belügyminisztérium indoklását, amely szerint Bojarszkaja tevékenysége egyértelműen Vlagyimir Putyin rezsimjének támogatójaként pozicionálja őt. A poszt szerint 2023 februárjában a litván hatóságok őrizetbe vették, amikor megkísérelte átlépni a litván–orosz határt.
Az újságíró szerint az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének főtitkára, Roberto Montella azonban védelmébe vette Bojarszkaját, és a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének, Pardavi Mártának írt levelében kifejtette: a megbízás az ő személyes döntése volt, és az orosz nő továbbra is teljes bizalmát élvezi. Panyi idézi Pardavi Mártát is, aki Putyin ex-tolmácsának azonnali eltávolítását kérte, mert szerinte jelenléte elijesztheti azokat a magyar civil társadalmi szereplőket, újságírókat és ellenzéki személyiségeket, akik egyébként beszélnének a nemzetközi megfigyelőkkel.
„Általam megkérdezett európai nemzetbiztonsági források eközben kifejtették, hogy Vlagyimir Putyin személyes tolmácsait az FSZB – az orosz titkosszolgálat – alaposan átvilágítja, és csak a legelkötelezettebb lojalitással rendelkezők kaphatnak lehetőséget arra, hogy az orosz elnöknek tolmácsoljanak”
– áll a bejegyzésben. Az egyik forrás szerint Bojarszkaja vagy együttműködik az orosz hírszerzéssel, vagy kiemelt beszervezési célpontnak számít.
Panyi Szabolcs arról is ír, hogy az EBESZ PK korábban is kiállt Bojarszkaja mellett, arra hivatkozva, hogy a szervezet valamennyi munkatársa osztja a testület Oroszország Ukrajna elleni háborúját elítélő állásfoglalásait.
Az újságíró szerint ez az érvelés nehezen egyeztethető össze azokkal a kiszivárgott utazási adatokkal, amelyek szerint Bojarszkaja Ukrajna 2022-es lerohanása után is rendszeresen látogatott Oroszországba. Panyi hozzáteszi, hogy részletes kérdéseket küldött Bojarszkajának, de Putyin ex-tolmácsa nem reagált a megkeresésére.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon hívta fel a figyelmet egy általa nyugtalanítónak nevezett hírre, miszerint Vlagyimir Putyin egykori személyes tolmácsa, Daria Bojarszkaja kapott megbízást a magyarországi választási megfigyelői misszió megszervezésére az EBESZ Parlamenti Közgyűlésétől (PK). Az újságíró azt írja, a Kreml magyarországi választási beavatkozása a kampány egyik központi témájává vált, és a hírt először az osztrák Falter hetilapban Bernhard Knoll írta meg.
Panyi szerint egy általuk végzett nyílt forrású (OSINT) kutatás alapján Daria Bojarszkaja közvetlenül az egyetem elvégzése után az orosz külügyminisztériumban állt munkába, és más orosz állami kötődésű szervezeteknél is dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
