„Háborús bűnös, aki nem szívesen látott vendég New York Cityben” – a város polgármestere Benjamin Netanjahu letartóztatását követeli

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a BYD és alvállalkozói a szegedi beruházásnál „szinte ugyanannyi” harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt, mint amennyi munkahelyet ígértek. A bejelentés azután érkezett, hogy szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülést tartott az ügyben, az ott elhangzottakat 2051 végéig titkosították. Velkey György László szerdai Facebook-posztjában azt írta, a tények fényében különösen érdekes, hogy a beruházási szerződést még külügyminiszterként Szijjártó Péter tárgyalta le, aki a múlt héten a kínai autógyártóhoz igazolt, és aki Velkey szerint maga szorgalmazta a kínai munkavállalók vízumkérelmének gyorsított eljárását.

Velkey György László a bejegyzés elején a volt külügyminiszter új szerepének határait említi, majd így fogalmaz: „Miután a BYD-hoz szerződött, Szijjártó Péter igyekezett gyorsan leszögezni, hogy új munkakörében ő kizárólag a kínai multi nemzetközi kapcsolataiért fog felelni, és semmi köze nem lesz a nagyvállalat magyarországi beruházásaihoz.” Az államtitkár felteszi a kérdést: „Vajon azért, mert nem akar itthon vendégmunkásokkal együtt dolgozni?”

Szerinte ugyanis Szijjártó pontosan tudja, hogy a BYD és alvállalkozói a szegedi beruházásnál „szinte ugyanannyi harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt a magyar hatóságoktól, mint ahány munkahelyet ígértek.” Velkey hangsúlyozza, sokezer munkahelyről van szó, majd megismétli az arányt: „ahány ezer munkahely, szinte ugyanannyi vendégmunkás munkavállalási engedélykérelem.”

Szerinte ez azt jelenti, hogy az előző, „hosszú éveken át migránsokkal riogató Orbán-kormány” valójában nem magyar, hanem harmadik országbeli munkavállalókkal tervezte feltölteni a BYD álláshelyeit.

Velkey hozzáteszi, a kormányzati átvilágítások alapján mostanra „ez a hazugság is megdőlt.” Az államtitkár kitér arra is, hogy a beruházási szerződést a kormány részéről Szijjártó Péter tárgyalta le és írta alá a BYD-val, és a minisztériumi dokumentumok alapján a tárgyalások során minden segítséget megadott a cégnek.

„Így ő maga szorgalmazta a nemzetgazdaságilag kiemelt státusz biztosítását és kínai munkavállalók vízumkérelmének gyorsított eljárását. És nem csak ilyen könnyítéseket próbált kijárni az új munkahelyének…” – zárja a bejegyzést.

A Tisza-kormány június elején felfüggesztette a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A jogszabály a június 5-ig benyújtott kérelmek elbírálását nem érinti, ami szakszervezeti értelmezések szerint érintheti a nagyberuházások munkaerőigényét is. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke korábban arról beszélt, a rendeletet úgy alkották meg, hogy az ne legyen érvényes a kínai akkumulátorgyárakra és más hasonló, már épülő üzemekre, hogy ne fokozzák azok munkaerőproblémáit.

Kritikusok szerint a volt miniszter esete a „forgóajtó-jelenség” tipikus példája, amikor egy magas rangú köztisztviselő a politikai befolyását és a miniszterként szerzett bizalmas információkat a magánszférában kamatoztatja.

2051. december 31-ig titkosították azokat az információkat, amelyek az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szerdai, zárt ülésén hangzottak el Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter ügyében. A testület a Tisza Párt kezdeményezésére ült össze, hogy a volt tárcavezetőnek a kínai BYD autógyártónál vállalt új pozíciójából fakadó lehetséges nemzetbiztonsági kockázatokat vitassa meg. Az ülésen a képviselők az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgató-helyetteseit hallgatták meg - írta az MTI.

Czakó Czirbus Pál, a bizottság kormánypárti tagja szerint a kockázatot az jelenti, hogy egy volt külügyminisztertől minősített adatok tömkelege juthat egy olyan vállalathoz, „amely nem a mi szövetségi rendszerünkön belül van.”

A Tisza Párt képviselője hozzátette: „Mi a NATO és az Európai Unió tagjai vagyunk, míg Kína nem tartozik ebbe a szövetségbe, ahogy ez a vállalat sem, amelyről tudjuk, hogy vezérigazgatója a Kínai Kommunista Párt tagja”. Czakó Czirbus Pál emlékeztetett a volt miniszterrel kapcsolatos korábbi ügyekre is, köztük az orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetéseire és a külügyet ért orosz kibertámadásra.

Apáti István, a Mi Hazánk politikusa, a bizottság elnöke szerint az ülésen új, releváns információ nem hangzott el az üggyel kapcsolatban.

Apáti ugyanakkor felvetette, hogy az esetből kiindulva érdemes lenne egy általános szabályozást kidolgozni a politikából a versenyszférába (és fordítva) történő átlépések fokozottabb ellenőrzésére.

Szijjártó Péter múlt szerdán jelentette be, hogy lemond parlamenti mandátumáról, és globális vezetői pozíciót vállal a kínai BYD-nál. A lépés azonnal politikai vihart kavart.

Száz nappal a Tisza Párt kétharmados győzelme után adott interjút a Gödöllői Híreknek Hankó Balázs, a Fidesz-KDNP volt minisztere. A politikus hosszú hetekig nem reagált a személyét ért vádakra, de most megtörte a csendet, és a helyi hírportálnak beszélt a kormányváltás óta átélt időszakról, a személyét és munkatársait érintő eljárásokról, valamint a Fidesz jövőjéről.

Az elmúlt 100 napot több szakaszra osztotta. Elmondása szerint az első a köszönet időszaka volt, majd a minisztériumi feladatok átadás-átvétele következett. Úgy fogalmazott, a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, amit a „mindennapi patriotizmus minisztériumának” nevezett, öt miniszternek kellett átadnia. A kormányváltás utáni időszakot Hankó Balázs szerint a „mindent eltörölni akaró erő” dominanciája jellemzi. Ezt olyan intézkedésekkel támasztotta alá, mint az egyetemi rendszer átalakítása, a Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós által vezetett Élvonal Alapítvány „beszántása”, vagy a családokat támogató intézkedések korlátozása, például a kamatstop megszüntetése. Azt állítja, ezzel párhuzamosan „folyamatos a Tisza-kampány”, amely szerinte kiforgatja az alapvető keresztény értékeket.

A volt miniszter arról beszélt, hogy folyamatos politikai támadások érik, a felfokozott gyűlöletkeltés pedig szerinte azt a célt szolgálja, hogy az elmúlt időszak eredményeit semmissé tegyék. „A gyűlölködés része annak a politikai reality show-nak, ami ma sajnos a társadalmunk egyik mozgatórugója. És azt is látni kell, hogy ami ma még elég, annál nagyobbat kell holnap bemutatni, hogy a folyamatos érdeklődést fenntartsák” – mondta. Véleménye szerint a mostani történések egyszerre célozzák a minisztériumi területeken elért eredmények eltörlését és a felgerjesztett harag kiszolgálását a volt kollégáin és személyén keresztül.

Az NKA-botrány kapcsán kijelentette, hogy az egy politikai koncepciós eljárás, amit a lengyelországi Tusk-kormány hatalomra kerülését követő eseményekhez hasonlított. Állítása szerint emiatt tartóztattak le és tartanak jogtalanul börtönben hat volt kormánytisztviselőt.

Úgy véli, úgy tartanak börtönben embereket, hogy a kulturális támogatások felülvizsgálata még csak most kezdődik. Azt is állította, hogy a felülvizsgálatot az új kormányzat szándékosan olyan személyre bízta, aki az egyik feljelentő köréhez tartozik.

A támogatásokról szólva Hankó Balázs elmondta, egy tavalyi kormánydöntés tette lehetővé a Nemzeti Kulturális Alap maradványának felhasználását, ami a kulturális támogatások mindössze 1%-át jelentette. Hangsúlyozta, hogy a támogatási rend megfelelt a jogi és eljárási szabályoknak, és minden esetben a Támogatáskezelő szakmai, jogi és pénzügyi ellenőrzése után született döntés. Panaszkodott amiatt, hogy a sajtó csak néhány nevet emleget, miközben elhallgatják a közel 800 közösségi programot, emlékévet vagy Varga Miklós koncerttámogatását. „Még a BL-döntő napján tartott citerás világrekordból is gúnyt akartak űzni. Ez az új magyar kultúra?” – tette fel a kérdést. Összegzése szerint ő csupán egy kormánydöntést hajtott végre. „Politikai koncepciós eljárás áldozatai a munkatársaim, és ilyen áldozattá akarnak engem is tenni! Mindeközben a jogvédő szervezetek itthon és külföldön egyaránt hallgatnak!”

A volt miniszter szerint a mostani történések egyik oka az lehet, hogy már 2024-ben összetűzésbe került azzal a kulturális érdekkörrel, ami most hatalomra került. Elmondása szerint akkor „megfontolásra visszaküldtem az Alaptörvénnyel és a gyermekvédelmi törvénnyel szembemenő, gyerekeknek szóló pedofil színházi előadás, vagy az Evangéliumot megszentségtelenítő előadás támogatását.”

A helyi, gödöllői választókerületnek juttatott kulturális és önkormányzati támogatásokkal kapcsolatban kijelentette, nem várt köszönetet, mert ezek a programok a közösséget szolgálták és a magyar nemzet összetartozását erősítették. Hasonlóan nyilatkozott a gödöllői szakrendelő Semmelweis Egyetem általi átvételéről is, reményét fejezve ki, hogy „a politikai vendetta nem éri el ezt a programot is”.

Ezt szerinte az uniós pénzekre hivatkozva tették, noha az Európai Bizottságnak nem volt ilyen elvárása. Úgy látja, a felsőoktatásban óriási a bizonytalanság, ami megtöri az egyetemek fejlődési ívét, és veszélyezteti például a gödöllői MATE és a királyi kastély fejlesztéseit is.

A Fidesz-KDNP választási vereségének okait firtató kérdésre nem válaszolt közvetlenül, inkább a 16 év kormányzás eredményeit összegezte: a magyarság büszke vállalását, a nemzeti és keresztény alapértékek megerősödését és a gazdasági fejlődést. A vereség utáni helyzetről azt mondta: „Akinek hite van, az sosincs magára hagyva, így ebben a hitben kell ellene mondani annak az erőnek, melynek lényege a megosztás, a diabolos.”

Elismerte, hogy fogynak a „barátai”, legalábbis azok, akik érdekből álltak mellette. „A »barátaim« valóban fogyóban vannak, legalábbis azok, akik érdekből akartak hozzám csapódni. Most mások felé orientálódnak. Ez nem baj, fontos a tisztulás.” Hozzátette, sokan csak titokban mernek vele kapcsolatot tartani, mert féltik a munkahelyüket.

A Fidesz jövőjét a helyi, értékalapú közösségekben látja. Választókerületi elnökként a személye elleni támadásokról úgy vélekedett: „Nemcsak országosan, hanem helyi szinten is ki akarnak iktatni. Nehéz időszak vár rám, hiszen a politikai koncepciós eljárásoknak a lényege az, hogy a személyt teljes mértékben hiteltelenítsék.”

Magyar Péter szerint ma dönt a kormány az áfacsökkentésről. A miniszterelnök erről egy szerda esti Facebook-posztban írt, amelyben értékelte a Závecz Research legfrissebb közvélemény-kutatási adatait is.

A Závecz júliusi mérése szerint a Tisza Párt a biztos pártválasztók körében 74 százalékon áll, míg a Fidesz–KDNP támogatottsága 19 százalékra csökkent. A teljes népességen belül ez az arány 58 és 16 százalék. Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője szerint a Fidesz a választások óta egymillió szavazót vesztett el.

A miniszterelnöki posztban most bejelentett kormányzati döntés előzménye, hogy a TISZA Párt egyik központi kampányígérete volt az alapvető és egészséges élelmiszerek áfájának radikális csökkentése.